Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

nuló theológusnak, Busza Lajos pedig a sárospataki főiskolánál tett tápintézeti alapítványát 4000 koronára egészítette ki. Az ev. egyetemes gyűlés november hó 5—7-én fog Budapesten megtartatni. Evvel kapcsolatban az ev. lelkészek is tartanak értekezletet. Templomszentelés. E hó 13-án szentelték fel Vámosújfaluban az új ref. templomot. — Az újlóti ref. templomot Patay Károly esperes szentelte fel e hó 13-án meleg ünneplés között. — A szentgotthárdi ev. gyülekezet templomát Gyurátz Ferencz püspök október 20-án avatta fel. A dunamelléki egyházkerület nov. 2-án tartandó közgyűlésének tárgysorozatát a püspöki hivatal szétküldötte; 186 közgyűlési és 22 bírósági ügy lesz letár gyalandó. Az egyetemes ref. énekeskönyv szerkesztését a legutóbbi zsinat határozata szerint új énekügyi bizottság végzi, mely a zsinat által megszabott főbb irányelvek alapján fog munkához. Az anyag összeállítására legutóbb háromtagú szerkesztő-bizottságot választottak, melynek elnöke: Baltazár Dezső dr. püspök, tagjai pedig: Seprődi János, kolozsvári ref. főgimn. énektanár és Szügyi József énekvezér. Hogy az egyetemes énekeskönyv tökéletes alakban az 1914. évben egybegyűlő zsinat elé terjeszthető legyen, kívánatos, hogy összeállításában minden hozzáértő egyháztag résztvegyen a maga tevőleges vagy legalább bíráló-ellenőrző munkájával. Ezért a szerkesztő-bizottság ismerteti azokat az alapelveket, melyeket a zsinat az új énekeskönyvre vonatkozólag megállapított. Ezek közül közöljük a beosztásra vonatkozó meghatározást, melyből általános tájékozás nyerhető: „A magyarországi énekeskönyv beosztása megtartandó, vagyis az első részbe jöjjenek római számokkal jelölve a zsoltárok, a második részbe az összes kezdő, illetve felálló énekek: „Himnusz", „Szózat", a harmadik részbe pedig arab számokkal jelölve a dicséretek s folytatásul 239 és következő sorszámozással a fölvehető erdélyi és új énekek évkör szerinti beosztással; a negyedik részbe a temetési énekek." A szerkesztő-bizottság szívesen fogad akár egyes énekdarabokat, akár egész gyűjteményeket, legyenek azok újak vagy régiek. A munkákat a bizottság elnökéhez (Baltazár Dezső dr. püspökhöz Debreczenbe) kell küldeni, a ki e kérdésben mindennemű felvilágosítást is nyújt. Kálvineum-estély a budai vigadóban. A pesti ref. egyházmegye lelkészei, presbiterei és tanácsbirái november 3-án este fél nyolcz órakor a budai vigadóban (II., Korvin-tér) Kálvineum-estélyt rendeznek, a melynek jövedelmét az építendő ref. lelkészi árvaházak javára fordítják. Az estélyen szívességből közreműködnek: Petri Elek és Haypál Benő lelkészek, Basilidesz Mária, a Népopera tagja, dr. Miklós Elemér, Nagy Géza orsz. zeneakadémiai tanár, Recht Sándor hegedűművész. Egy jegy ára négy korona. Hangverseny után a vigadó ebédlőjében társasvacsora lesz, a melyre október 31-ig lehet jelentkezni a budai ref. lelkészi hivatalban (II., Szilágyi Dezső-tér 3.) ISKOLA. Özv. Laky Adolf né a budapesti ref. theol. ifjúsági énekkarnak 200 koronát adományozott. A debreczeni egyetem felállítása mindjobban halad a befejezés felé. A város úgy határozott, hogy az egyetem czéljaira ad : 1. öt millió koronát, 2. nyolczvan katasztrális hold területet a Nagyerdőben, 3. saját költségén gondoskodik az egyetemi telep csatornázásáról, vízvezetéknek, a villany- és gáz világításnak bevezetéséről s a villamos-vasutat a telepig