Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-15 / 42. szám

Rendesen minden istentiszteleten egy ó- és egy új-testamentumi textust olvasnak fel. Ezeket a lelkész szabadon választja. A perikopa rendszer ismeretlen. A lelkész tetszésétől függ a textus megválasztása és a pródikáczió terjedelme is, a melyet hol felolvasnak, hol kézirat nélkül adnak elő s a mely 25 percztől 31 perczig tart. A vasárnapi istentiszteleteken kiviil szokott lenni hétköznap-esti istentisztelet is, mely kevésbé ünnepélyes jellegű és gyakran a templom mellett lévő teremben folyik le. Ennek az istentiszteletnek a végzésében a lelkészen kivül a vének és a gyülekezet más ragjai is részt vehetnek. Az ürvacsoráját évenként Jegalább négyszer veszi a gyülekezet, a session által kitűzött időben. A vének már előre részvételi jegyeket osztanak ki, otthonukban felkeresik a híveket. A sakramentuni kiszolgáltatásában a vének segédkeznek a lelkésznek: a kenyeret és a bort elviszik a padokban ülő úrvacsorázókhoz. Ilyenkor csak ar Úrvacsorával élők jöhetnek a templomba, az azzal nem élők legfeljebb a karzatra mehetnek. A betegek úrvacsoráztatását a legtöbb brit egyház jóváhagyta, de eddig még nem ment át nagyobb mértékben a gyakorlatba. A keresztséget vagy a templomban, vagy magánházaknál szolgáltatják ki; ámbár rendes körülmények között csak az előbbi gyakorlat bír hivatalos szentesítéssel. Skócziában még mindig szokásban van a magánházaknál tartott esküvő, de az utóbbi években mindinkább a templomi esküvő felé hajlik a közvélemény, mely megegyezik a reformáczió-korabeli gyakorlattal s a mely Angolországban mindig általános volt. Skócziában temetéseknél a gyászoló háznál, ritkán a templomban tartatik az istentisztelet, míg a sírnál rövid imádság hangzik el. A sírnál tartott beszéd csaknem teljesen ismeretlen. ország egyes részeiben, mégis minden gyülekezetnek megvan a maga iskolája és soknak egynél több is. A skót presbiteri egyházakban félmillió vasárnapi iskolás tanítvány van és 40—50 ezer tanító működik. Minden vasárnapi iskolának „Superintendense" van, ki a legtöbb esetben a vének egyike. A serdülő-korban lévő tanítványokkal — 14 éven felül — a korukhoz alkalmazott vasárnap esti biblia osztályokban foglalkoznak, melyeket a lelkész, a vének, vagy más tapasztalt munkások vezetnek. Ebből az osztályból kerül ki azoknak a legnagyobb része, a kik a hitükről való vallástétel útján lépnek be az egyház tagjai közé. A gyermekek és az ifjúság számára fennálló egyéb egyesületek : a Reményszövetség, a mely a mértéktelenségről és az alkoholtól való tartózkodásról ad oktatást; a fiúk brigádja, melyben katonai fegyelem és gyakorlat áll a keresztyénség szolgálatában és nyújt alkalmat az engedelmesség, pontosság s a testületi szellem erényeinek elsajátítására, míg a mozgalom lelki oldalát egy bibliatanulmányozó osztály képviseli, a melyet a brigád kapitánya vezet; a vasárnap délelőtti közösségi gyűlés és az ifjak Christian Endevour egyesülete. Az ifjak és ifjú nők szövetsége óriási arányokat öltöttek az utóbbi esztendőben. Gyűléseik többnyire családias jellegűek s czéljúk az ifjúságot ily gyűlések által közelebb vonni egymáshoz és az egyházhoz kapcsolni. Az utóbbi időben nagyon népszerűvé vált az a mozgalom, melynek fő eszköze a vasárnap délután, a férfiak számára tartott összejövetel, az úgynevezett kellemes vasárnap délután, melyet kezdő betűiről közönségesen P. S. A. néven ismernek. Ezek a gyűlések sokkal szabadabb természetűek, mint a rendes istentiszteletek. Nagy helyet foglal el bennük az éneklés. Rövid, eleven beszédet tart minden vasárnap más és más előadó. A tetszésnyilvánitás is meg van engedve. Szólnunk kell végül az egyház belmissziói munkájáról, a mennyiben azt az egyes gyülekezetek végzik. Az elmúlt években a következő módszer lett általánossá: A gyülekezet alkalmaz egy misszionáriust, világi embert vagy lelkészjelöltet, a ki a g}'ülekezet önkéntes munkásai által támogatva, istentiszteleteket tart, egyesületeket vizsgál felül és házi látogatásokat tesz olyan városrészekben, a melyek az anyagyiilekezettől távol esnek, de azért hozzátartoznak. Ez a módszer még mindig nagyon elterjedt. Ujabban kezd meghonosulni az úgynevezett Institutional Church, a mely magában véve is teljesen kifejlett gyülekezet, csakhogy missziói téren szervezve, egy vagy két lelkészel az élén. Fel van szerelve olvasótermekkel, egyesületi és szórakozó helyiségekkel, a napról napra tartott összejövetelek számára, melyek a keresztyénséget és az egyházat vonzó, de ugyanakkor életteljes és agreszszív módon viszik közel a vallástalan lakossághoz. Ez a mozgalom még gyermekkorát éri, de már is nagy eredményeket ért el és még többnek a zálogát rejti magában. Ford. ifj. Viktor János. 3. A gyülekezet tevékenysége. A gyülekezeti munkának az utolsó két-három nemzedék alatt történt fejlődése meglepően mutatkozik már az egyházi épületek berendezésének nagy változásában is. Régebben egyetlen épület volt maga a templom. Mellette talán egy kisebb szoba, a mely egyfelől a lelkész fogadószobájául, másfelől a session gyűléshelyéiil szolgált. Manapság, legalább városokban, egy templomot sem tekintenek teljesnek, ha nincs mellette a gyűlésező és előadótermek egész hálózata s annak a sok szervezetnek és intézménynek a befogadására elégséges helyiség, a melyekben a gyülekezet tevékenysége megnyilvánul. Ilyen mellékhelyiségek nélkül ép oly kevéssé felel meg a templom a gyülekezet czéljainak, mint a hogy egy egyetemi előadó terem nem elégíti ki a tanár és a diákok szükségleteit, laboratóriumok és más olyan helyiségek nélkül, a melyekben gyakorlati munka végezhető. Minden jól felszerelt gyülekezet intézményei között az első helyet foglalja el a vasárnapi iskola. Ámbár Skócziában a vasárnapi-iskola mozgalom sohasem ért el olyan arányokat, mint Amerikában, Walesben és Angol-