Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

A „Mértant" illetőleg, úgy az anyag elosztásában, mint annak feldolgozásában és az új anyag felvételében már lényeges változást tapasztalunk. Bátran kimondhatjuk, hogy az új anyag felvétele épen nem mondható szerencsésnek; sőt az átmeneti időben szinte kivihetetlen nehézségeket ró a növendékekre. Sokkal czélszerűbb, a tanítóképzés tekintetében pedig áldásosabb lett volna annak a czélnak az elérésére nézve, a melyet oly nagyon hangsúlyoz az utasítás, a mikor a gyakorlati életre való alkalmazásra helyezi a fősúlyt, ha az új anyagot fel sem veszi. Lássuk közelebbről ennek igazolását. A régi tantervből a mértan tanítása csaknem egészen az I. évfolyamra helyeztetett át egy kissé részletesebben, a mennyiben a földmérésben a szögmérés megismerésére is gondot kiván fordítani. Ez érthető is, mivel az utasítások idevonatkozó részében folytonosan a gyakorlati czél lebeg szem előtt. A Ill-dik osztály anyaga most a II. osztályba utaltatott, hol is az anyag részben a második osztály anyaga köréből van véve, kiegészítve a harmadik osztály anyagával. Ennek elvégzése az anyag terjedelménél fogva kissé sok, de nem kivihetetlen. A harmadik osztály tananyagának kijelölése azonban teljesen eltévesztett. A helyett ugyanis, hogy az I. és II. évfolyamon szerzett ismereteknek gyakorlati feldolgozását, illetőleg alkalmazását tette volna a III. évfolyam tananyagává, az utasításokban oly részletesen kifejtett gyakorlati czéllal merőben ellenkezőleg így szabja meg a III. évfolyam tananyagát: A III. osztály geometriai anyaga a derékszögű coordinata-rendszer megismerése s a coordinata-geometriának legegyszerűbb alkalmazása a pont és az egyenes vonal tárgyköreiben. Itt tárgyalhatók: A pont coordinatai (számsík). Két pont távolsága (a kör központi és általános egyenlete). A távolságok m

/„ arányban osztó pont coordinatai (felező pont). Speciális fekvésű egyenesek egyenletei. Az y = a x és y = a x -f- b egyenlet alakok. Két egyenes metszéspontjának coordinátai. Két egyenes hajlásszöge (merőlegesség, párhuzamosság). Pont távolsága egyenestől. A háromszög súlypontjának, magassági pontjának, körülírt kör középpontjának coordinatai és a háromszög területe. Ennek a tárgyi körnek keretébe szerezzük meg azokat az ismereteket, melyekre a függvény fogalmát felépíthetjük, melyre különösen a fizika körében, de az algebrai ismeretek felvilágosítása czéljából is nagy szükségünk van. A nélkül, hogy tulajdonságainak tárgyalásába bocsátkoznánk, foglalkozhatunk az y = a x 2

függvény ábrázolásával s felhasználhatjuk azt négyzetgyök vonásra, a mi a gyökmennyiségekről tanultaknak új szempont alá foglalása érdekében kívánatos." Két egyenes hajlásszögének meghatározása szögfiiggvények ismerete nélkül alig képzelhető el, pedig ezen ismeret, sem a régi, sem az új tantervben nem foglal helyet. Különben ennek a tanítóképzőben semmi helye. Az utasításokban világosan meg van jelölve a czél, melyért ez új anyagot felveszi, s ez nem egyéb, mint a „függvény fogalmának megismerése," melyre — mint mondja — a fizikában és az algebrai ismeretekben is nagy szükségük van. Igen kicsinyes és nevetséges is a czél, melyért ez anyagot a tantervbe felveszi; mintha bizony a függvény fogalmának megismerése csak ez úton volna lehetséges. Úgy látszik, hogy a tanterv készítőinek nem akart eszökbe jutni, hogy a függvény fogalmazására maga a fizika elvezet. Hiszen maga Leibniz, a felső mennyiségtan alapvetője, a függvény fogalmazásában a fizikát veszi segítségül; a sebesség fogalma elvezeti őt a differentiál számításhoz. Joggal kérdem, hogy a felvett anyagra így mi szükség van a tanítóképzőben ? A kör központi és általános egyenlet-e, a parabola egyenlete, a háromszög súlypontjának, magassági pontjának, a körülírt kör középpontjának coordinatái stb. stb. mennyiben munkálják a gyakorlati czélt? Ezekre szükségük van azoknak, kik valamely tudományos pályára, pl. mérnöki, vagy tanári pályára készülnek, de nincs semmi szükségük a leendő népnevelőknek. Minden esetre kívánatos, hogy az illetékes tényezők ennek megváltoztatására minden lehetőt elkövessenek. b) Természettan. A természettant illetőleg csak az anyag elosztására nézve nyert előnyös módosulást a tanterv. Ki kell emelnünk az új tanterv ama czélszerű rendelkezését, hogy a természettanból gyakorlatokra egész éven át heti 1 óra fordítandó, melyen az egyszerű kísérleti eszközök elkészítésével is megismertetjük a növendékeket, sőt kívánatos, hogy azok elkészítését gyakoroltassuk is. Az újabb eredmények feldolgozása végett a tanórák száma a IV- ed éven 1 órával szaporodott, mire az anyag terjedelménél fogva nagy szükség is volt. Az utasítások értékes módszertani útbaigazításokat adnak, nem csak a természettanra, hanem minden tárgyra vonatkozólag. Daru Mihály. TÁRCZA. Újév. Dallama: Jézus, sebeidnek mélye. Ki öröktül fogva voltál, Te a kezdet és a vég: A mi szívünk mint az oltár, Melyen hála lángja ég. Isten, óh mi Istenünk, Őrző lelked van velünk. Mélységekben hogyha járunk, Te vagy a mi sziklavárunk. Bujdosván e ködös éjben, Új határhoz ért útunk. Kérünk, tarts meg a veszélyben, Míg czélunkhoz eljutunk.