Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

szíveket s hogy szükséges minden magyar embernek egy erős táborba egyesülnie, testvérként élve e soknyelvű hazában. Az Országos Szövetség képviseletében Bernát István világi elnök csatlakozott a Szilágyságba induló lelkes táborhoz s már Zsibőn ünnepi öltözetben várta a község apraja-nagyja a tudós magyar főpapot és kiséretét. A szilágyszolnoki egyházmegye esperese K. Nagy Elek itt köszöntötte a püspököt és az erdélyi Kálvin-Szövetséget. Zilahon pedig Kádár Géza lelkész mondott emelkedett, hangú üdvözletet. Itt Péchy Imre főispán, Török István alispán, Kaizler György ny. főispán, Kovács Albert e. m. főjegyző s még számosan csatlakoztak; Sarmasáyra pedig Nagy Gyula főszolgabíró, Mike István szolgabíró, Muzsay János és Lénártli Sándor járásbírák, Faragó Sándor ügyvéd, ifj. Tóth Károly városi képviselő utaztak elébe Szilágysomlyóról az érkezőknek. Szilágysomlyón a püspököt a városi tanács fogadta s Udvary József városi tanácsos üdvözölte lendületes sza: vakkal. A vasúttól beláthatatlan kocsisor kísérte elnökünk kocsiját s Móni Gyula kir. közjegyző vendégszerető házának udvarán az állami polgári leányiskola növendékei Marossy Aranka tanárnő vezetése mellett állottak virággal kezükbén sorfalat. Zsigmond Károly lelkész üdvözlő szavai után Muzsay Sárika kedves szavakkal köszöntötte püspökünket, virágcsokorral kedveskedve a somlyói hölgyek nevében. A választmány ülése után, a mely Nagy Károly ker. főjegyző, az erdélyi K Sz. elnöke és Boér Elek egyet, tanár, világi alelnök vezetése alatt előértekezletet tartott, este ismerkedési estély volt a vendégek tiszteletére. Másnap, október 12-én kezdődtek meg a tanácskozások, a melyen Nayy Károly, erdélyi szövetségi elnök hatalmas megnyitó beszéde után, dr. Ravasz László theol. tanár „Igehirdetésünkről" szabad előadást tartott, dr. Boér Elek világi alelnök „Az erdélyi magyarság romlásainak okairól" értekezett, melyet főbb vonásaiban mai számunkban ismertetünk. Délután folytatólagosan Pálóczi Horváth Zoltán az Országos Kálvin-Szövetség ügyvezető titkárának felolvasása következett: „A magyar Kálvinistaság feladatai" czímmel. Majd Tóthfalusi József, egyházi alelnök értekezése „Ifjúságunk lelki gondozásáról" következett, végül Szabó Miklós kolozsborsai lelkész, az erdélyi szövetség új titkára „A falusi pap egyháztársadalmi munkája" czímen tartott felolvasást. Eznap este vallásos estély s másnap, vasárnap díszülés és ünnepi istentisztelet volt, melynek központját dr. Kenessey Béla püspök magasröptű egyházi beszéde képezte. E gyűlések jelentőségére még vissza fogunk térni; még csak ki kell emelnünk, hogy Török István alispán úr a politikai hatóságokat felkérte főpásztorunk méltó fogadtatására, a miben örömmel láttuk, hogy nem volt hiány, a „Szilágysági Újság" pedig Udvari József városi tanácsos tollából lelkes vezérczikkben emlékezett meg „Nemzeti iyék harczosaiu

