Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-15 / 42. szám

tást megejti. A többi egyházban egyenesen a gyülekezet választja az új véneket. A lelkész hivatalból elnöke vagy moderátora a sessionnak. Abban különbözik a session más tagjaitól, hogy nem a sessionnak felelős, hanem a presbitériumnak, a magasabb rendű kormányzó testületnek, a melytől felavatása által tisztségét nyerte, nem pedig, mint a többi vének, a sessiontól. Döntő szavazata van szavazategyenlőség esetén, de egyébként nem gyakorol szavazati jogot. A session igazgatja a gyülekezet minden ügyét; különös mértékben felügyel a tagokra, az istentisztelet rendezésére, a sakramentumok kiszolgáltatására és a gyülekezet általános lelki tevékenységére. A gyülekezet tagjairól jegyzéket vezet, az ú. n. „úrvacsorázók jegyzékét", mivel csak azoknak van joguk részt venni az Úrvacsora sakramentumában, a kiknek a neve fel van abba véve. Ugyancsak azoknak, a kik e jegyzékbe felvétettek, joguk van szavazni a lelkész és a vének választásánál és minden olyan ügynél, a melyben intézkedni maga a gyülekezet illetékes. A gyülekezeti tagságba két módon történik a felvétel. 1. A nyilvános hitvallás által. Szorosabb értelemben véve, a konfirmáczió szertartása ismeretlen a brit presbiteri egyházban, de a gyermekeket és más megkeresztelteket, az oktatásnak bizonyos időszaka után, hitükről tett vallástétel alapján fogadják a gyülekezetet tagjai közé, ha a session meg van győződve arról, hogy nincs életükben semmi sem, a mi ellentmondana vallástételüknek. 2. Azoknak, a kik már valamely gyülekezet teljesjogú tagjai voltak, ha erről bizonyítványt mutatnak fel, joguk van ugyanazon egyházhoz tartozó bármely más gyülekezet tagjai sorába való felvételhez, ha abba való áthelyezésüket kívánják. Az ilyen áthelyezések ügye mindig a session elé kerül, s a nagyobb egyházak sessionjai most már el szokták fogadni bármely evangéliumi egyház áthelyezési bizonyítványát. Abban az esetben, ha valamelyik tag élete megbotránkozást okoz, a session közbelép és ha szükséges, felfüggeszti az illetőt tagságától, vagy, ritka esetekben, a kiközösítés végső eszközéhez folyamodik. A míg ezt az ítéletet vissza nem vonták, az illető nem élvezheti tagsági kiváltságait. Azoknak a nevét, a kik minden komoly igazolás nélkül állandóan távol tartják magukat a nyilvános istentisztelettől vagy a sakramentummal való éléstől, kitörlik a jegyzékből; hasonlóképen azokét is, a kik elhagyják a gyülekezetet, a nélkül, hogy áthelyezési bizonyítványt kérnének. A határidő, a melyen belül e bizonyítványt kérhetik, a különböző egyházakban 1-től 3 évig váltakozik. A session ezekben az ügyekben csak mint első fórum dönt. Minden intézkedését meg lehet felebbezni a presbitériumhoz, a mely az illető város vagy kerület minden egyes gyülekezetének a lelkészeiből és a sessionnak egy, vagy nagyobb gyülekezetekben két vénjéből áll. A további fölebbezés a provincziális zsinathoz történhetik, a mely több presbitériumból áll; viszont ennek a határozatai végső fokon megfölebbezhetők az egyetemes egyházi gyűléshez (a General Assembly-hoz), az egyház legfelsőbb hatóságához. Ez évenkint egyszer gyűlésezik és az egyes presbitériumoknak a maguk kebelében levő lelkészekből és véneiből választott képviselőiből áll. Az angolországi Presbiteri Egyházban nincsenek provincziális zsinatok és a legfelső kormányzó testületben, a melyet zsinatnak neveznek, az egyháznak minden egyes sessionját képviseli a lelkész ós egy vagy több vén. Ugyanígy áll a dolog az írországi Presbiteri Egyház General Assembly-jével is. A gyülekezet vagyonának és pénzügyeinek kezelési módja különböző az egyes egyházakban. A Skót Államegyház sok gyülekezetében az ilyen ügyek a session felügyelete alá tartoznak; másutt meg a gyülekezet által választott „kezelő bizottság", intézkedik felettük. A többi egyházban vagy bizonyos számú esztendőre választott ilyen „kezelő bizottság", vagy pedig élethossziglan megbízott és ünnepélyesen beiktatott „diakonusok testülete" végzi ezeket az ügyeket. A hol diakónus testület van, annak a lelkész és a vének hivatalból tagjai és gyűlésein a lelkész elnököl; a hol kezelő bizottság van, ott annak nem tagja a lelkész, de a vének, valamint a gyülekezet minden más tagja megválasztható annak tagjául. Minden esetben azonban kifejezetten fentartatik a sessionnak az az alkotmányos joga. hogy ha a gyülekezet érdekében valónak látja, beleavatkozzék ezekbe az ügyekbe. A missziói czélokra szolgáló pénzek összegyűjtése és külön adakozások megállapítása a session közvetlen felügyelete alá tartozik; de nagyobb gyülekezetekben külön missziói bizottság ügyel föl a missziói ügyekre. 2. Nyilvános istentisztelet. A városi gyülekezetekben az egész éven át vasárnaponként két istentisztelet szokott tartatni; az egyik délelőtt 11 órakor, a másik este 6 vagy 1

j<l

7 órakor. Skócziában régebben délután tartották a második istentiszteletet. Néhol még most is ezt a berendezést követik. Vidéki gyülekezetekben rendesen csak egy istentisztelet van a templomban és gyakran kissé későbbi időben, mint a városi délelőtti istentiszteletek. Ha esti istentisztelet is van, azt gyakran a gyülekezetnek valamelyik távolabb eső helyén: imateremben vagy iskolában tartják. A délelőtti, vagyis a főistentisztelet időtartama másfél órára terjed. Az esti istentisztelet körülbelül 1J

/4 óráig tart. Minden istentisztelet alkotó-részei: imádság, ének, bibliaolvasás és prédikáczió, de a sorrend beosztásában minden lelkész saját tetszése szerint járhat el. Az imádságok kötetlenek; csak egy vagy két elszigetelt helyen használnak liturgiát, de minden hivatalos szentesítés nélkül. Enekeskönyvül a zsoltároknak 1650-ből származó verses fordítása és a különböző egyházak által jóváhagyott énekgyűjtemények szolgálnak. Az orgonakíséret csaknem egyetemes most már. A hívek éneklés közben állnak; imádság közben testállásuk eredetileg térdepelő, valóságban azonban ülő és előrehajló.