meghosszabbítja, 4. átengedi a bábaképezdét, 5. felajánlja a Péterfia- és Nyomtatóutcza közötti telkeket egyetemi aula és központi hivatalok czéljaira. Ugyan e czélra a debreczeni református egyház presbitériuma a Péterfia- és Nyomtató-utcza között levő házas telkeket egyetemi aula és központi egyetemi hivatalok részére felajánlotta. Debreczen városának, illetve a debreczeni református egyháznak e felajánlását a vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadta és miután a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetemek felállítására vonatkozó 1912. évi XXXVI. t.-cz. életbelépett, július 27-én felhívta Debreczen városát, hogy e törvényczikk 3. szakasza értelmében a felajánlott összeget fizesse be az állampénztárba, a felajánlott telkeket pedig irassa át a kincstárra. A miniszter e leiratára Debreczen városa mindeddig nem válaszolt. A debreczeni theológián a tiszántúli egyházkerület egy új gyakorlati theol. tanszéket állított fel. E tanszékre Kiss Ferencz esperes, a Kálvineum-bizottság buzgó elnöke, a legkomolyabb jelölt. A nagyváradi ref. tanítóképző igazgatója, Nagy Vilmos, debreczeni tanitóképzőintézeti tanár lett. A kolozsvári egyetem kiváló történésztanára, Márki Sándor, gyönyörű emlékezéssel kezdte meg „Az utolsó száz év történeté"-ről hirdetett kollégiumát. Száz évvel ezelőtt, 1812-ben született édesatyja, Márki János emlékét idézte fel, kijelentvén, hogy „minden történelmi emlék a családiasságban gyökerezik". A családi egyiivétartozás a mult szeretetét kelti fel bennünk, kegyeletes visszaemlékezésre és tiszteletre int minden, a mit apáinktól örököltünk. Azért okosan a történettanítást a családban kell kezdeni." Az országos gyermektanulmányi kongresszus, mely első lesz Magyarországon, 1913 márczius hó 17— 18-án fog megtartatni. Az előkészítő-bizottság élére Nagy László igazgató. Barclócz Pál székesfővárosi szakfelügyelő, Martos Agostonné és Mosdósy Imre királyi tanfelügyelő választattak. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa e hó 20-án tartotta ez évi közgyűlését, melyen Wlassics Gyula elnök, volt kultuszminiszter megnyitó beszédében az emberiség haladását hirdető demokráczia kötelességeit részletezte. E beszédre legközelebb visszatérünk. A máramarosszigeti ügy. Ujabban jelentik Lapunknak, hogy a vallástanárok kérvénye nem tárta fel teljes megdöbbentő részleteiben a máramarosszigeti tanárválasz-' tás anomáliáit. Többek között nem említették meg, hogy a májusi vizsgán egy évre megbukott h.-vallástanár állítólag deczember elejére újabb vizsga-terminust kapott. És ezt hivatalosan máig sem vonták vissza. Ez pedig nyilvánvaló törvénysértés és szabályszegés volna. Ezek után az ómenek után kíváncsian várjuk, hogy lesz-e sikere a vallástanárok kérvényének ? Egy bölcs határozat a vármegyén. Van Rákosszentmihályon egy négyosztályú polgári leányiskola, melyet egy nyugalmazott apáczafőnöknő a maga áldozatkészségéből ezelőtt tizenkét évvel alapítva, mint állami: lag elismert magánintézetet tartott fenn, a melybe ref. leánynövendékek is évente 12—15 szám között szoktak beiratkozni. A mult évben a kegyes és igazán toleráns érzelmű tulajdonosnő, máter Tröszter Mária elhalálozván, az intézet tulajdonjogát, felszereléseit, az épületet is a telekkel együtt (jóllehet egy kis betáblázott teherrel) a helybeli községre hagyományozta. S midőn a képviselőtestület a folyó évi június havában eme polgári leány-