Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

könyvtárosi állásával teremthetnénk egyelőre egy olyan állást, a minek betöltésénél a vezető körök figyelemmel volnának az általam kifejezett, s azt hiszem szélesebb körben visszhangzott közóhajra. A Ráday-könyvtár vezető állását tehát nyilvános pályázat útján kellene betölteni és pedig lehetőleg olyan emberrel; a ki könyvtárosságra termettségének, vagyis általánosabb, nem egyoldalú szaki műveltségének s a könyvekhez való vonzalmának adta immár irodalmilag is látható jelét. Akár gimnáziumi, akár esetleg theológiai tanár pályáznék is rája, vagy épen gyakorló lelkész: a fizetést természetesen úgy kellene megállapítani, hogy a megválasztott, ha theológiai tanár, legalább is ugyanazon, ha vidéki tanár vagy pap, akkor eddigi fizetésénél magasabb díjazásban részesüljön tekintettel egyrészt a budapesti drágaságra, másrészt az állással járó kiválasztásféle kitüntetésre. Kívánatos dolog volna még az állás rendezésénél azt is kimondani, hogy megválasztott tanár avagy lelkész, továbbra is megmarad a középiskolai vagy theológiai, illetőleg lelkészi nyugdíjegyesület kötelékében, felügyeleti ellenőrzés tekintetében pedig az egyházkerületnek közvetlen főhatósága alatt áll. En azt hiszem, hogy a könyvtárosi állás ilyetén való rendezésére meg lehetne kapni a kellő államsegélyt, ha ref. főgondnokaink kellő időben és eréllyel latba vetnék ez irányban hathatós befolyásukat. És azután végre volna egy állásunk Budapesten — a hol tulajdonképen mindnek ilyennek kéne lenni —, a melyre, mint esábító fényű messzi kikötőbe, igyekezne innen, vidékről a középiskolai tanárok vagy épen gyakorló lelkészek lelkes gárdájának magasabbra törő egy-egy tagja. Kiskunhalas. Bernáth Lajos. Közérdekű ítéletek. A református egyházközségek iskolai és más alapjaihoz tartozó ingatlanok telekkönyvezése. Ily ingatlanokra vonatkozó jogügyletek és a kormány főfelügyeleti joga. Előfordult eset alkalmából a m. kir. igaz^ágtigyminiszter a következő kijelentéseket tette: Habár az ingatlanoknak a „Református iskola" és a „Református tanítói hivatal" nevére történt felvétele a fennállott telekkönyvszerkesztési szabályoknak (1854. évi július hó 23 iki igazságiigyminiszteri rendelet 35. §, érdél) i helyszíni utasítás 45. §) megfelelt és a mennyiben a felvétel az ingatlanoknak melyik egyház alapjához való tartozását határozottan kifejezi, az illető egyházközségek tulajdonjogát különben sem veszélyezteti, mégis, mivel a telekkönyvszerkesztés újabb szabályai (1. a 19,665/1893. I. M. számú rendelettel kiadott betétszerkesztési utasítás 125. §-át, Igazságügyi Közlöny 1893. évf. 7. számának melléklete) szerint a kérdéses ingatlanokat külön rendeltetésük kitüntetése mellett az illető református egyházközség tulajdonául kell telekkönyvezni és mivel a telekkönyvezés e módja az anyagi jogban is megfelelő alappal bír, a telekkönyvi felvétel olyan kiigazításának a kérelmezése, hogy a kérdéses ingatlanok a „Református iskola" és a „Református tanítói hivatal" nevéről az egyházközség nevére írassanak át, indokolatlannak nem tekinthető. Megjegyeztetik, hogy az érvényben álló jogszabályok szerint a kir. tanfelügyelőt azok ellen a végzések ellen, a melyeket a biróságok nekik az 1901. évi 6723. I. M. számú rendelet értelmében kézbesítenek, a felfolyamodás joga meg nem illeti, mivel a kir. tanfelügyelő nem ügyfél és nem telekkönyvi érdekelt, Kitűnik ez a 6723/1901. I. M. számú rendelet szövegéből is, mely szerint a rendeletben említett végzéseket a tanfelügyelőknek kifejezetten csak tudomás végett, tehát csak abból a czélból kell kézbesíteni, hogy felügyeleti teendőiket esetleg a velük közölt végzések tartalmához alkalmazzák. Kiemeltetik még e helyütt, hogy a m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi október hó 14-én 56,982. szám alatt kijelentette, hogy .a református egyház iskolavagyonának telekkönyvi állapotában történő változáshoz kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges; mert a református egyetemes egyház önkormányzatánál fugva egyedül jogosult és illetékes arra, hogy felekezeti iskolái czéljaira szolgáló fekvőségeinek tulajdonjogát, a téves telekkönyvi bevezetés kiigazításául az iskolafenntartó egyház, mint kétségtelen tulajdonos javára bekebeleztesse ; valamint kétségen felül áll az is, hogy a református egyház önkormányzatánál fogva egyedül jogosult és illetékes iskolai alapjainak és alapítványainak mikénti kezelésére, s ha az iskola érdekeiben állónak tartja, egyes ingatlanokat eladhat, helyette másokat vásárolhat. Mivel ezen jogai az egyháznak] kétségen felül állanak, azért távol áll tőlem az 1868: XXXVIII. t.-cz 14. § ának olyan értelmezése, mely a református egyháznak iskolái feletti szabad rendelkezési jogát illuzóriussá tenné, hanem ezen törvény világos rendelkezése szerint kötelessége a főfelügyeleti jognál fogva ellenőrizni azt, hogy az iskolai alapok és alapítványok biztos elhelyezést nyerjenek, rendeltetésüktől el ne vonassanak és rendeltetésük czéljaira, iskolai czélokra fordíttassanak. (2207/1909. és 19,407/1911. I. M. sz.) ** Templom czéljaira rendelt hagyomány az 1868. évt XXIII. törvény 21. §-a alapján nem illetékmentes. — A m. kir. közigazgatási bíróságnak. 13511/1910. P. számú ítélete: Ő Felsége a király nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság a „Jézus szent szíve" b.-i templomnak illetékügyét, melyben az e. i m. kir. adóhivatalnál a nevezett templom terhére az 1909. évi Ask. 1032. t. szám alatt előírt 400 korona illeték ellen beadott felebbezést a b.-i m. kir. pénzügyigazgatóság 1910. évi február hó 1. napján 74334. sz. alatt kelt végzésével elintézte, a templom képviseletében T. Lajos Jézustársasági b.-i házfőnök által beadott panasz folytán 1910. évi október hó 4. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A hitelvek terjesztése s a vallásos érzület ápolása — a mi a templomok rendeltetése — a közök-