czimmel gyűlésünk jelentőségéről és fontosságáról. Az Országos Református Nőnevelést Egyesület.* A magyar ref. nőnevelés ügye nagy lépéssel haladt előre. Megalakult az Országos Református Nőnevelési Egyesület. Az alakuló közgyűlés a Nemzeti Múzeum dísztermében ment végbe és azon nemcsak a református, hanem az általános nőnevelés előkelő úttörői is nagy számban jelentek meg. A gyűlésnek nagy vonzóerőt adott dr. Balthazár Dezső püspöknek, az eszme kiváló harczosának, megnyitó beszéde, amellyel igen szépen szólt az alakulás céljáról és a leendő nagy munkáról. A napirend első előadója özv. dr. Böszörményi Gézáné volt, a ki a * Egyéb közlemények miatt késett. hazafiasan vallásos művelt ref. nők neveléséről szólt. A magyar nőnevelésnek református szempontból több pótolni valója van. Felsorolta a különböző típusú iskolákat, az azok terén uralkodó állapotokat s hangoztatta a leánygimnázium létesítésének szükségét. Koncz Aurélné, Karácsony Ottilia, a debreczeni református tanítónőképző igazgatója, a református leányinternátusok jelentőségéről értekezett a testi és lelki nevelés szempontjából. Uray Sándor a leányiskoláknak az egyházhoz és a vallásos neveléshez való viszonyát ismertette. Ezután dr. Mitrovics Gyula, az előkészítő bizottság előadója, fejtette ki a létesülő országos nőnevelési egyesület programmját, a melynek főbb pontjai: az egyes vidékek kulturális és gazdasági viszonyai és szükségletei által megkívánt iskolafajtáknak az erre alkalmas helyeken való létesítése, mint pl. polgári iskolák, leánygimnáziumok, a már meglevők mellett továbbképző és szaktanfolyamok felállítása, polgári iskolai tanitónőképzők, valamint az egyetemi székhelyeken női egyetemi internátusok létesítése, stb. Ezért az ország minden alkalmas pontján helyi bizottságokat szervez, amelyek erre a czélra a talajt előkészítik és a központi szerv támogatásával kellő időben erre a szükséges lépéseket megteszik. Az egyesület vagyont gyűjt és az iskolákat a saját jövedelméből vagy gyűjtéséből támogatja. Mitrovics benyújtotta az ily értelemben szerkesztett alapszabálytervezetet. A hozzászólások sorát dr. Kováts István nyitotta meg. Nagy Béla theológiai tanár, Barabás Samu kolozsvári lelkész, Véyes Károlyné és mások felszólalása után a megalakulás következett. A díszelnöki tisztségre gróf Dégenfeld Józsefet, gróf Tisza Istvánt, dr. Darányi Ignáczot, Dókus Ernőt, Antal Gábor és Kenessey Béla püspököket, dr. Beöthy Zsoltot, gróf Khuen Héderváry Károlynét, herczeg Odescalchi Gyulánét, gróf Tisza Istvánnét, gróf Bethlen Pálnét, gróf Bethlen Istvánnét, gróf Teleki Józsefnét, dr. Baltazár Dezsőnét és Szilassy Aladárnét kérik fel. Ügyvezető elnökké egyhangú lelkesedéssel dr. Balthazár Dezső püspököt választották meg. Alelnök dr. Mitrovics Gyula, pénztáros Nagy Gyula, jegyző Juhász László, ellenőr B. Pap István, ügyész dr. Mihály József lett. Az igazgatóság tagjaivá szintén egyhangúlag Metzner Béla főrendiházi tagot, dr. Kenézy Gyula és dr. Márk Endre udvari tanácsosokat, gróf Pejacsevich Katinkát, Báji Patay Gyulánét és Lánczy Leonét választották meg. A nagygyűlés Baltazár Dezső elnök zárószavával ért véget. A Luther-Társaság közgyűlése. Október 12 —13-án lartotta a Luther-Társaság 27-dik közgyűlését Lőcsén. Az ünnepélyes fogadtatást szombaton délután bizottsági ülések követték, azután pedig a helybeliek rendezésében Luther-estély volt, a melyen a művészi számok között Meyer Endre eperjesi theol. igazgató „Ki volt Jézus?" czímmel tartott felolvasást. Vasárnap reggel ünnepi istentiszteletre gyűltek össze, a melyen Veres József orosházai esperes prédikált. 11 órakor kezdődött a közgyűlés Scholtz Gusztáv püspök és Osztroluczky Miklós volt főispán elnökletével. Az elnöki megnyitó után, mely különösen a nép lelki világa meghódításának szükségére mutatott rá. Majba Vilmos főtitkár tette meg nyomtatásban kiadott jelentése nyomán javaslatait. Ezek szerint a közgyűlés elhatározta egy „ösvénya

czímű évnegyedes folyóirat kiadását, a szerkesztésével Kovács Sándor pozsonyi theol. tanárt bízta meg. A jövő évben megindítja a társaság a népkönyvtár vállalatot, kiad egy házi istentiszteletek tartására szolgáló posztilla gyűjteményt, népies füzetekben megkezdi a „Magyarázatos Ujszövetség"-et és több jeles egyházi író művét fogja még kiadni tag-