Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

mutatja be a hallgatóságnak. Paquier azonban eltért a történeti kutatás és a tudományosság nemes igazságszeretetétől és olyan nyilatkozatokat tett, melyek eddig még sohase történtek Luther élettörténetírói részéről. Sem Denifle, sem Grisar nem vetették el úgy a sulykot, mint Paquier. 0 Luthert egyszerű helyi érdekességé és értékké fokozza le, akiből csak azáltal lett nagyobb horderejű egyéniség, mert rendkívüli öntudata és dicsvágya révén föl tudta lármázni Németország közönségét. — A második előadást Narfon katholikus író tartotta. Előadásának czíme volt: „Protestánsok és katholikusok". Alapeszméje az, hogy a két ellentétes tábort egyesíteni keli és nem elidegeníteni egymástól. Tömörüljünk, egyesüljünk ! — ez volt a csatakiáltása. Közös munkára szólítja fel a protestánsokat ós katholikusokat. Ezt az egyesülést Narfon lehetségesnek, megengedettnek, sőt szükségesnek tartja, hogy a keresztyénsóget megvédje az ellenségrombolásaitól. Egész beszédéből széles látókör, szeretetteljes magasröptűség világlik ki. Olyan ember, olyan gondolkozású és érzésű ember, mint Narfon, azonban — sajnos — kevés akad a franczia katholikusok között. Mondhatni, hogy ő valóban fehér holló a feketék csoportjában. Narfon szabadságszeretete ellenkezik Róma önkényével és uralkodásvágyával. Azért Narfon optimizmusa nem is fog eredménnyel járni. A kormány igazságtalansáqa. A szeparácziós törvény életbelépte óta folyton fordulnak elő olyan esetek, melyek nemcsak a róm. katholikusokat, hanem a protestánsokat is mélyen sértik. A kormány közegei hallatlan igazságtalansággal járnak el az egyházakkal szemben. Nemrégiben például a következő eset történt. Pont-de-Roide községben egy előkelő, mély vallásosságú protestáns hölgy 20 ezer frankot hagyott végrendeletileg a protestáns egyháznak, hogy abból az összegből lelkészlak építtessék a helybeli pásztor számára. A lelkészlak föl is épült. És mit cselekedett a helyi hatóság? Kimondotta, hogy a szeparácziós törvény értelmében a lelkészről való gondoskodás az egyházközség terhét képezi, gondoskodjék tehát az egyházközség arról, hogy a lelkésznek lakbért fizessen. Elrendelte, hogy a pásztor nem lakhatik lakbérfizetés nélkül az új házban. Ha pedig nem akar lakbért fizetni, akkor kilakoltatik. Lods, a ki a protestánsok egyik leglelkesebb védelmezője, megjegyzi, hogy ilyen esetek után nem látja az ember a franczia kormány liberalizmusát, melyet a szeparácziós törvény hozatalánál fennen hirdetett. A párisi lutheránus egyház. A párisi lutheránus egyházközség súlyos anyagi gondokkal küzködik. A szeparáczió óta ugyanis megszűntek az államsegélyek és a hívek közadakozása nem bírja a kiadásokat évről-évre fedezni. Az egyháztagok mindent megtesznek, a mit anyagi helyzetük megenged. Ennek az egyháznak 564 bejegyzett adófizető tagja van, a kik évenként 44 ezer frankot adnak össze, fejenként tehát mintegy 78 frankot. Ez nagyon sok az egyesek részéről, de nagyon kevés az egyház czéljaira. Az egyház ugyanis missziót is tart fenn, mely jelenleg 400 ezer frank deficzittel van megterhelve. Nagybritannia. A Titanic egyik áldozata. A Titanic hajón Harper János, a ivalworth-roadi baptista lelkész is életét vesztette, a ki London egyik külvárosában működött. Anglia egyik legkiválóbb, legtevékenyebb evangélizálója volt. Mikor dr. Dixon lelkészt Chicagóból Londonba hívták lelkészül, Harper foglalta el a chicagói lelkészi állást a Moody-Church-hQ\\. A hívek csakhamar megszerették. Sok vallásos egyesületet szervezett új működése helyén. Nagy befolyásra és tekintélyre tett szert. Mikor Londonba távozott, chicagói hívei felkérték, hogy ezentúl is járjon át hozzájuk ós prédikáljon nekik egy-két hónapon keresztül minden esztendőben. Most is elindult a Titanic hajón, hogy eleget tegyen szeretett hívei óhajának. Útjára elvitte magával kis leánykáját és egyik unokanővérét. 0 maga elpusztult, a két leány megmenekült. — Harper még fiatal ember volt. Származásra nézve skót. Kezdetben a glasgoivi gyárban mint munkás dolgozott. Vasárnaponként eljárt Paisleybe, hogy ott a szabad ég alatt hirdesse az evangéliumot a híveknek. A hívek nagyon szerették hallgatni és óriási tömeg vette körül szószékét. Beszédéből nagy melegség áradt ki és személyisége magnetikus erővel hatott hallgatóira. Híre egyre emelkedett, úgy hogy Carter lelkész megbízta, hogy az egyik glasgowi kis egyházat vezesse. Itt is kiváló eredménnyel működött, a hívek száma folyton növekedett. Innen került azután másfél évvel ezelőtt Londonba, a walworth-rocidi baptista egyház élére. A szombat esti istentiszteletre mindig nagyszámú közönséget vonzott. Beszédei a bűnösök táborában rendkívüli megtéréseket eredményeztek. Tragikus halála egyházát végtelenül lesújtotta. Az április 21-én tartott istentiszteleten az egyik szónok így emlékezett meg róla : „Harper egész életét a bűnösök megtérítésére szentelte. Bizonyára élete utolsó óráit is arra fordította, hogy a hajótörés szerencsétlenjeinek az evangélium és az üdvösség vigaszát osztogassa." Dr. T. I. IRODALOM, Szerkesztőségi változás. Nádassy János rákoskeresztúri nyugalmazott ev. lelkész az Evangélikus Őrálló helyettes szerkesztői állásától egészségi és családi okok miatt megvált, a nevezett lap május 11-iki számában közzétett nyilatkozata szerint. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A tiszavidi ref. egyházközség f. hó 6-án Reho Gyula czigándi segédlelkészt választotta lelkipásztorává. Felügyelő-választások. A sajóródei (redovai) ev. egyházközség Sárkány Boldizsár dobsinai kereskedőt választotta felügyelőjévé. — A gyúrói ev. egyházközség Hllndel Béla dr. budapesti ügyvédet választotta felügye-