Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. 1 Sebestyén Jenő. Dr. Tari Imre. j Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. TARTALOM. Az Elet Könyvéből: A hivés útja. V. J. — Vezérozikk: Br. Bánffy Dezső emlékezete. Dr. Antal Gábor. — Tárcza : Egy új bibliai szöveg fölfedezése. V. S. — Belföld: A konvent döntése a gyönki gimnázium áthelyezési ügyében. — A ref. egyetemes konvent ülése. Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Természeti tapasztalatot akar szerezni a megfeszített Jézusról. A halál testi okait és jeleit akarja szemlélni. Aztán történelmi megbizonyosodást keres a meghalt és élő Jézus azonosságáról. A természeti és történelmi tapasztalat alapján kel fel benne a feltámadott és élő Jézusban való hit. Helyesebben a természetfelettinek ér­zéki tapasztalata támasztja benne az ő Urában való hitét. A negyedik evangélium írója természetileg bizonyítja a természetfelettit. Ezen az úton valósul meg szerinte Tamásnál a nagy felhívás és életprogramra : „Ne légy hitetlen, hanem hivő!" Korunkban is unos-untalan hangzik a vallás és egyház embereinek ajakáról a parancsoló felhívás: „Ne légy hitetlen, hanem hivő!" A hitetlenség ellen való panaszkodás, kifakadás és szitkozódás után felharsan a nagy parancs, a hivésre való sürgető felhívás. Azonban a panaszkodás hitet nein támaszt; a szitkozódás a meg­levő kevés hitet is kiöli; a felhívás pedig rengeteg fel­adat elé állítja az embert, a nélkül, hogy erőt adna annak megvalósítására. Nemcsak, még az útat sem mu­tatja meg a hit felé. így lesz a hitnek sok apostola a hit sírásója. A kételkedést pedig semmiféle siránkozás, állítás és sürgetés meg nem hatja s meg nem győzi. A Tamás példájára s az ő érzéki tapasztalás útján való meggyőződésére rámutatni sem elég. A csodával való bizonyítás a kérdés kitolása, hiszen a mivel bizonyí­tanak, az maga is bizonyításra szorul. Azonkívül a Tamás csodás tapasztalata nem áll ma a hitetlen és kételkedő ember rendelkezésére. Maga az evangélista azt a ki­jelentést adja Jézus ajakára: „Mivel láttál engem, Tamás, hittél; boldogok, a kik nem látnak s mégis hisznek." Nekünk, mai embereknek, nincs más út a hitre, mint — a hivés. A hivés, mint szellemi folyamat, Az élő Jézusról való szellemi tapasztalat. Az evangélista elbeszélése mö­gött is ez a szellemi tapasztalat áll. Ez a tapasztalat a a jánosi és tamási hit útja. A megfeszített Jézus sze-Az Élet Könyvéből. A liivés útja. „Azután monda Tamásnak: Hozd ide ujjadat és nézd meg kezemet, és hozd ide kezedet és bocsásd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő." Ján. 20.2 7 . Sok at panaszkodnak korunk hitetlensége miatt. Talán még több joggal lehetne reámutatni korunk kétel­kedésére. Haeckel és Ostwald, ha nem is keresztyén szellemben, de mégis hisznek : a tudomány és haladás vallásában. Nietzsche és tanítványai az erőben, az ember­feletti emberben, Wilde és hívei a szépben, a művészet­ben görcsösen hisznek. Tolsztoj a krisztusi emberszere­tetben, Spencer a fejlődésben, Ibsen legalább az em­berben hisz. Francé Anatole-nak azonban már illúziói sincsenek, csak kételkedése. Következetes kételkedése mindenben, végül még abban is, hogy tudjuk-e igazán miben kell kételkednünk. És ez a gyönyörűséges művé­szetbe, felsőséges mosolygásba öltöztetett kételkedés veszedelmesebb a hitre nézve, mint a legádázabb tagadás és hitetlenség. A hitetlen Tamásból hamarabb lesz hivő Tamás, mint a feltétlenül kételkedő Tamásból. A negyedik evangélium Tamása nem a meggyőző­déses hitetlen s így nem is lehet a modern hitetlenség típusa. Ez a Tamás csak kételkedő és pedig megbizo­nyosodást kereső kételkedő. Milyen ártatlan kételkedés ez a modern franczia irodalom nagymesterének mosolygó kételkedéséhez képest! És mennyi erkölcsi erő, igazság­szeretet és szenvedélyes hit van benne! Szeretne hinni. Akar hinni. Gsak feltétlen bizonyosságot keres hite szá­mára. Meggyőződését tényekre akarja alapítani. Meg­bizonyosodásának eszközéül az érzéki tapasztalást tekinti. A természeti és a történelmi tapasztalást. Látni akarja a meghalt és feltámadottnak mondott Jézust magát.

Next

/
Thumbnails
Contents