Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-20 / 34. szám

Lelkészbeiktatások. Szép ünnepségben volt része az erdélyi egyházkerületben levő alsóbölkényi ref. egyházközségnek július 30-án. Ekkor iktatta be hivatalába az egyhangúlag megválasztott, új lelkészt, Wass Lajost, Simon Gábor abafái ref. lelkész, eperjesi megbízott. — Kővárhosszúfaluban július 23-ái> Czina Bálintot, Mezőpaniton július 15-én Szabó Ferenczet, Nagyszombaton július 16-án Gotthard Józsefet iktatta be lelkészi hivatalába az egyházi felsőség. Egyházmegyei gyűlések. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye f. hó 24-én Kisvárdán, — a Jcülsösomogyi reí. egyházmegye f. hó 29—30. napjain tartja meg közgyűlését. A Presbiteri Világszövetség szeptember 20—21-ik napjain tartja ez évi nagygyűlését Budapesten. A nagygyűlésre Mathews dr., a 85 éves szövetségi főtitkár, a magyarok lelkes barátja, buzgolkodása folytán 50-nél többen érkeznek a kontinensről, sőt Amerikából is. A külföldiek, a kik között különösen a skótok és írek kiváló férfiai szerepelnek nagy számmal, a gyűlést megelőzőleg 10 napos körútat tesznek hazánkban, hogy a magyar kálvinista egyház főbb intézményeivel és városaival megismerkedjenek. A tanulmányút befejeztével a Nemzeti Múzeum dísztermében tartják meg a két napos tanácskozást, melyen külföldi és hazai kiválóságok egész sora fogja ismertetni a tárgysorozaton levő egyházi és társadalmi kérdéseket. A magyar kálvinista egyházra a két év előtti genfi Kálvin-jubileum irányította rá a külföldiek figyelmét, a mikor tudvalevőleg 100-nál több tagú magyar küldöttség jelent meg Genfben. A nagygyűléssel egyidejűleg tartják összejöveteleiket a Kálvin-szövetség, a melynek kezében van az egész rendezés, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság és az Országos Református Lelkészegyesület. A tolnai református egyházmegye f. évi augusztus hó 24-én tartja rendes közgyűlését Szekszárdon, a vármegye székházában. Rá következő napon az egyházközség tanácstermében bírósági ülés lesz. A tárgyalandó ügyek előadóiaz 1910. évi egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv határozatával elrendelt előértekezletre augusztus 23-án délután a szekszárdi kaszinó egyik termében gyűlnek össze. A dunántúli ev. egyházkerület közgyűlése Szombathelyen f. évi augusztus 9-én kezdődött és három napig tartott. A közgyűlésen a gyülekezetek és esperességek egyházi és világi kiküldöttei rendkívül nagy számban jelentek meg. Gyurátz Ferencz püspök és Véssey Sándor főrend, egyházkerületi felügyelő elnököltek. Rövid istentisztelet után Véssey Sándor hosszabb, nagyszabású beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Megemlékezett az egyházkerület lángbuzgalmú, apostoli életű, népszerű főpásztorának, Gyurátz Ferencz püspöknek 70-ik születésnapjáról, mit az ősz egyházfő teljes fizikai és szellemi frissességben, alkotó és munkakedvben ért meg. Szólt Véssey a lelkészi fizetések állami rendezéséről is s kijelentette, hogy a kormány határozott Ígéretet tett ebben az irányban. A hitéletről beszélve, hangsúlyozta, hogy a hit nincs és nem is lehet ellentétben a haladással, a tudománnyal és hogy a hitetlenség, az istentagadás, a „nihil" ellen valláskülönbség nélkül fel kell venni a harczot. — Következett a püspök évi jelentésének a tárgyalása, mely jelentés az egyházkerület kötelékébe tartozó gyülekezetek egyházi, iskolai, anyagi ügyei és állapotai örvendetes fejlődéséről számolt be. A főiskolai nagybizottság jelentésénél, melyet Hollós János theol. akadémiai tanár terjesztett elő, hosszabb vitát keltett az