Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-06 / 40. szám

versengésben és irigységben, hanem öltözzük fel az Ür .Jézus Krisztust", hogy újra a piinkösti hit ereje melege hassa át ezt a már közel három milliót számláló magyar kálvinista egyházat! Pálóczi Horváth Zoltán dr, TÁRCZA. Vallás és modern élet. (Elnöki megnyitó a Kálvin-Szövetség 1912. október hó 1-ei köz­gyűlésén.) Az a törekvés, a mely a Kálvin-Szövetséget létre­hozta s a mely bennünket munkára bírt és lelkesített, a. lefolyt év folyamán is igazolást nyert és megerősö­dött. Abban, a nézetben vagyunk ma is, a melyben va­laha voltunk, hogy a mutatkozó társadalmi bajokat, az elégületlenséget és a boldogság hiányát orvosolni le­hetne, ha sikerülne a társadalomba belevinni azt a meg­győződést, hogy ideálizmus nélkül egészséges materiális fellendülés is lehetetlen s nélküle a gazdasági élet is senyvedésre van szánva. A vallásosság, mely a szegény, alacsony sorsba került embereknek ideálizmusa, nélkü­lözhetetlen a társadalom egészének fentartásánál, az el­harapódzó kórok kiküszöbölésénél. Nem mondom azt, hogy bizonyos ideig igaz vallá­sosság nélkül is nem állhatnak fenn a társadalmak. A vallásos érzület kihalása rendesen lassú, alig észre­vehető folyamat és a hol már nagyon előrehaladt, hatása ott is rendesen csak lassan kezd mutatkozni. Egy dara­big jól mehet minden. Az eldobott golyó, a kilőtt nyíl, röpül még akkor is, ha a röpiilés indítója megszűnt lé­tezni. Fák, a melyeket gyökerükben támadott meg a kór, teremnek még olyan-amilyen gyümölcsöket. Ez meg­csalhatja a felületeseket a vallásosság értékéről, de a Hozzáértők szeme látja, hogy ez sokáig tartani nem fog, a vég közeí. A felületesen gondolkodók, a kötelességek ellen­ségei, az elbizakodottak és társaik könnyen végeznek a vallással. Feledik azt, hogy a rendelkezésükre álló esz­közök elégtelenek arra, hogy a mélységekbe hatoljanak veliik. Keveset érők. Velük ugyan nem l,ehet eljutni a bonyolult kérdések gyökeréig. Még azt sem teszik meg, hogy komolyan foglalkoznának e kérdéssel. Elég nekik ha a divatos, tehát kényelmes nézetek híveiként tündö­kölhetnek. Az atheizmusnak egyik támasza a felületesség, a másik az emberek meggyöngült kötelességérzete s a nehéz problémáktól való irtózás. Készemről ma is jobban, mint valaha, abban a meggyőződésben élek, hogy a vallás, mint az ideálizmusnak, a nemesebb érzelmeknek, az alt­ruista felfogásnak legtisztább, legerősebben buzgó for­rása, felérhetetlen értékű az emberi társadalmakban. És a kik az ellenkező nézetet hirdetik, a kik utalnak arra, hogy a modern államokban nyilvánvaló a vallásosság gyengülése, nem veszik figyelembe azokat a tanulságo­kat, melyek ez ellen szólnak s a melyeket a körülöttünk lezajló események nyújtanak. Ezekből ki lehet hámozni azt az igazságot, hogy a vallásos meggyőződés ereje s a nemzeti nagyság együtt járnak. Nem fogok adós maradni a bizonyítékokkal. Utalhatok Törökország példájára, a mely nem volna mai megalázó helyzetében,és nem lenne a külső és belső ellenségek könnyű prédája, ha sikerül a mohamedániz­must abban az erőben megtartani, a mellyel egykor di­csekedhetett. Francziaország, egykor Róma hűséges leá­nya, öröme és büszkesége, a mely sokáig vezető állama volt Európának, lefejezve királyát, detronizálva a vallást, megvonta támogatását is az egyházaktól, melyek arra, mint a nemesebb törekvések buzgó ápolói, számot tar­tottak. E közben fokról fokra és immár a felületesek előtt is kézzelfoghatóan hanyatlik lejjebb-lejjebb és mintha a nemzeti lélek teljesen meg volna mérgezve, még a job­bakban sincs elég erély és elszántság arra, hogy a pusz­tító áramlattal komolyan, elszántan és hátra nem tekintve, habozás nélkül szembeszálljanak. Az erkölcsi hanyatlás, a morál insanity lép a régi sikerek helyébe s a nem­zet, melynek büszke jelszava volt egykor Gesta Dei per Francos, megszűnik a haladó nemzetek közé sorakozni és halálra ítéli önmagát. Mily dőre elvakultság tagadni a vallásosság hatását az emberi ügyek intézése körül, erre nézve utalhatok arra, hogy Nagybritanniában, mely végre is a mai ipari és gazdasági életnek főirányítója, mindenek egyező véleménye szerint az indusztriálizáló­dás és a nagy városok szaporodása mellett is, melyek rendszerint a vallásos érzelmek temetői, ezek hatása még mindig erős, sőt Lloyd George, a radikális miniszter egyik nemrégen elmondott beszédében mély hittel é.s a meggyőződés teljes erejével vallotta, hogy a jelen bajain segíteni főleg az egyház hivatott, sőt kötelezve is van. Mi is úgy, érezzük, hogy kötelezve is van. Es miután szerintünk a régi eszközökkel, langyos, energia nélküli munkával, sablonos szónoklatokkal és korszellem­ellenes panaszokkal, vagy fizetésemeléssel a tornyosuló akadályokat legyőzni, a meggyőződést pótolni nem lehet, alakítottuk e Szövetséget azért, hogy felhasználjuk a mai helyzet által nyújtott eszközöket a modern társa­dalmi bajok legyőzésére. Hogy megerősítsük a jobbak törekvéseit, hátra szorítsuk a kullogó rosszakaratot és akkor, a mikor be fog következni európaszerte a vallá­sos élet újjászületése, mi már készen legyünk és csat­lakozhassunk azokhoz, a kik e mozgalomban előljárnak. Az egyszerűség és a mindeneknél erősebb kötelesség­érzet, mely Kálvin hagyománya, sok bajból kisegítene és sok katasztrófát háríthatna el fejünk felől. Erre törekszünk, munkánk azonban nem könnyű. Az eredmények külső kitüntetésekkel, anyagi előnyökkel nem járnak. Csoda-e, ha kevesen vagyunk? Nagyon jellemző, hogy míg az alsó rétegekben kiáltó szavunk nem hangzik el siker nélkül és százával nyúlnak felénk a biztató és segítő karok, azalatt a vagyonos és befo­lyásos rétegek épen nem tanúsítják azt a rokonérzést, melyre kötelezve volnának. A vagyon hajhászása, a melyre ráadják magukat, a szépnek imádata, melyet PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Ifj , — TÍT7T

Next

/
Thumbnails
Contents