Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

együtt a keresztyén iratterjesztés. A sorrend szabad. A fő az, hogy legyen ilyen rendezett munka minden gyülekezetben. Segélyt kell kérni erre a czélra az egyetemes egyháztól. Az árusítás üzleti része lehetőleg ne legyen a lelkész kezében. Keresztes Gyula a bibliának a vallástanitásba való erősebb beviteléről s a bibliaolvasó kényszer ellen szólt. Kiss Zsigmond abonyi lelkész az előadóval szemben megjegyzi, hogy a raczionálizmus épen nem rontotta meg a biblia iránt való szeretetét. Veress Jenő a lelkészek kötelező magán-bibliaolvasásának még a gondolata ellen is tiltakozik, csak az öntudatos, önkéntes, szabad szellemi munka egyezik meg a protestantizmussal. A biblia becsülését két ok akadályozza, egyfelől a biblia nem ismeréséből származó bálványozás és másfelől[a biblia nem ismeréséből származó megvetés. A becsülés föltétele az ismerés. A megismerés csak történelmi alapon lehetséges. Az egyszerű vallásos érzék mellé történelmi megértés szükséges. Ezért kritikai szövegű modern magyar bibliafordításról, tudományos alapú, gyakorlati irányú teljes bibliai kommentárról és magyarázatos családi bibliáról kell gondoskodni. Csikesz Sándor kiscsányi lelkész azt sürgeti, hogy az ORLE. vegye kezébe a kommentár kiadását. A tanfolyam utolsó szakasza 4-én délelőtt volt. Szabó Aladár bevezetőleg a Szentlélek munkájáról, a lelki tusáról, a megtérésről, a Szentlélek ellen való bűnről és a Szentlélek munkájának az eredményeiről beszélt. Az elnök köszönetet mond a gyűlés nevében az előadónak nehéz családi körülmények ellenére buzgón végzett munkájáért. Ezután Viktor János, Szabadi Viktória és Aranka gyakorlatilag is bemutatták néhány kisgyermekkel a vasárnapi iskolát. Aztán Takaró Géza adott kiegészítő gyakorlati módszeres útmutatásokat tegnapi előadásához : kiT

hogyan, hol, mikor és mit tanítson, Viktor János a munkának sablonmentes, szabad, élő-evangéliumi jellegét emelte ki s a Vasárnapi Isk. Szövetség segítségét felajánlta. Kováts István a magunk iránt való bizalom fölkeltését és az unalom kerülését fontos tényezőknek tartja. A tanítóknak e munkára való képzése s a tanítók számára való folyóirat igen szükséges. Baja Mihály a templomoknak amerikai példa szerint való építését s benne tanítási terem létesítését, képeknek és térképeknek a használatát ajánlja. Okos Gyula a vasárnap délutánt falun e czélra legalkalmasabbnak tartja. Nagy Béla szerint nem kell a kis gyermek kezébe adni a bibliát. Szalay József 30 év óta tanít és a bibliaolvasó körök és leányegyletek segítségével dolgozik. Veress Jenő indítványozza, hogy az ORLE. a tanítók és énekvezérek egyesületével, a Vas. Isk. Szövetséggel és ha lehet, a többi hasonló prot. intézményekkel együtt a jövő évi belmissziói kurzussal kapcsolatban valláspedagógiai kurzust rendezzen. Kájel Endre a biblia használata mellett szól, TJray Sándor a debreczeni kiadványokat és személyes segítségüket ajánlja. Makay Lajos losonczi lelkész a mértékletesség ügyét, annak szervezetét, történetét és eredményeit ismertette. A Kékkereszt-Egyesület támogatására, kékkereszt-vasárnap tartására buzdít. Biberauer Rikhárd, a Filadelfia-Diakonissza-Egyesület Bethesda-kórházának a lelkésze a diakonissza-ügy történetét, szervezetét, az Ő diakonissza-képző munkájukat s a diakonisszák rendkívül sok munkáját ismertette s a fontos ügyért való imádkozásra és dolgozásra lelkesítette a résztvevőket. Baltazár elnök köszönetet mond az előadásokért, ő a maga részéről az Andrássy Kálmán felolvasásában megnyilvánuló, mindent megbecsülő keresztyénséget tartja a legbecsesebbnek. A fő az, hogy mindnyájan lelkesen dolgozzunk a belső misszió munkamezején. A kurzus bírálatát máskor végezzük el. V. J. KÜLFÖLD. Az angol egyházi kongresszus. Október elsején kezdte meg üléseit az angol egyházi kongresszus Middlesbrougliban s már magának a kongresszus helye megválasztásának bizonyos jelentősége volt ezúttal, mely visszamutat az angol egyházi élet már forrongó állapotára s az azokat domináló nagy és korszakos kérdésekre. Middlesbrough ugyanis alig félszázad előtt meg kicsiny falu volt, legfeljebb néhány száz lélekkel, ma pedig virágzó bányaváros, székhelye a clevelandi hatalmas vasműveknek. Már az maga tehát, hogy egy ily prononszirozott ipari területet választott a kongresszus színhelyéül, mutatja azt a radikális változást, melyen az angol egyházi fölfogás utóbbi időkben keresztül ment s még inkább megerősítik , ezt azok a beszédek, melyek a megnyitáson elhangzottak. Nem egyéb ez az új szellem, mint az a komoly törekvés, hogy az angol egyházi és vallási életet közelebb hozzák a kor égető kérdéseihez. És valóban, ez a tendenczia vonult végig a kongresszus tárgyainak egész sorozatán, melyek túlnyomólag mind az ipari munka krízisével foglalkoztak, mint oly problémával, a melynek megoldásához hozzájárulni , a maga szempontjából az angol egyház is elengedhetlen feladatának érzi ma már. A modern világ nagy szocziális átalakulásai, gondolkodásunk, érzelmi világunk szorosabb összhangzatba hozatala a gyakorlati élettel, előbb-utóbb maguk után kellett, hogy vonják ezt a lényeges fordulatot. Míg egy századdal ezelőtt még az emberiség legnagyobb elméi és gondolkodói ily filozófiai rendszerek kitalálásában merítették ki agyuk minden erejét;

a melyeknek főjellemvonásuk a spirituális ideálizmus volt s a melyek az emberi élet jelenségeinek nem tulajdonítottak több értéket, mint a mennyit az elvont tételekből vezethettek le, s ebben az irányzatban az egyház is követte a század filozófiai eszméit, szembeállítva az ember belső lelki világát a körülöttünk létező világgal, sőt lehetőleg kiélezve a kettő közötti ellentéteket — addig napjaink tudományos