Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
munkát, éjszakába nyúló tárgyalásai évről évre ismétlődnek s a mi még sajnálatosabb: az egyházmegye közéletében sincs meg az a mindent kiegyenlítő, szeretetteljes összhang, mely az eredményes munkának, Istenországa építésének nem utolsó biztosítéka. Custodius. Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. XI. Claparéde Sándor jelentése magyarországi látogatásáról a genfi nemzeti protestáns egyház konzisztóriumának 1911. november 7-iki ülésén.* Az 1876-ban alakult Presbiteri Világszövetségnek az a czélja, hogy a presbiteri alapon nyugvó református egyházak közt erkölcsi kapcsot létesítsen és ez által pótolja a külső együvétartozás hiányát. Egyházi szempontból elég nagy ; egyesíti a belső szervezet tekintetében egymástól elütő egyházakat, de mégis csak azokat fogadja kebelébe, a melyek tisztán hitvallásos tantételeket vallanak. A szövetséghez tartozó egyházak sok országot képviselnek, többek közt Oroszországot, Görögországot, Spanyolországot, Braziliát is; de mégis az angol-szász faj presbiteri egyházai képezik a szövetség magvát. A magyar református egyház, melyet több, mint harmincz éven át csupán bizonyos udvariassági kötelékek fűztek a szövetséghez, 1909-ben valóságos tagjává lett és így a két és fél milliót számláló magyar reformátusokkal együtt ma a szövetség száz millió reformátust egyesít világszerte. Ez az újabb belépés tette indokolttá azt, hogy a szövetség tekintélyes küldöttséget menesztett az elmúlt szeptember hónapban Magyarországba, hogy ott a helyszínén tanulmányozzák a magyar református egyház intézményeit és szorosabbra fűzzék a kötelékeket a magyar lelkészi karral és az egyház főbb embereivel. A Presbiteri Szövetség mozgató ereje ós lelke a rendkívül tevékeny főtitkár: dr. Mathews, szép, 85 éves aggastyán, ki nagy kora daczára még ifjúi hévvel és munkabírással működik. Mathews nagy szorgoskodással készítette elő ezt a látogatást; munkájában nagyon kezére járt azután a magyar rendező-bizottság. Ezt a bizottságot a magyar egyház egyetemes konventjének fölkérésére a Kálvinszövetség küldte ki kebeléből . . . A magyar kormány a brit delegátusoknak külön kocsit bocsátott a rendelkezésére kitűnően kezelt államvasútain, mely szeptember 9-én Bécsből ... az országba szállította őket, elvitte az ország különböző részére a küldöttséget, protestáns szempontból érdekesebbnél érdekesebb vidékekre és — tíz napi utazás után az ország különböző részein — Budapestre, a hol a Presbiteri Szövetség hivatalos ülései szeptem* Megjelent a konzisztórium nyomtatott jegyzökönyvében, úgyszintén különlenyomatban, is. ber 20- és 21-dikére voltak kitűzve. A jubileum alkalmával Genf és Magyarország közt létrejött szorosabb baráti viszonynak köszönhető az, hogy a magyar rendező-bizottság két genfit is meghívott: Choisy Jenő tanárt és engem, hogy vegyünk részt ezen a szép kiránduláson és ragadjuk meg a kiváló alkalmat a magyar református egyház főbb központjainak megismerésére, rendkívül kellemes körülmények között. Mi csak a kirándulás második napján érkezhettünk meg és vasárnap, szeptember 10-dikén, reggel csatlakoztunk a küldöttekhez Darányi Ignácz szép birtokán, nem messze Komárom városától. Darányi sokáig volt földmívelésügyi miniszter és csak a legutóbbi évben vált meg tárczájától. Hazájának kiváló szolgálatokat tett, melyek folytán nagy tekintélynek örvend az ország minden körében. Egyszersmind a református egyház vezető férfiai sorában áll: a dunamelléki egyházkerületnek főgondnoka és a pápai akadémiának tiszteletbeli gondnoka. Darányi ünnepnek tekintette azt, hogy külföldi hitsorsosait magánál fogadhatta; a két genfi vendéget különösen kiváló szívélyességel tüntette ki .... Az ő társaságában a Duna partján menve csakhamar megpillantottuk azt a kis gőzhajót, mely az angol küldötteket hozta Komáromból, hol az Antal püspök által tartott istentiszteleten mindnyájan résztvettek. A partraszállás festői volt és a találkozás megható. A delegátusokat a püspök kísérte a református egyház jeleseivel együtt. A nagy folyó partján, hatalmas fák lombjai alatt szolgálták föl a pompás ebédet. Sohase felejtjük el azokat a nagyszerű gyümölcsöket, a melyeket ennek az uradalomnak a területén megízleltünk és megcsodáltunk. Étkezés után angol nyelvű, megható istentiszteletet tartottunk. Este Komáromban vallásos összejövetel volt, mert az angolszász testvéreink misszionáriusi szelleme az evangelizácziót az utazás egyik lényeges pontjául tűzte ki. A delegáczióban több kiváló és népszerű szónok volt, kik az evangeliumi igazságokat megragadó egyszerűséggel tudták közölni .... Ezek az egyházi beszédek egészen az újdonság hatásával voltak a magyar hallgatókra. Engedjék meg azt a megjegyzést, hogy a mi egyházunk is örülhetne az effajta látogatóknak. A beszédfordítók dolga nem volt könnyű. Ezek közt szerepelt néhány fiatal magyar lelkész, kik Edinburgban tanultak, nevezetesen: dr. Kováts, továbbá Webster, a budapesti skót lelkész. Mellőzöm azt a két szép napot, melyet a Kárpátok tiszta légkörében töltöttünk. Ezután az Alföldre szállottunk alá, először is a hegylábánál elterülő tájakra Sárospatakra és Szatmárra, azután Debreczenbe, a kálvinista Rómába, mentünk, mely a nagy magyar Alföld szívében fekszik. Sorra látogattuk a templomokat, akadémiákat, iskolákat, ebédlő termeket, könyvtárakat, históriai nevezetességű helyeket. Mindenütt nagyszerű fogadtatás, helyi színezet. Ma nem is gondolhatok azok méltó ecsetelésére. Gazdag megfigyeléseket tehettünk, jobban