Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

versengésben és irigységben, hanem öltözzük fel az Ür .Jézus Krisztust", hogy újra a piinkösti hit ereje melege hassa át ezt a már közel három milliót számláló magyar kálvinista egyházat! Pálóczi Horváth Zoltán dr, TÁRCZA. Vallás és modern élet. (Elnöki megnyitó a Kálvin-Szövetség 1912. október hó 1-ei közgyűlésén.) Az a törekvés, a mely a Kálvin-Szövetséget létrehozta s a mely bennünket munkára bírt és lelkesített, a. lefolyt év folyamán is igazolást nyert és megerősödött. Abban, a nézetben vagyunk ma is, a melyben valaha voltunk, hogy a mutatkozó társadalmi bajokat, az elégületlenséget és a boldogság hiányát orvosolni lehetne, ha sikerülne a társadalomba belevinni azt a meggyőződést, hogy ideálizmus nélkül egészséges materiális fellendülés is lehetetlen s nélküle a gazdasági élet is senyvedésre van szánva. A vallásosság, mely a szegény, alacsony sorsba került embereknek ideálizmusa, nélkülözhetetlen a társadalom egészének fentartásánál, az elharapódzó kórok kiküszöbölésénél. Nem mondom azt, hogy bizonyos ideig igaz vallásosság nélkül is nem állhatnak fenn a társadalmak. A vallásos érzület kihalása rendesen lassú, alig észrevehető folyamat és a hol már nagyon előrehaladt, hatása ott is rendesen csak lassan kezd mutatkozni. Egy darabig jól mehet minden. Az eldobott golyó, a kilőtt nyíl, röpül még akkor is, ha a röpiilés indítója megszűnt létezni. Fák, a melyeket gyökerükben támadott meg a kór, teremnek még olyan-amilyen gyümölcsöket. Ez megcsalhatja a felületeseket a vallásosság értékéről, de a Hozzáértők szeme látja, hogy ez sokáig tartani nem fog, a vég közeí. A felületesen gondolkodók, a kötelességek ellenségei, az elbizakodottak és társaik könnyen végeznek a vallással. Feledik azt, hogy a rendelkezésükre álló eszközök elégtelenek arra, hogy a mélységekbe hatoljanak veliik. Keveset érők. Velük ugyan nem l,ehet eljutni a bonyolult kérdések gyökeréig. Még azt sem teszik meg, hogy komolyan foglalkoznának e kérdéssel. Elég nekik ha a divatos, tehát kényelmes nézetek híveiként tündökölhetnek. Az atheizmusnak egyik támasza a felületesség, a másik az emberek meggyöngült kötelességérzete s a nehéz problémáktól való irtózás. Készemről ma is jobban, mint valaha, abban a meggyőződésben élek, hogy a vallás, mint az ideálizmusnak, a nemesebb érzelmeknek, az altruista felfogásnak legtisztább, legerősebben buzgó forrása, felérhetetlen értékű az emberi társadalmakban. És a kik az ellenkező nézetet hirdetik, a kik utalnak arra, hogy a modern államokban nyilvánvaló a vallásosság gyengülése, nem veszik figyelembe azokat a tanulságokat, melyek ez ellen szólnak s a melyeket a körülöttünk lezajló események nyújtanak. Ezekből ki lehet hámozni azt az igazságot, hogy a vallásos meggyőződés ereje s a nemzeti nagyság együtt járnak. Nem fogok adós maradni a bizonyítékokkal. Utalhatok Törökország példájára, a mely nem volna mai megalázó helyzetében,és nem lenne a külső és belső ellenségek könnyű prédája, ha sikerül a mohamedánizmust abban az erőben megtartani, a mellyel egykor dicsekedhetett. Francziaország, egykor Róma hűséges leánya, öröme és büszkesége, a mely sokáig vezető állama volt Európának, lefejezve királyát, detronizálva a vallást, megvonta támogatását is az egyházaktól, melyek arra, mint a nemesebb törekvések buzgó ápolói, számot tartottak. E közben fokról fokra és immár a felületesek előtt is kézzelfoghatóan hanyatlik lejjebb-lejjebb és mintha a nemzeti lélek teljesen meg volna mérgezve, még a jobbakban sincs elég erély és elszántság arra, hogy a pusztító áramlattal komolyan, elszántan és hátra nem tekintve, habozás nélkül szembeszálljanak. Az erkölcsi hanyatlás, a morál insanity lép a régi sikerek helyébe s a nemzet, melynek büszke jelszava volt egykor Gesta Dei per Francos, megszűnik a haladó nemzetek közé sorakozni és halálra ítéli önmagát. Mily dőre elvakultság tagadni a vallásosság hatását az emberi ügyek intézése körül, erre nézve utalhatok arra, hogy Nagybritanniában, mely végre is a mai ipari és gazdasági életnek főirányítója, mindenek egyező véleménye szerint az indusztriálizálódás és a nagy városok szaporodása mellett is, melyek rendszerint a vallásos érzelmek temetői, ezek hatása még mindig erős, sőt Lloyd George, a radikális miniszter egyik nemrégen elmondott beszédében mély hittel é.s a meggyőződés teljes erejével vallotta, hogy a jelen bajain segíteni főleg az egyház hivatott, sőt kötelezve is van. Mi is úgy, érezzük, hogy kötelezve is van. Es miután szerintünk a régi eszközökkel, langyos, energia nélküli munkával, sablonos szónoklatokkal és korszellemellenes panaszokkal, vagy fizetésemeléssel a tornyosuló akadályokat legyőzni, a meggyőződést pótolni nem lehet, alakítottuk e Szövetséget azért, hogy felhasználjuk a mai helyzet által nyújtott eszközöket a modern társadalmi bajok legyőzésére. Hogy megerősítsük a jobbak törekvéseit, hátra szorítsuk a kullogó rosszakaratot és akkor, a mikor be fog következni európaszerte a vallásos élet újjászületése, mi már készen legyünk és csatlakozhassunk azokhoz, a kik e mozgalomban előljárnak. Az egyszerűség és a mindeneknél erősebb kötelességérzet, mely Kálvin hagyománya, sok bajból kisegítene és sok katasztrófát háríthatna el fejünk felől. Erre törekszünk, munkánk azonban nem könnyű. Az eredmények külső kitüntetésekkel, anyagi előnyökkel nem járnak. Csoda-e, ha kevesen vagyunk? Nagyon jellemző, hogy míg az alsó rétegekben kiáltó szavunk nem hangzik el siker nélkül és százával nyúlnak felénk a biztató és segítő karok, azalatt a vagyonos és befolyásos rétegek épen nem tanúsítják azt a rokonérzést, melyre kötelezve volnának. A vagyon hajhászása, a melyre ráadják magukat, a szépnek imádata, melyet PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Ifj , — TÍT7T