Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

3 kor. Megrendelhető a tulajdonosnál: Algőver Andor evang. vall ás tanárnál (Budapest, VIII., Kisfalu dy-u. 19.), ki egyúttal a lap szerkesztője is. EGYHÁZ. Lel kész választások. A kis- és nagykálnai ref. egyház Konta Károly lévai segédlelkészt, az öriszentpéteri ref. gyülekezet Szőnyi Sándor szlavóniai (terezováci) missziói lelkészt, a gyomai ev. egyház Feiler Ernő paksi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorául. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlését e hó 10—12-én tartotta Sárospatakon Fejes István püspök és Dókus Ernő főgondnok elnöklete alatt. A püspök elnöki jelentésében meghatóan emlékezett meg Dókus Ernőnének, a főgondnok nejének elhunytáról. A szokásos üdvözlések után a kerület iskoláinak nehéz helyzetéről tett jelentést, mely szerint a sárospataki főgimnázium államsegélye a jövő évre is csak legfeljebb 10,000 korona lesz. Bár a sárospataki főiskola anyagi alapjai a fentartásra elégtelenek, a közgyűlés Fejes püspök indítványára a jogakadémiát nem fogja megszüntetni. Tárgyalás alá került még a lelkészi fizetésrendezésnek a korpótlékkal való részleges megoldása, az időközben megüresedett kerületi tisztségekre történt választások eredményének kihirdetése, a belmisszió kérdése és az egyházkerületi értekezletek szervezése. A pesti ref. egyházmegye Kálvineum-bizottsága a lelkész-árvák létesítendő otthona érdekében lelkes szózattal fordul a magyar társadalomhoz, kérvén „a szent ügyhöz munkás szeretetet és anyagi támogatást". Megemlítik, hogy a magyar ref. papság már „kivétel nélkül, erején feliil adakozott a szent czélra" s ezért fordulnak a magyar társadalomhoz, mert „Isten az élőkre bízta az élők megtartását !a

A kérelmet olvasóink áldozatkészségébe ajánljuk, azzal, hogy az adományok a bizottság elnökéhez (Molnár János ref. lelkész czímére, Monor, Pest megye) küldendők. Távozó esperes üdvözlése. F. hó 13-án Benedek Sándor egyházker. főjegyző és dr. Benyovits Lajos egyházközségi főgondnok vezetése mellett az óbudai egyház presbitériumának küldöttsége tisztelgett Mády Lajos, hivataláról lemondott esperesnél és átnyújtotta az óbudai egyház presbitériumának határozatát, a melyben az esperes iránt távozása alkalmával tiszteletének és bizalmának ad kifejezést. A hosszú időn át működött esperes meghatottan mondott köszönetet. ISKOLA. Szomorú jelek. A dévaványai 12 tagból álló ref. tanítótestület iskolafentartó hatóságától az elviselhetetlen életviszonyok közepette drágasági pótlékot kért. De a presbitérium a fedezethiányra való hivatkozással nem teljesítette a tanítók kérését. A tanítók erre szept. óta kimondták és életbeléptették a kultursztrájkot; Semmiféle ingyenmunkát és társadalmi közremunkálást nem vállalnak s az iskolán kivül más dolgot nem végeznek, sőt megkeresték a többi és más felekezetű helybeli tanügyi munkásokat is, hogy vállaljanak szolidaritást velük. A főváros és a hitoktatási segélyek. Budapest főváros a folyó iskolai évre a következő arányban adta meg a hitoktatási segélyt az egyes felekezeteknek: Az izr. egyházközségeknek adott összesen 80,000 koronát és pedig a pesti izr. egyházközségnek 60,000 koronát, a kőbányai izraelita egyházközségnek 2500 koronát, a budai izraelita hitközségnek 4500 koronát, az óbudai izraelita hitközségnek 8000 koronát, a budapesti autonóm orthodox izraelita hitközségnek 5000 koronát. A budapesti és környéki görögkeleti román egyházközségnek 600 koronát. A budapesti görög szertartású katholikus egyháznak 3700 koronát, a pesti evang. magyar egyháznak 24,000 koronát, a budai ágostai hitvallású evang. egyháznak 6000 koronát, az óbudai ágostai hitvallású evang. egyháznak 3000 koronát, a budapesti református egyháznak 50,000 koronát, az óbudai református egyháznak 2500 koronát, a pesti görögkeleti szerb egyháznak 1000 koronát, a budai görögkeleti szerb egyháznak 1200 koronát, a budapesti unitárius egyháznak 1000 koronát. Ezekből az érdekes adatokból kitetszik, hogy a törvényhatóság többé nem oly elfogult a vallásoktatással szemben, mint a tavasszal volt. Tanárok sérelme. A kormánynak a képviselőház elé terjesztett új nyugdíjtörvényjavaslata szerint a tanári köteles szolgálati időt az eddigi 30 évről 35 évre kívánja emelni, s a nem állami tanárságra a köztisztviselők nyugdíját megállapító 1885. évi XI. t.-cz. érvényességét jelenti ki. Ezen kettős sérelem orvoslása miatt az Orsz. Ref. Tanáregyesület a törvényjavaslat ellen megindítandó országos .tanári mozgalomhoz nyílt levélben csatlakozik. Minthogy családi pótlék iránti felterjesztésére ja. kultuszminisztériumtól kedvezőtlen elintézést kapott,, az Orsz. Ref. Tanáregyesület az iskolák fenntartó testületeitől fogja kérni a családi pótlék megadását. A vallástanárok kérvénye. A máramarosszigeti vallástanárválasztás ügyében megtörtént az, a mit Lapunk mult számában jeleztünk. A mellőzött vallástanárok kérvénnyel fordulnak a tiszántúli egyházkerületi gyűléshez és igazságot kérnek. A kérvényt minden vizsgázott vallástanár aláírta, még azok is, a kik a pályázaton nem vettek részt, mert kollégáik ügyét, mint elvi kérdést, a magukévá tették. A kérvényben a következőket mondják a vallástanárok: Sáfrán Jenőt már negyedszer választották meg törvényellenesen. Pedig az igazgató-tanács tisztán láthatott az ügyben. Baltazár Dezső püspök is. suskusnak nevezte az eddigi választásokat. Júliusban megsemmisítette Sáfrán újabb alkalmazását és utasította az igazgató-tanácsot a pályázat meghirdetésére. A tanári kar is mellőzte a volt h.-tanár pályázatát a pályázók . ajánlásánál és másokat ajánlott megválasztásra. Az igazgató-tanács mégis Sáfrán Jenőt alkalmazta. Ezek a tények világosan bizonyítják, hogy a választás félremagyarázhatatlanul sérti az egyházi törvényeket. Az egyházkerülethez a vallástanárok egyrészt, mint a törvény végrehajtójához, másrészt, mint a vallástanári vizsgák tartásával megbízott testülethez fordulnak. Remélik és jogosan remélik, hogy a kerület érvényt szerez a törvényeknek és az általa kiadott okleveleknek. EGYESÜLET. Az erdélyi ref. egyházkerület Kálvin-Szövetségének október 11—13. napjain Szilágysomlyón megtartott közgyűlése valóságos nemzeti ünneppé vált Erezte mindenki felekezetkülönbség nélkül, hogy mily nagyjelentőségű nálunk az „elnémult harangok" újrahangzása s Erdély megerősítésére mily fontos dolog a magyarság összetartása. Dr. Kenessey Béla, az országos szövetség elnökének és az erdélyi szövetség védnökének megjelenésére mindenki tudatában volt, hogy a faji összetartozandóság meleg érzése is kell hogy megdobogtassa a