Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

s a jubiláns gondnok — mint válaszában mondotta — ezt a multat megtagadni nem fogja soha! Majd Tóth József gyömrői lelkész, mint tanácsbiró, azután pedig az új tanítók és tanítónők tették le esküjüket. Fent a tanácsházban, lent az iskolákban Istennek áldása jelezze az új erők munkáját! Istennek áldása az emberek cselekedeteiben : erről szólottak egyes jelentések a közgyűlés folyamán is. Ezek a jelentések voltak a fénypontok. A dunabogdányi egyház néhai özv. Varga Pálnénak, szegedi volt ref. lelkésznének a visegrádi szórvány javára tett 500 koronás alapítványáról szóló okiratot mutatta be. A rákosszentmihályi főgondnok: Karácsony Lajos és egyik presbiter: Bognár János 1000—1000 koronát adományoztak a Rákosszentmihályon építendő templom alapja javára. A közgyűlés e jótéteményekért a hű emlékezet kegyeletes érzelmeivel ós hálás köszönettel adózott. A pócsmegyeri lelkész nőegyletet alapított, mely eddig is életképesnek, sőt áldásosnak bizonyult. Alapszabályai jóváhagyást nyertek. A gyömrői lelkész a maglódi leányegyház megalakulását jelentette be. Telket vásárol, iskolát állít, tanítói állást szervez ez új egyházi közösség. A felterjesztett tanítói díj levelet, bizonyos kikötések mellett, a közgyűlés megerősítette. A pestszentlőrinczi egyház szervezéséről szóló jelentés is örvendetes tudomásul szolgált. Mindez bizony Istennek áldása az emberek munkáiban ! De az a készülő Kálvineum is! Közgyűlésünk ezzel is foglalkozott. Benko István főjegyző referálta az ügyet azzal a nemes hévvel, buzgalommal, mely a Kálvineum apostolait általában jellemzi. Lehetett volna-e elzárkózni a bizalomteljes megkeresések elől? Az egyházmegyei özvegy-árva gyámintézetet felkérte a közgyűlés, hogy a gyámintézet megszűnése esetén a fennmaradó összeg hovafordításánál a Kálvineum segélyezéséről se feledkezzék meg ; egy nagyszabású estély rendezésének eszméjét is jóakarattal fogadta a közgyűlés. Egy indítvány kapcsán a kongruarendezésnek sok keserűségbe fullasztott kérdése is szőnyegre került. Ez már azonban épen nem nevezhető fénypontnak; mert valami megdöbbentő volt abban a szomorú, apáthikus nyugalomban, a mellyel az országos mozgalmat indítványozó erdővidéki egyházmegye riadóját hallgatták. „Majd a közös protestáns bizottság élintézi a dolgot", e szavakkal mellőzték az erdővidékiek indítványát s ebben a mellőzésben mintha a csalódott lelkek szkepszise jutott volna kifejezésre. A szegény református papok után a gazdag jezsuiták következtek s e tárgynál mintha élénkebb lett volna az érdeklődés. A rákosszentmihályi egyház jelentése, de az országos lapok közlései szerint is, a napjainkban mindjobban fészkelődő -jezsuiták Rákosszentmihályon 400,000 koronáért 80,000 négyszögöl telket vásároltak, a melyen fényes berendezésű nevelőintézetet állítanak fel, holott a köztudat szerint a jezsuita-rendnek birtokszerzési joga Magyarországon nincs. Ezt, fejtegette Benkő István főjegyző is történeti visszapillantásokban gazdag, tartalmas referádájában, melynek nyomán érdekes, magas színvonalú vita fejlődött ki. Hamar István felhívta a figyelmet arra, hogy a jezsuiták birtokaikat nem a rend, mint tényleges tulajdonos, hanem fogadott strohmannjaik ne1 vén telekkönyveltetik el s így e raffinéria folytán minden birtokszerzési tilalom illuzóriussá válik. Az előadó és Benedek Sándor tanácsbiró javaslatára aztán az egyházmegye ezt a felette fontos és sürgős ügyet a kerület tavaszi közgyűlése elé terjeszteni határozta, hogy a jezsuita-rendnek kerülő-útakon való reczipiálása ellen a református egyház is hallassa tiltakozó szavát. A rákosszentmihályi egyház egyébként a szavazati jogot is reklamálta, a mivel eddig még nem rendelkezett. De az ügyész s vele a közgyűlés értésére adta, hogy minden jog törvényben gyökerezik és így a közgyűlés jogot adni vagy elvenni nincsen hivatva. Majd ha a rákosszentmihályi egyház az önálló rendes vagy missziói egyház kritériumaival bír, ezzel a szavazati jognak is birtokába jut. Az e tárgyban felmerült vitának hasznos eredménye volt annak kimondása, hogy az egyházmegye területén levő egyházi korporácziók jellegét, jogi helyzetét feltüntető táblás kimutatás sürgősen előkészítendő. Szirdk szórvány a hévízgyörki anyaegyháztól elszakadván, még mindig nem találta meg új gondozóját. Hatvan, Gödöllő meg a dunántúli kerületbe tartozó Balassagyarmat kerültek szóba, de döntés még ezúttal sincs. Az egyetemes konvent közlése folytán tudomásul vette a közgyűlés a közigazgatási bíróság amaz elvi jelentőségű döntését, mely szerint az ekklézsiák cfeak vagyonszerzés vagy vagyonátruházás esetében kötelezhetők illeték fizetésére. A harminczhat pontból álló tárgysorozat közepén szerényen húzódott meg Zoványi Jenőnek, jelenben székesfővárosi levéltárosnak kérelme lelkészi jellegének megtarthatása iránt, a mit a közgyűlés teljesített is. Utoljára hagytam azt, a mit egészen elhagyni szeretnék: a szentendrei ügyet. Ez is bevonult ismét nagy apparátussal és „hadvészülte képpel", hogy szinte látványosságszámba ment. A közgyűlés a szentendrei polgári iskola és internátus ügyeinek tüzetes megvizsgálására s a szükséges intézkedések megtételére egy háromtagú bizottságot küldött ki: dr. Szászy Béla elnöklete alatt Hamar István és dr. Benedek Zsolt tagokból. A specziális egyházi ügyek körüli mulasztások miatt pedig már e napon ítélkezett az egyházmegye bírósága. A jóizlés meg a köteles kímélet tiltja ezeknek az ítéleteknek e helyen való pertraktálását. Igaz ugyan, hogy a tapintatlanság vagy talán a féktelen személyes bosszú az egyik napilapot is felkereste, de hát — ismétlem — ez gusztus dolga, a megsebesült társakat felfalni meg épen farkastempó. Mi csak végtelen sajnálkozással állapítjuk meg, hogy a pesti egyházmegye birósága már alig győzi a