Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

sorozatra tértek. Tudomásul vették a megejtett tanácsbiró-választások eredményét, a mely szerint a lelkészi tanácsbirói székek Fülöpp Józseffel és Medgyasszay Vinczével, a világi tanácsbirói székek pedig dr. Beöthy Zsolttal és dr. Hegedűs Loránddal töltettek be. Dr. Antal Gábor püspöki jelentése hűséggel és részletesen beszámolt a kerület valláserkölcsi és anyagi viszonyairól. A jelentésnek csak az a része keltett aggodalmat többekben, a mely a pápai főiskola anyagi ügyeivel foglalkozva, arra mutatott reá, hogy az emelkedő szükségeknek már alig képes az iskola pénztára megfelelni. A püspöki jelentésnek ez az aggodalmatkeltő figyelmeztetése erősen éreztette is hatását a kerületi és főiskolai pénztárak 1911. évi zárószámadásainak és a főiskolai ügyeknek a tárgyalásánál. A zárószámadások felett, elég heves vita folyt; a főiskolának pedig több kívánságát volt kénytelen teljesítetlenül hagyni a gyűlés, így a hatodik theol. tanszék itt is, mint a budapesti theológián, ismét betöltetlenül hagyatott, mivel a kerület itt is csak a tanárok már meglevő javadalmának csökkentésével találna erre fedezetet. Szintén a szűkös anyagi viszonyok miatt nem adhatott a gyűlés drágasági pótlékot a pénztárnoknak és ellenőrnek, s nem tudott semmi összeget sem beállítani a költségvetésbe a gimnáziumi tanárok külföldi tanulmányútjaira. Egyéb tekintetben azonban megelégedéssel vették tudomásul, hogy a gimnáziumi internátust már szeptemberben megnyitják és hogy megoldást nyert a nőnövelde építkezésének ügye is. Kiemelendő még a gyűlés dolgai közül, hogy a kerület a Kálvineumra 20,000 koronás alapítványt tett, kötelezvén magát ennek fejében évi 2000 kor. járulék beszolgáltatására s ha anyagi viszonyai engedni fogják, a tőke befizetésére. Tárgyalás alá került volna a lelkészi fizetésrendezés ügye is. Tekintettel azonban a főgondnoki megnyitó beszéd biztató bejelentéseire, az ügyet levették a napirendről, azzal a jó reménységgel, hogy az Ígéretek nemcsak ígéretek maradnak, mint eddig, hanem valósággá is lesznek. A lelkészek és tanítók között való viszony javítása tárgyában beadott bizottsági javaslatot megvitatás végett az egyházmegyékhez tették le, s fegyelmi büntetés terhe alatt elrendelték a kerület által kijelölt tankönyvek használatát. Az ülés, a mely 8-án délután és 9-én délelőtt folytatódott, 9-én déltájban ért végett. A közgyűlés alkalmából 8-án este sikerült hangverseny volt, a melyen a kerületi elnökségen és a gyűlési tagokon kívül nagy és előkelő közönség vett részt KÜLFÖLD. Svájcz. Világkongresszus Zürichben. A vasárnapi iskolák hetedik világgyűlését 1913 július 8-tól 15-ig bezárólag nem Genfben tartják meg, mint kezdetben tervezték, hanem Zürich városában. Rüegg zürichi lelkész a „Kirchenfreund" czírnű lapban azt írja, hogy a zürichieket nagyon meglepte az amerikaiak az a döntése, hogy a nevezett világgyűlést Zürichben tartják meg. A meglepetés oka abban keresendő, hogy az amerikaiak előzőleg nem értesítették a város hatóságait, hogy hajlandók-e helyet adni a gyűlésnek. Mint utóbb kitűnt, az amerikaiak az előzetes bejelentést azért nem tartották szükségesnek, mert a gyűlés költségeit ők maguk fogják fedezni. Feltételezték tehát ezek után, hogy a város szíves vendégszeretettel fogja őket fogadni. A Zürichben tartózkodó amerikai methodista püspök, dr. Burt Vilmos kezdeményezésére már meg is alakult a világgyűlést előkészítő bizottság. Rüegg lelkészt elnöknek választották. A bizottság érinikezésbe is lépett már az amerikaiakkal, hogy a szükséges előkészületeket megtegyék. Rüegg elnök kifejti, hogy a svájcziak meg fogják ragadni az alkalmat, hogy a gyűlés tanulságait maguk számára levonják és értékesítsék. Tudvelevő dolog ugyanis, hogy a vasárnapi iskolák intézménye az Egyesült-Államokban ma már nagyon kifejlett. A vasárnapi iskola fogalma azonban más Svájczban és a többi európai államokban, mint Angliában vagy Amerikában. Ezt a kérdést is tárgyalják majd és megismertetik az angolokkal ós az amerikaiakkal a fennálló különbséget. Az amerikaiak részéről Taft elnök levelet intézett Zürich város hatóságához, melyben a város jóindulatát kéri a kongresszus irányába. Gyógyítás imádsággal. Rüetschi Hermann-t bevádolták, hogy a törvény tilalma ellenére betegek gyógyításával foglalkozik, a kikre az ima hatalmával törekszik hatni. Az elsőfokú bíróság a vádlottat felmentette. A berni másodfokú bíróság azonban megsemmisítette ezt az ítéletet és Rüetschit 50 frank pénzbírságra és a perköltségek fedezésére ítélte. A vádlott védője ez ellen fellebbezett a szövetségtanács legfőbb fórumához, azon a czímen, hogy nevezett marasztaló ítélet sérti a lelkiismereti szabadságot. Fráncsiaorsság. Két előadás. Németországban a róm. katholikusok közt két irány észlelhető, melyek némileg egymással ellentétes czélokért küzdenek. Ugyanilyen két irány térfoglalását látjuk a franciaországi róni. katholikusok táborában is. Ennek a két irányzatnak a megnyilvánulását láthatjuk abban a két előadásban, mely nemrégiben Párisban elhangzott. Az „Institut catholique"-ban, mely az egyetem ellenlábasa, Faquier abbé előadást tartott Luther theologiájáról. Elvárhattuk volna, hogy eme jeles intézet előadó-asztalánál tárgyilagos, nyugodt hangú beszéd mondassék el, mely Luthert a maga valóságában