Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

kat és munkásifjakat, ha a fővárosba jutnak, akkor is fölkeresi. Papp Imre hódmezővásárhelyi lelkész azt mondta, hogy a nagy gyülekezetekben a presbiterekre nem lehet számítani, hiszen még nem is vesznek úrvacsorát, a betegségekről csak utólag értesül, a lelkészválasztásból származó ellentétek nehezen tüntethetők el, a politikai különbségek is leküzdhetetlen nehézségeket támasztanak. A stóladíjat el kellene törülni s egyházi adót is csak a birtokosokkal kellene fizettetni. Benkö Viktor szerint nem a látogatás helye ós ideje, hanem a megfelelő alkalma a fő. V. J. KÜLFÖLD. Németország. Szabadgondolkodók kongresszusa. A szabadgondolkodók szeptember elején tartották 16-ik nemzetközi világgyűlésüket Münchenben. A német szabadgondolkodók szövetségét 1881-ben Büchner Lajos alapította, a ki a híres „Kraft und Stoff" czímű munkát írta. Nemzetközi kongresszus ezek részéről most tartatott először német földön. A tárgysorozaton három pont szerepelt : 1. A szabadgondolkodás és czélja. 2. Az állam és az egyház szétválasztása. 3. A szabadgondolkodás és a nevelés. Az első pont tárgyalásánál hangsúlyozták az előadók, hogy nem elég az embereket a vallási előítéletektől megszabadítani és a lelkiismereti szabadságot kivívni mindenki számára, hanem arra is kell törekedni, hogy a szabadgondolkodás a politika és a szocziális kérdésekben is vezérszerepre jusson. A tisztán bölcselkedés nem elég, tettekre van szükség. Szakítani kell mindenütt a hagyományokkal. Új alapokra kell helyezni mindent, a hol az ész domináljon egyedül. A vallást úgy kell tekinteni, mint privát ügyet. Kiki teljesítse, mint ember, az ő emberi kötelességeit, függetlenül a vallások előírásától. Ki kell irtani az emberekből a természetfölötti dolgokban való hivést. A szabadgondolkodók ezt a három igát törekednek levenni az emberek nyakáról: a vallási tekintély, a politikai hatalom és a tőke igáját. A mi a második pontot illeti, kimondotta a gyűlés, hogy minden államban arra kell törekedni, hogy állam és egyház egymástól teljesen szétválasztassanak. A vallásfelekezeteket úgy kell tekinteni, mint magánvállalkozásokat. Ezek maguk intézzék az ő dolgaikat és maguk fedezzék anyagi szükségleteiket. Meg kell szabadítani a kórházakat, a jótékonysági intézeteket a vallás befolyásától. Az egyházat ki kell tiltani az iskolákból. Arra törekedjék a szabadgondolkodók szövetsége, hogy minél tömegesebben lépjenek ki az emberek a vallásfelekezetek köréből. Az egyik előadó, Lima szenátor Lissabon-ból, kiemelte, hogy a portugál köztársaság a szabadgondolkodók műve volt. A harmadik pontra vonatkozólag a kongresszus kimondotta, hogy a gyermekek nevelését ki kell venni a vallásfelekezetek kezéből. Úgy kell nevelni a gyermekeket, hogy azok magukat képesek legyenek irányítani az ész és emberi érzés alapján. Be kell hozni minden államban az úgynevezett laikus iskolát és el kell törölni a felekezetieket. Elhatározta a világgyűlés, hogy mindenféle ifjúsági szövetkezeteket alapít, előadásokat tart, könyveket, füzeteket, folyóiratokat irat, melyekben a vallástól független morál szerint neveli az ifjúságot, fejleszti benne az igaz, a jó és a szép iránt való érzéket. Dr. Rüdt azt indítványozta, hogy az egyetemekről távolittassék el a theológiai fakultás, melynek a tudományhoz kevés köze van. A gyűlés táviratilag üdvözölte Hdckel Ernőt, a monizmus zászlóvivőjét. Az egyik hollandi szónok azt hangoztatta, hogy Kikkel monizmusa, Ostwald energetikája és Büchner materializmusa egy fának a hajtásai. Portugália. A papság és a Vatikán. Már megírtuk, hogy 800 portugál pap elfogadta a szeparácziót és az állam által részükre biztosított fizetést. A Vatikán természetesen elítéli eljárásukat. A papok azonban védekeznek és külön memorandumban a többek között hivatkoznak arra is, hogy 1911. július havában maga Merry del Val pápai államtitkár a portugál püspökök kérdésére azt felelte, hogy az állami fizetést elfogadó papok ellen nem kell fegyelmi úton eljárni. Erre vatikáni körökben azt felelték. hogy a bíboros államtitkár privát véleményét nyilvánította és hogy ebben a kérdésben a Vatikán hivatalos állásfoglalása a döntő. Az igaz, hogy a portugál papok nagy számára való tekintettel kissé bajos dolog fegyelmi úton eljárni ellenük, de azért valami büntető rendszabályt okvetlenül foganatosítani fognak velük szemben. A Vatikánt a büntető eljárástól, úgy látszik, nem riasztja vissza a portugál politikusok ama kijelentése sem, hogy a 800 portugál pap és a hozzájuk ragaszkodó hivők megrendszabályozás esetén külön portugál nemzeti egyházat fognak alkotni. Dr. T. I. IRODALOM. Imre Lajos: A gyermek vallása. Kísérlet a katekhetika módszertanának valláslélektani megalapozására. Theológiai magántanári dolgozat, Hódmezővásárhely. 1912. (110 1.) 8°. A Prot. írod. Társaság kiadványai közül most jelent meg a Házi Kincstár XIII. kötete, „A belmisszió hősei", melynek ára 3 kor. — A „Koszorú"-füzetek közül szintén most jelent meg 10 vallásos építő munka: Gombos Lajostól „Egy hittérítő", Kóréh Endrétől „Az előreformátorok", báró Podmaniczky Páltól „Szeretet apostola", Szabó Györgytől „Az imádság erejéről", Takács Mihálytól „Az erősebb", Barsy Lászlótól „Vérvád", Várnai Sándortól „Üstfoldozóból bibliaterjesztő", Miskolczy S. Jánostól „Miskolczy Mihály" és V. Sipos Idától „Vasárnap délután". Egy-egy füzet ára 8 fillér. A „Szövétnek1

" ifjúsági lap licz. Rácz Kálmán szerkesztésében szept. 1-én VII. évfolyamába lépett. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Pápán, előfizetési ára egy évre 3(

kor. Ifjú Evek czímmel indult meg ez évben egy másik keresztyén ifjúsági lap. Eredeti fényképmellékletek közlésével kéthetenkint jelenik meg, évi előfizetési díja