Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

Isten, óh mi istenünk, Tűzoszlopként jársz velünk, Míg a mennybe, hazaérünk, Hitünk legyen hű vezérünk. Sok búbaj bánt minket itten, Mint ellenség vesz körül; De szemünkről a jó Isten Minden könnyet eltörül. Isten, óh mi Istenünk, Szent vallásod van velünk; Őrangyalként vigasztalgat. Szárnyaival betakargat. Ez újévben óvjon, áldjon A megújúlt régi hit! Szív, ne rettenj meg pályádon, Van, ki sorsod védi itt. Isten, óh mi Istenünk, A te karod van velünk. Ha megbotlunk, Te emelj fel Bűnbocsátó kegyelemmel! Újév tűnt fel, új reménység Töltse be a szíveket. Távozz tőlünk messze, kétség, Nincs hatalmad már neked. Isten, óh mi Istenünk, Szent Fiad s Te vagy velünk: Túl a síron lesz jövendőnk, Egy örök, szebb újesztendőnk. Sántha Károly. Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére. írta: dr. Tschackert Pál. Fordította: dr. Szlávik Mátyás. (Folytatás.) 9. A theológia viszonya a művészethez és az általános műveltséghez. A keresztyén vallás nem ellensége a művészetnek. Ha a keresztyénség az első századokban a színházat kerülte is, tette ezt azért, mert a színpadon a pogány babonának volt a legfontosabb szerepe. Magában véve a keresztyénség — mint ezt a középkori építészet s a reneszánsz korszak festészete is igazolja — teljesen pozitív viszonyban állhat a művészettel. A lelkésznek, mint igehirdetőnek, szüksége van a szó művészetére a prédikáczióban s az oltári (kathedrai) szolgálat folyamán s az egész gyülekezetet építi az egyházi énekköltészet. A hang művészete teremti meg számunkra a gyülekezet1 éneket s az egyházi zene más fajait (gondoljunk Bach S-orgonaszerzeményeire). Luther szerint a „zene Istennek gyönyörűséges adománya s közel áll a theológiához". A képzőművészetekkel, az építészettel, szobrászattal ós festészettel szemben szintén nem lesz érzéketlen a művelt keresztyén. így bővül állandóan a theológus látóköre. Hivatásában szilárdul gyökeret verve, az emberiség tanítómesterévé válik. Míg az állami törvény csak a külső életviszonyokat öleli fel, s míg a művészetet csak eszthetikai műveltséggel bírók élvezhetik: addig a keresztyén valláserkölcsi világnézet, az ige köntösében a kedélyi élet mélységeibe hatol, áthat minden népet, nemzetet, társadalmi rendet és hivatási réteget s tiszta erkölcsöt és általános műveltséget teremt. A mellett a keresztyénség a maga képére teremt át mindenféle népi sajátságot és mindenféle nyelvjárást, a minthogy másrészt bármely államalkotmány alatt kifejti a maga valláserkölcsi rendjét. [Függelék: az encziklopédia története. A bevezető, tájékoztató esetleg összefoglaló jellegű theol. encziklopédia története a keresztyén theol. tudomány összfejlődéséről nyújt áttekintést, mely fejlődéssel párhuzamosan haladt az encziklopédia is. Mély vallásos] érdekekből eredve, csirái már az apostoli iratokban (főleg Pálnál) találhatók. A történelembe lépett s a zsidósággal és a pogánysággal ellentétbe került keresztyénség tudományos theol. alapon (a hellenista bölcselet, a rhetorika s a filológia befolyásával) is igazolta azt, hogy mint új vallásos-erkölcsi világnézet hivatva van a régiek helyére lépni. Az őskeresztyénségben az encziklopédia kísérletei: a papoknak, a szónokoknak s a szerzeteseknek gyakorlati egyházi érdekeit szolgáló alkalomszerű iratok, a melyeknek ereje az írásmagyarázat, a hit s a szónoki erő. Példa rá Chrysostomus, Ambrosius, Augustinus, Cassiodorus s valamivel tudományosabb alakban hispalisi Isidor idevágó művei. Munkásságuk eredménye a theológia külső tanépületének felépítése, a melynek fő részei: az írástudomány, a dogmatika és ethika, az egyháztörténelem s a gyakorlati theológia. A középkori encziklopédia is gyakorlati-klerikális jellegű. Rabanus Maurus ós Sz. Victori Hugó. A formás skolasztikus theológia ellen kiizd Boger Bacon és szabadabb filologiai alapon Erasmus, a klasszikus humanista irányzatnak fő képviselője. Általában a középkori skolasztikus theológiában és annak encziklopédiájában a hierarchiai egyliáziasság világuralmi törekvése a fődolog. A reformáczió a hierarchia és tradiczió mellőzésével bibliai alapon az egyháziassággal együtt a tlieológiát is átalakította. A reformátori theológia alapvonalait Melanchthon vetette meg „Brevis ratio discendae theologiae" cz. művében. A theológia legelső szakosztályozásával e korszakban a ref. Hyperius-ri'dl találkozunk. Az ó- prot. theológiában, minden rendszerezése mellet is, a dogmatikus és polemikus érdek a túlnyomó. E Gerhard- Calov-féle skolasztikus orthodoxia ellen küzd Calixtus szabadabb, tudományos és Spener pietista gya-