Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-20 / 34. szám

94'3°/o-a

? a

z

unitárius elhaltaknak 89'0%-a részesült illető lelkésze által egyházi temetésben. Nemcsak érdekes, de érdemes is lenne kikutatni, hogy a 14,381 keresztyén halott miért nem lett egyházilag eltemetve ? Ez természetesen túihaladja a mi statisztikai feladatunkat, ez már az egyházi közigazgatás hatáskörébe tartozik, de ki törődik itt ilyen „felesleges" kérdésekkel ? I Magam részéről igyekszem a kérdést némiképen megvilágítani. Bizonyára az egyházilag el nem temettek számában benne van a 319 vízbefulladás által előidézett haláleset. Nagyobb folyók mentén gyakori az ilyen vizbefult hulla kivetése. Szerepelnek fenti számban azok a gyermekek is, a kik élve születtek, az anyakönyvi hivatalokban bejelentettek, de megkeresztelve nem voltak s így egyházi temetésben nem részesültek. De legtekintélyesebb öszszeggel szerepelnek itt bizonyára a nagyobb forgalmú kórházak ismeretlen és teljesen szegény, elhagyott emberek hullái, kikkel senkisem törődik. A nagyobb kórházakban elhaltak eltemettetése kérdésében kellene valamit tenni. Az ily helyi lelkészek ugyancsak meg vannak az ily esetekkel terhelve. A kórházak rendszerint a központtól távol vannak s az ily funkcziót elvégezni, mely rendszerint ingyenes, kész kiadással is jár. Az 1909. év folyamán a Magyarbirodalom népessége természetes szaporodás útján 249,597 lélekkel gyarapodott, a melyből az anyaországra 210,688, a társországokra pedig 38,909 esik. A szaporodás ezúttal úgy az anyaországban, mint a társországokban kedvezőbbnek mutatkozik az előző évhez képest. Az előbbiben ugyanis 1758-czal, az utóbbiban 8079-czel több a gyarapodás, mint 1908-ban. Az ezer lélekre eső szaporodás aránya az anyaországban változatlanul 11'5 maradt, míg a társországokban 11'7-ről 14'5-re emelkedett. A hitfelekezetek között úgy az anyaországban, mint a társországokban a görög katholikusok szaporodása a legerősebb ; ezer lélekre 14*1 esik. Második helyen (13*2) az izraeliták állanak; s ha tekintetbe vesszük, hogy az már 1908-ban is így volt, úgy látszik, nem véletlen az, hogy az izraeliták leszorultak az első helyről s szaporaságuk a műveltség és vagvonosodás terjedésével, valamint a városokba való költözésükkel csökken. Leggyöngébb a görög keletiek szaporodása (ezer lélekre 7'6), de az unitáriusok (9*3), az evangélikusok (9"7) és reformátusok (9'8) szaporodása is erősen az országos (11'5) átlag alatt marad. A reformátusoké (9'8) az 1908. évivel szemben (10'4) tetemes hanyatlást mutat, bár még mindig jobb, mint az azelőtti években. Természetes szaporodás 1909-ben Magyarországon az ev. egyháznál 12,903, a társországokban 754, összesen 13,657; ref. egyháznál 26,094 és 169, összesen 26,263. Kiszámított összes népesség az 1909. év végén Magyarországon: 18.437,396, a társországokban 2.693,346, összesen 21.130,742 a birodalomban. Ebből Magyarországon 9.919,123 (%-ban 53.79),' a zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak (118,201), német 1.960,060 (158,116), tót 2.104,859 (22,262), oláh 3.020,389 (1131), ruthén 473,501 (6460), horvát 207,557 (1.638,372), szerb 464,073 (677,156), egyéb 297,834 (71,648). Róm. kath. az anyaországban 9.102,398 (1.925,279), görög kath. 2.030,086 (14,010), ref. 5.617,765 (15,975), ág. h. ev. 1.326,727 (37,599), görög keleti 2.341,723 (676,502), unit. 74,200 (8), izraelita 928,245 (22,107), egyéb, ismeretlen és felekezeten kívüli 16,242 (1866). Érdeklődéssél várjuk a legutóbb megejtett népszámlálás eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. A birodalomban a református az 1890. évi 12*8-ről 1900-ban volt 12'7, az 1909. év végén 12*47; az ág. h. ev. az 1890. évi 6'9-ről 1900-ban volt 6*7, az 1909. év végén 6-45%. Nagy összeget jelent ez egész számokban, pedig a reverzálisok tekintélyes veszteségének következményeit majd csak ezután, ha az illetők házasulási korba jutnak, fogjuk érezni. A róm. katholikusok fent jelzett időközökben 50'9-ről 51*5," illetőleg az 1909. év végén 52'19-re emelkedtek ; az izraeliták 4'2-ről, 4'4-re, illetőleg 4*50-re, az unitáriusok 0'4-ről 0'35-re estek. Homola István. (Folyt, köv.) IRODALOM. A M. Prot. írod. Társaság a presbiteri világszövetségnek budapesti gyűlése alkalmából szeptember 20-án este 6 órakor a Kálvin-téri templomban irodalmi estét tart, melynek műsora a következő: 1. Tisza István gróf másodelnök elnöki megnyitóbeszédet mond és a külföldi vendégeket üdvözli. 2. Gergely Antal mezőtúri lelkész előadást tart az evang. ker. irodalom jelenkori fontosságáról az egyesek és a nemzet életére. 3. Szabolcska Mihály temesvári ref. lelkész költeményeket olvas fel. Az előadások előtt és után orgonaszámok, az előadások között énekszámok lesznek. Az egyetemes konvent tavaszi ülésének jegyzőkönyve. Kiadta dr. Boksa Lajos. A mellékletekből olvasható, hogy a káplántartási alapból az egyes kerületeknek kiutalt segélyek összege az 1910-ik évben 172,538 korona, mely kerületek és lelkészek szerint osztályozva van. Közölve vannak a számadások a közalapról és más alapokról. A lelkészi nyugdíj-intézetbe befolyt 1910-ik évben 597,491 korona, 1418 korona perselypénz. Az egész vagyon 4.772,993 korona, az összes segélyezés pedig 257,626 koronára rúg, mely körülbelül 5000 koronával lesz több 1911-ben. A kiadvány tartalmazza még a liturgiaügyről és a misszió-ügyről szóló jelentéseket. Érdekesek a Borromeus-encziklika ügyében beadott kerületi felterjesztések. Kiváló fontossággal bírnak a theologiai akadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjére vonatkozó részek. Végül következnek a népoktatásra vonatkozó kimutatások s különböző jelentések. — A könyv terjedelme 649 lap. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az apáczaszakállasi lelkészi állásra Galambos János komáromi segédlelkészt, — a mucsfai evang. gyülekezetPéíerLajos helyettes-lelkészt, — a szolnoki ref. lelkészi állásra pedig július 30-án Soós László budapest-budai segédlelkészt hívta meg a gyülekezet.