egyházkerület kőszegi felsőbb leányiskolájának Szombathelyre való áthelyezésének ügye. A nagybizottság javaslata az, hogy elvben mondassék ki az áthelyezés, a kivitel módozatairól pedig a pénzügyi és iskolai választmány tegyen egy újabbi közgyűlésnek javaslatot. A gyűlés az előadói javaslathoz hozzájárult. A felsőlövői főgimnázium és tanítóképző modern, új épülete — mint a jelentés mondotta — elkészült és a folyó tanévben rendeltetésének átadható. Ugyancsak a főiskolai nagybizottság javaslatára elhatározták, hogy a soproni ősi főiskolában, a liczeumban internátust állít fel a kerület, a mihez az állam támogatására is számít. Dr. Stráner Gyula előterjeszti a reformáczió négyszázados emlékünnepének megtartására vonatkozó előkészítő-bizottsági jelentést. A közgyűlés a javaslatokat elfogadta, a reformáczió történetét s kritikai méltatását meg fogja iratni és a következő pályázatot tűzte ki: 1. A reformáczió jelentőségót méltató óda. Pályadíj 200 és 100 korona. 2. A reformáczió jelentőségét méltató egyházi beszéd, 200 és 100 korona. 3. Emlékbeszéd hasonló díjakkal. 4. A reformáczió jelentőségét feltüntető népies mű, 200 és 100 korona. A kerületi közgyűléssel egyidejűleg tartotta meg Szombathelyen a dunántúli evangéliomi egyesület istentisztelettel egybekötött közgyűlését. Az elnöki székeket ugyancsak Gyurátz püspök és Véssey Sándor foglalták el, a kik emelkedett szellemű, gondolatokban gazdag beszédeket mondottak. A nagykörösi ref. egyház augusztus 14-én egyházközségi közgyűlést tartott. A közgyűlés tudomásul vette, hogy az egyháztanács a földrengés által megrongált templom kijavítása végett újabb és körülményesebb utasítást adott. A templom megrepedt oszlopának vasburkolattal való megerősítésére Budapestről várnak szakértőt. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanítóképzőnek a régi gimnáziumi épületbe való áttelepítési tervezetet és megszavazta a százezer koronás költségvetést, mely az átalakításokra vonatkozik. Az átalakításnak 1912. évi augusztus l-re készen kell lenni. ISKOLA. Az iskolai ingatlanok átírása a gyülekezetek nevére. Több helyen, főként a tiszáninneni ref. egyházkerületben akczió indult meg a legutóbbi esztendőkben arra, hogy a ref. felekezeti iskola vagy a tanítói hivatal nevére telekkönyvezett ingatlanok a gyülekezetnek, mint tényleges tulajdonosnak a nevére írassanak át a telekkönyvekben. Ezeket az átírásokat azonban meggátolták a bírósági határozatok, a melyek a kérelmeket elutasították. Az üggyel, mint sérelmes dologgal, a konvent is foglalkozott. Most, az Igazságügyi Közlöny ez évi 6-ik számábon, 2207/1909. és 19,407/1911. sz.'alatt, az igazságügyi miniszter fontos kijelentéseket tesz ez ügyre vonatkozólag, a melyek módot adnak a gyülekezeteknek arra, hogy a szóban forgó ingatlanokat átirathassák. Kijelenti ugyanis a miniszter, hogy bár a régebbi telekkönyvi szabályzat szerint megfelelő volt ez ingatlanoknak „református iskola" vagy „református tanítói hivatal" névre történt telekkönyvezése és az ilyen bejegyzés az egyházközségek tulajdonjogát nem veszélyeztette, — de mégis, az újabb telekkönyvi szabályok szerint a kérdéses ingatlanokat, külön rendeltetésük kitüntetése mellett, az illető ref. egyházközség tulajdonául kell telekkönyvezni, s ha nem úgy vannak bejegyezve, indokolt a helyesbbítés kérése. Az ilyen helyesbbítéseket elrendelő bírói végzések ellen a tanfelügyelők nem felebbezhetnek, mivel nem ügyfelek, sem telekkönyvi érdekeltek. Az igazságügyi miniszter e nagyfontosságú kijelentéseit ajánljuk az érdekelt egyházközségek elöljáróinak figyelmébe.