Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

Sándor Deák-téri lelkész, theol. tanár és Szelényi Aladár dr. és Liedemann Frigyes dr. s többen az egyházmegye vezető férfiai közül. Wagner Géza dr. világi elnök megnyitó szavai és Kaczián János főesperes kimerítő jelentésének tudomásul vétele után az ülés jóváhagyta az egyházmegyei számadásokat és az 1913. évi költségvetést, úgyszintén tudomásul vette az egyházkerületi számadásokat és költségelőirányzatot is. Ezek elintézése után állott fel általános érdeklődés mellett szólásra Raffay Sándor. Vázolta a kívánalmaknak megfelelő lelkészképzés fontosságát. A ref. egyház már kivívta magának a debreczeni egyetemi fakultást >és a pozsonyi egyetem felállítását is már biztosítja a törvény. Az ev. egyház soha és semmi szín alatt nem mondhat le arról, hogy mint a nemzeti kultura egyik első harczosa ne kapjon egyetemi theol. fakultást. Az egyházmegye keresse meg valamennyi egyházmegyét, hogy az ügyet tárgyalják és a kerületi gyűléseken az egyetemi ev. theol. fakultás sürgetése mellett egységesen állást foglaljanak. Erős a meggyőződése, hogy a fakultás felállítása lehetséges is. Úgy van tájékozva, hogy az ügy a legjobb mederben halad és a közoktatási kormány sem zárkózik el a kérdés megoldása elől. Raífay Sándor nagy tetszéssel kísért indokolásában szóvá tette a jelenlegi theol. akadémiák egyesítésének ügyét is, a mit szintén meg kell és meg lehet csinálni, mert a pozsonyi és soproni akadémia — informácziói szerint — nincs az egyesítés ellen. Az egyházmegyék egyetemes állásfoglalása czóljából előadta határozati javaslatát, a melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, kimondotta, hogy a budapesti egyházmegye a magyarhoni ev. egyetemes egyház országos és egyházi törvényeken alapuló jogainak és igényének tartja, hogy számára a ref. testvéregyháznak megfelelően egyetemmel kapcsolatos theol. fakultás állíttassék fel. E végből megkeresi a többi egyházmegyét, hogy a felállítandó ev. theol. fakultás ügyét a felettes hatóságoknál szorgalmazza. A maga részéről felkéri a bányai egyházkerület közgyűlését, hogy az egyetemes egyház útján a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál sürgesse meg a felállítandó fakultás dolgában az ev. egyház illetékes tényezőivel leendő tárgyalás megindítását. Az egyházmegye meggyőződése szerint a fakultás kérdésével a theol. akadémiák egyesítésének kérdése szorosan összefügg. Három theol. főiskola fentartását. sem a hallgatók létszáma, sem az anyagi erők fogyatékos volta, sem az egyház jól felfogott érdeke nem teszi szükségessé, avagy kívánatossá. Az egyházmegye megkeresi úgy a többi egyházmegyét, mint különösen a bányai egyházkerület közgyűlését, hogy a most fennálló három theol. főiskola egyesítésének s ezzel kapcsolatosan egyrészt theol. fakultás létesítésének, másrészt theol. szemináriumok felállításának a kérdését tűzzék napirendre és a felettes hatóságoknál a kérdésnek mielőbbi megoldását szorgalmazzák. Sztehlo Kornél hozzájárul az indítványhoz, helyeselne olyan irányt, a mellyel pozitivabb eredményt érnének el. Régebbi törekvés, hogy a budapesti egyetemen theol. fakultást állítsanak fel. Legújabban Debreczenben a reformátusok láttak neki erősen és sikeresen fakultásuk felállításához. A dolog úgy áll, hogy az állam nem akar két protestáns fakultást. Ez az oka - annak, hogy a debreczeni egyetemmel a szerződés megkötése, tudomása szerint, még nem történt meg. Az ev. fakultás felállítása pénzügyi szempontokon akad meg. Gyakorlati értékű akczió az lesz, ha az egyház theol. akadémiája részére kér fakultási jogot. Az egyesítés dolgát szintén helyesli. Morhács Márton lelkész az egyházközségi gondnokok választása ügyében tett előterjesztést, Majba Vilmos lelkész pedig az egyházközségi segélyalapok létesítése ügyében referált. Több belső ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Utána az egyházmegye gyámintézete ült össze. Itt Kaczián János lelkész-elnök beszámolt az egyházmegyei gyámintézet világi elnöki tisztségére érkezett szavazatokról. Ezek szerint világi elnökké egyhangúlag Wagner Géza dr. egyházmegyei felügyelőt választották meg. KÜLFÖLD. SZHÍJCZ. A svájczi protestáns lelkészegyesület közgyűlése. Ez a lelkészegyesület megalakulása óta június hó közepén tartotta ötödik nagygyűlését Liestal-ban, a bázeli kantonban. Három napig tartott a közgyűlés, melynek legkiemelkedőbb előadója Mezger Pál dr. bázeli tanár volt. Felolvasásának tárgya volt: A keresztyénség abszolút jellege és a vallások története. Mezger kiemelte mindjárt előadása kezdetén, hogy a tárgyalandó kérdés elsőrangú fontossággal bír. A keresztyénség állandó harczban áll a világ másik két uralkodó vallásával: az izlám vallással és a buddhizmussal. Ha a keresztyén vallásnak nincs abszolút értéke, akkor a harczot nem vívhatja meg eredményesen. Ha a keresztyén vallás nem tökéletes, ha az, mint a többi vallások, fejlődésnek van alávetve, akkor lassanként el fog tűnni a világ színpadjáról, mint a többi vallások, melyekről a történelemnek tudomása van. Mezger tanár azután a keresztyénség felülmúlhatatlan tökéletességét bizonyítgatta nyugodt, részrehajlatlan tárgyilagossággal és nagy szakismerettel. Ebbe a vallásba be fog olvadni egykoron a világ minden vallása. A keresztyénség tökéletes volta onnan származik, hogy Jézus Krisztus tökéletesen meghatározta és megállapította tanításaival és élete folyásával azt a viszonyt, melyben mi, emberek, Istennel szemben állunk. Ilyen tökéletességet egy vallás sem tud felmutatni. Mezger a keresztyénség abszolút értékét a szupranaturalizmusban, az isteni gondviselésben, a szeretetben és a könyörületességben látja. Krisztusnál jobban soha senki se ismerte Istent és ez a körülmény őt minden ember fölé emeli elérhetetlen magasságba. Előadása végén a tudós tanár még erre a