Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

életük czéljául tűznek ki, érzékeketlennekké teszi őket a keresztyénségből, főleg pedig a kálvinizmüsból fakadó törekvések iránt. E mellett fájó szívvel, de el kell mondanunk azt is, hogy törekvéseinknek apostolai nem egy parókhia kapuját találják csukva, sőt megtörténik az is, hogy ajtót mutatnak nekik. Akad kálvinista pap, ki nem akarja ismerni Kálvint. Kell-e ennél jellemzőbb adat? Ilyen közszellem mellett lehetséges, hogy a „Világ" és hasonszőrű nyomtatványok aránylag nagy elterjedettségnek örvendenek a papok és tanárok körében. Az erkölcsi felfogás megbomlásának és e mellett persze a hálátlanságnak is világos jele az, ha valaki fejszét emel a fára, a melynek gyümölcséből élni akar és megcsókolja a kezet, mely által el fog veszni. Tavalyi közgyűlésünk alkalmával beszámoltunk azokról a nagy eredményekről, melyeket a külföldi hitrokonainkkal való szorosabb összeköttetés révén sikerült elérni s a melyek méltán sorakoznak a mult századok legbecsesebb sikereihez. A mult évi eredményekhez újakat csatoltunk. Megjelent Doumergue könyve, La Hongrie Calviniste, a mely bővebben, részletesebben és nagyobb rokonszenvvel írja le törekvéseinket mindazoknál a franczia íróknál, a kik valaha ezzel a kérdéssel foglalkoztak. Másik nagylelkű barátunk, Rev. Mathews, nem szűnt meg bennünket jóakaratának megújuló jeleivel elhalmozni. Gondoskodásának köszönhető, hogy a mult évi kongresszuson elmondott magyar előadások egy külön angol füzetben is megjelenhettek. Ezek kiterjedve vallási életünknek lényegesebb vonásaira, rövid Összefoglaló és tanulságos 'képét adjak egyházi életünknek. Ily módon sikerült két nagy nemzet területére behatolnunk és megadnunk a lehetőséget azoknak, a kik irántunk érdeklődnek, kívánságuk kielégítésére. Annak feltüntetésére;

hogy mit tudtunk elérni a Kálvin-Szövetség munkájával, legyen szabad Rev. Mathews egyik leveléből a következőket idézni: „Abban biztos lehet, mondja Mathews, hogy nem fogjuk elfeledni a midt évi látogatást. A brit presbiteriánizmué történetében nagg jelentőségű, hogy az Ön szeretett egyházával szoros kapcsolatba jöttünk. Azt kívánjuk, legyen az evangélium mind nagyobb mértékben napi életük kormányzója és zsinórmértéke. Ömlessze az egyház feje a Szentlélek áldását a szeretett magyar kálvinista egyházra, hogy ily módon képes legyen befejezni az evangélizálás nagy munkáját saját hazájában, sőt a környező népeknél is," Mathews támogatása nem marad meg a szavaknál. Legutóbb nagyon értékes tanácsokat kaptunk tőle a kivándorló hajókon való lelki gondozás tekintetében és vájjon, ha ilyen egyének megbecsülik a mi munkánkat, nem a legnagyobb lelki szegénység jele-e az, hogy itthon akadnak magukat kálvinistáknak hirdető lelkipásztorok, a kik elég merészek és elég dőrék az ellenkező álláspontra helyezkedni. Szövetségünknek azonban csak egyik tevékenységi köre a külfölddel való érintkezés. A másik a belső munkának, annak az evangélizálásnak erélyes és kitartó folytatása, melyre Mathews utalt. Mielőtt azonban ez utóbbira áttérnénk, legyen szabad egy gyászos, de azért mégis felemelő kötelességnek eleget tenni. Tegyük le, tisztelt hallgatóim, a fájdalomnak és elismerésnek koszorúját ama nő frissen hantolt sírjára, a ki a legteljesebb mértékben megvalósította Szövetségünk ideálját, mert a külföld megtermékenyítő törekvéseit hasznosítá belső munkánk sikerének előmozdítására. Nem szűnt meg soha ebben az irányban tevékeny lenni. És ha Claparéde Sándornét, Szövetségünk tiszteleti tagját idő előtt is ragadta el tőlünk a sorsnak keze, emléke élni fog körünkben. Törekvései ösztönözni, buzdítani fognak bennünket a rögös üt fáradalmainak és csalódásainak elviselésére. Koncz Imre esperes és Gergely Antal, Mezőtúr ékesszavú prédikátora szintén végleg megszűntek bennünket munkánkban támogatni. Elragadta őket is a halál. A Kálvin-Szövetség belső tevékenységéről részletesen fog szólni Szövetségünk buzgó titkára. Az én feladatom az, hogy reámutassak arra az élénkülő mozgalomra, mely a szocziális alkotások tekintetében a magyar kálvinista egyház kebelében mutatkozik. A nagy városok rendszerint a vallásos érzelmek sírjai s így a felébredő vallásos érzés erejéről tesz tanulságot, hogy íme itten, ebben a Babilonban a keresztyén szeretet és vallásos érzelmek milyen sikert ígérő alakításokat hoztak létre. November 1-én nyílik meg 60 egyénre berendezve a református Tanoncz-Otthon. A Ferencz-körút egyik díszes palotájában, Bilkei Pap István gondjaira bízva, a Munkás-Otthon siet újabb fejlődés felé. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület mult hó 30-án nyitotta meg a főiskolát látogató magános leányoknak szánt Otthonát. Az OJRLE. nagy és sikeres erőfeszítéseket tesz az egyházi férfiak özvegyei és árvái javára. A régi közönbösség enged. A sikeres munka jelei mindenfelé. Az első lépéseken, a melyek a köztudat szerint a legnehezebbek, sok tekintetben immár túl vagyunk. E törekvés jogosultsága nyilvánvaló és erősödésünknek jele gyanánt hozhatom fel azt is, hogy sikerült a legrégibb magyar protestáns újságot megszereznünk s ez által abba a helyzetbe jutottunk, hogy hetenként szólhatunk a közönséghez, terjesztvén eszméinket, törekedve új mezők meghódítására. Nemcsak számban, hanem mindenek felett, s ez a legbecsesebb, gyarapodunk erőben, odaadásban és mind többeket fog el az a hit, hogy szebb és nemesebb czélok szolgálatában nem állíthatják erőiket, mint a miről itt beszélünk. Minden ellenséget legyőzni idáig természetesen lehetetlen volt. Nemcsak a közönbösséggel, nemcsak a megszokott nembánomsággal, hanem az önzés rosszakaratával is birokra kellett mennünk. Mi kötelességekről, lemondásról és mások iránti áldozatkészségről beszélünk. Olyanoknak, a kiknél az én érdeke mindenek felett való, ez nem csupán kellemetlen, hanem egyenesen sértő. El lévén fogulva saját eljárásuk helyességéről,