Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-05 / 18. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. 1 Sebestyén Jenő. Dr. Tari Imre. j Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. TARTALOM. Az Elet Könyvéből: A hivés útja. V. J. — Vezérozikk: Br. Bánffy Dezső emlékezete. Dr. Antal Gábor. — Tárcza : Egy új bibliai szöveg fölfedezése. V. S. — Belföld: A konvent döntése a gyönki gimnázium áthelyezési ügyében. — A ref. egyetemes konvent ülése. Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. Természeti tapasztalatot akar szerezni a megfeszített Jézusról. A halál testi okait és jeleit akarja szemlélni. Aztán történelmi megbizonyosodást keres a meghalt és élő Jézus azonosságáról. A természeti és történelmi tapasztalat alapján kel fel benne a feltámadott és élő Jézusban való hit. Helyesebben a természetfelettinek érzéki tapasztalata támasztja benne az ő Urában való hitét. A negyedik evangélium írója természetileg bizonyítja a természetfelettit. Ezen az úton valósul meg szerinte Tamásnál a nagy felhívás és életprogramra : „Ne légy hitetlen, hanem hivő!" Korunkban is unos-untalan hangzik a vallás és egyház embereinek ajakáról a parancsoló felhívás: „Ne légy hitetlen, hanem hivő!" A hitetlenség ellen való panaszkodás, kifakadás és szitkozódás után felharsan a nagy parancs, a hivésre való sürgető felhívás. Azonban a panaszkodás hitet nein támaszt; a szitkozódás a meglevő kevés hitet is kiöli; a felhívás pedig rengeteg feladat elé állítja az embert, a nélkül, hogy erőt adna annak megvalósítására. Nemcsak, még az útat sem mutatja meg a hit felé. így lesz a hitnek sok apostola a hit sírásója. A kételkedést pedig semmiféle siránkozás, állítás és sürgetés meg nem hatja s meg nem győzi. A Tamás példájára s az ő érzéki tapasztalás útján való meggyőződésére rámutatni sem elég. A csodával való bizonyítás a kérdés kitolása, hiszen a mivel bizonyítanak, az maga is bizonyításra szorul. Azonkívül a Tamás csodás tapasztalata nem áll ma a hitetlen és kételkedő ember rendelkezésére. Maga az evangélista azt a kijelentést adja Jézus ajakára: „Mivel láttál engem, Tamás, hittél; boldogok, a kik nem látnak s mégis hisznek." Nekünk, mai embereknek, nincs más út a hitre, mint — a hivés. A hivés, mint szellemi folyamat, Az élő Jézusról való szellemi tapasztalat. Az evangélista elbeszélése mögött is ez a szellemi tapasztalat áll. Ez a tapasztalat a a jánosi és tamási hit útja. A megfeszített Jézus sze-Az Élet Könyvéből. A liivés útja. „Azután monda Tamásnak: Hozd ide ujjadat és nézd meg kezemet, és hozd ide kezedet és bocsásd az én oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hivő." Ján. 20.2 7 . Sok at panaszkodnak korunk hitetlensége miatt. Talán még több joggal lehetne reámutatni korunk kételkedésére. Haeckel és Ostwald, ha nem is keresztyén szellemben, de mégis hisznek : a tudomány és haladás vallásában. Nietzsche és tanítványai az erőben, az emberfeletti emberben, Wilde és hívei a szépben, a művészetben görcsösen hisznek. Tolsztoj a krisztusi emberszeretetben, Spencer a fejlődésben, Ibsen legalább az emberben hisz. Francé Anatole-nak azonban már illúziói sincsenek, csak kételkedése. Következetes kételkedése mindenben, végül még abban is, hogy tudjuk-e igazán miben kell kételkednünk. És ez a gyönyörűséges művészetbe, felsőséges mosolygásba öltöztetett kételkedés veszedelmesebb a hitre nézve, mint a legádázabb tagadás és hitetlenség. A hitetlen Tamásból hamarabb lesz hivő Tamás, mint a feltétlenül kételkedő Tamásból. A negyedik evangélium Tamása nem a meggyőződéses hitetlen s így nem is lehet a modern hitetlenség típusa. Ez a Tamás csak kételkedő és pedig megbizonyosodást kereső kételkedő. Milyen ártatlan kételkedés ez a modern franczia irodalom nagymesterének mosolygó kételkedéséhez képest! És mennyi erkölcsi erő, igazságszeretet és szenvedélyes hit van benne! Szeretne hinni. Akar hinni. Gsak feltétlen bizonyosságot keres hite számára. Meggyőződését tényekre akarja alapítani. Megbizonyosodásának eszközéül az érzéki tapasztalást tekinti. A természeti és a történelmi tapasztalást. Látni akarja a meghalt és feltámadottnak mondott Jézust magát.
