Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

Habsburg-ház uralma, a mely némely tekintetben még a törököknél is nyomasztóbb volt. 1848-ban Kossuth Lajos megindította a küzdelmet Ausztria ellen. Az osz­trákok csatát csata után vesztettek, míg végre az oroszok 250,000 főből álló hadsereggel segítségükre nem siettek. A magyarok a túlhatalom folytán megveretvén, Kossuth Törökországba menekült. Ausztria Oroszország támoga­tásával meghódolást követelt Kossuthtól, de Anglia Török­ország pártjára állt s az megtagadta a politikai menekült kiadását. Magyarország ezt a tettet soha sem felejtette el Angliának. Nincs ország Európában, a melyben nagyobb népszerűségnek örvendenének az angolok, mint Magyar­országon. Magyarország hitéleti története is rendkívül érdekes. Ezer évvel ezelőtt, mikor a magyarok a duna-tiszamenti vidéken letelepedtek, pogányok voltak. De nemsokára egyik királyuk áttért a keresztyén vallásra és az akkori szokás szerint az egész nemzet meghódolt a királya vallásának. A reformáczió kész talajra talált Magyar­országon és egy ideig úgy látszott, mintha az egész nemzet protestáns hitre térne át. De ekkor délfelől be­törtek a törökök s az érdeklődés a hitkérdésektől el­fordult s a védelmi harczra irányúit. Mikor a törökök kitakarodtak Magyarországból, házassági összeköttetés folytán a Habsburg-ház került a trónra és a protestantizmus vérbe fulladt. A jelenlegi református-presbiteriánus egyház eredetileg lutheránus volt Magyarországon, de később kálvinista lett. Ezekre nehezedett különösen az üldözés keze. Pápán hallottuk, hogy kétszer is megfosztották az egyházat házaitól, temp­lomaitól és papjaikat gályarabságra küldték. A Duna mellett levő Komáromban, a városi kertben láttuk azt a helyet, a hol egy protestáns papot tűzhalállal kivégez­tek. Mikor a Kárpátokhoz közeledtünk, megmutattak egy tornyot, a melyben Észak-Magyarország majdnem minden papja sínylődött és a honnan mint rabszolgákat űzték a gályákra Nápolyba. De miként mindig, a mártírok vére lett az egyház erőssége. A magyar prot. egyház él, számban és hitben erős. Körülbelül száz éve van vallás­szabadság és a presbiteri egyházak keleti küldöttsége bizonyítja, hogy a világ vallási életében elfoglalja az őt megillető helyet. Szeptember 9-én, hét órai út után Pápára érkeztünk, a hol a magyar egyháznak öt theológiája közül az egyik van . . . Pápára érkezve, a küldöttség valóban fejede­deimi fogadtatásban részesült ... A leányiskolában lako­mát szolgáltak fel fehérruhás leányok és itt meg kell jegyeznünk, hogy a magyar leányok általában nagyon kecsesek és csinosak. Az étel olyan jó volt, mint Páris elsőrangú vendéglőiben. Mindent az iskolásleányok és tanítónőik készítettek. Az ebédnél jelen volt a püspök, mert a magyar presbiteri egyháznak superintendensei, miként Amerikában a methodistáknál, a püspöki czímet viselik. Magyarországon a püspöki czímet körülbelül 50 év előtt vették föl a superintendensek . . . Ezek ma tagjai a felső háznak . . . Ebéd után meglátogattuk a fiúk iskoláját és a templomot és ozsonna után visszatértünk az állomáshoz, hogy Komáromba visszautazzunk. Meg kell említenem, hogy itt a vasutak az állam tulajdonát képezik és a magyar kormány rendelkezésünkre bocsátott díjtalanul egy folyosós vasúti-kocsit, mely Magyarországon át 1300 mértföldnyi útat tett meg a mi szolgálatunkban. Vasárnap 9 órakor istentiszteletre mentünk. A temp­lom igen tágas, bizonyára képes 1500, vagy 2000 embert befogadni. Meszelt falai, festetlen ülő helyei nagyon egyszerűek és puritán benyomást gyakorolnak reánk . . . Kórus nincsen, a kántor az orgona mellett áll és vezeti az éneklést, a mely általános és nem külön énekkar által történik. A zsoltár után a püspök lépett a szószékre, a mely a falnak egyik kiugrása, mint legrégibb temp­lomainkban „ . . A templomban az egyik oldalt a férfiak, a másik oldalt a nők ülnek. A gyülekezés egyik kimagasló jele­nete volt a módosabb gazdák fölvonulása. Mindegyik nyakában ezüst láncz volt és katonai rendben vonultak be. Az istentisztelet után a püspök kertjében gyülekez­tünk és bemutatás után kezet fogtunk ezekkel a fér­fiakkal. Vasárnap este egy előttünk egészen ismeretlen szertartás folyt le a régi iskolábian, a régi egyházak szeretetvendégségének mintájára. A komáromi hölgyek vacsorával szolgáltak fel és mi asztalok körül foglaltunk helyet . . . Hasonlóképen élveztük Darányi lgnácz, volt föld­mívelésügyi miniszter vandégszeretetét is. Falusi kastélya a Duna partján fekszik, a várostól mintegy három mért­földnyire, a mely útat hajón tettük meg. Érkezésünkkor a legnagyobb szívélyességgel fogadott és a legkiválóbb, sőt fényűző vendégszeretettel látott bennünket. A Darányi kertjéből való gyümölcs olyan volt, a milyent a mi kül­dötteink még sohasem láttak. Nagy veszedelem fenyegeti a kiküldötteket, mert a magyarok szívessége több, mint a mennyit elbírunk. A midőn e sorokat írom, átutaztunk a Magas-Tát­rán, a Kárpátok legszebb nyaralóhelyén ... A vidék gyönyörű és csodálatos volna, ha ez a Tátra-vidék, a melyet részben a magyar kormány vásárolt meg és tart fenn, nemsokára a világ egyik kedvelt helyévé nem válnék . . . Ford. Kolozsváry Lajosné. NEKROLOG. 1 ZALAEGERSZEGI SZALAY GYULA 1855--1911. Egy hónapja már, hogy elvesztettük s a seb, a mit az ő váratlan halála a szerető baráti szíveken ütött, csak nem akar behegedni.

Next

/
Thumbnails
Contents