Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

helyiségében. A szeretetvendégségen közének után Gál Lajos s. lelkész imádkozott, majd az énekkar éneke után Kovács Emil lelkész mondott megnyitó beszédet. Szvoboda Tamás művész gordonkázott, kondói Kiss Irén úrhölgy felolvasott, Szmolenszky Erzsébet kisasszony szavalt, Szinok Zoltán vallástanár bibliamagyarázatot tartott Wéber János hegedült, zongorán kísérte Szénássy Lenke kisasszony, Nagy Etelke, Nagy lióza, Pólya Irénke és Técsy Ilonka kvartettet énekeltek, Lápossy István szavalt, az énekkar Beethoven Hymnuszát énekelte. A vendégséget Gál Lajos s. lelkész imádsága és közének fejezte be. A budapesti ref. egyház köréből. A budapesti ref. egyház tanácsa f. hó 10-én Kovácsy Sándor miniszteri tanácsos, főgondnok elnökletével a Lónyay-utczai gimnázium dísztermében ülést tartott. Az elnök bejelentette, hogy Keresztesi Sámuel zúglói új lelkész beiktatása január 22-én, Takaró Géza kőbányai lelkészé pedig január 29-én lesz. Takács Lajos és neje mezőtúri lakosok végrendeletükben a pesti egyház részére tizenhatezer, a budai egyház részére pedig négyezer koronát hagyományozott. Elfogadták Gelléri-Szabó Jánosnak leánynevelőintézet számára tett százezer és gimnáziumi ösztöndíjra tett húszezer koronás alapítására vonatkozó okleveleket. Végül jelentést tett az elnök a Kálvin-tér szabályozása tárgyában a főváros megbizottaival folytatott tárgyalásokról, melyeknek eredménye az, hogy a Kálvin-tér mostani alakja jelentékenyebb változást nem fog szenvedni. Az egyház a Kálvin-téri új ház felépítését 1912 első felében meg akarja kezdeni és pedig olvképen, hogy a templom melletti városi telken és az egyház telkén emelendő új épületek egyező stílus szerint építtessenek fel. Protestáns vallásos estély Ungváron. A testvéries együttinunkálkodásnak szép és dicséretreméltó példáját adják az ungvári ref. és ev. lelkészek. Az ev. miszsziói lelkész kezdeményezésére elhatározták, hogy közös erővel munkálkodnak a protestáns hívek lelki gondozása körül. A vidéken lakó protestáns hívek számára járási központokban — egyszer az ev. lelkész tart sátoros ünnepek másodnapján istentiszteletet s oszt úrvacsorát. kinek-kinek a maga hitelvei szerint, — máskor a ref. lelkész. így nem forgácsolódnak szét az erők s mindig több vidéki központban tarthatnak istentiszteleteket s láthatják el a szükséges lelkiekkel a vidéken szétszórtan élő híveket. A protestáns vallásos esték tartására CJng vármegye törvényhatósága, — illetve alispánja, a legnagyobb készséggel nyitotta meg a vármegyeház termét. A nagy szeretettel ápolt vallási békességnek és türelemnek szépen érett gyümölcse volt a mult év deczember hó 18-án rendezett vallásos-estélyen. A vármegyeház nagyterme egészen megtelt előkelő közönséggel. Margócsy Aladár lelkész buzgó imája után Komjáthy Gábor lelkész fejtegette a vallásos esték czélját, kiemelve azoknak különösen a hitélet erősítése, intenzivebbé tétele szempontjából szükséges volttát. Utána Romanecz Margit szavalta el Székács Józsefnek „Jákob kútja" czímű költeményét. Bódis Ferencz reáliskolai tanár pedig „A létfentartás küzdelméről" tartott szabad előadást. A protestáns estéket folytatólagosan megtartják egész tavaszig. A debreczeni ref. egyház fejlődése. Nem titkolhatjuk el örömünket akkor, a mikor az egyébként is oly nagy fejlődésnek induló Debreczen egyházi életének valamely újabb mozzanatáról kell megemlékeznünk. Most ismét újabb, külön kis paróchiák szervezéséről van szó, mely mindenképen elő fogja mozdítani az élénkebb egyházi élet kifejlődését. Debreczenben — a mint ottani laptársunk irja — négy templom és négy imaterem van s ezek közül három a kertségekben. Most a tavaszszal kezdenek az Árpád téri (csicsogói) templom építéséhez és tervbe van véve még egy hatodik monumentális jellegű templom építése is. Ezekkel azonban még nincs befejezve a debreczeni nagy egyház újjászervezése. A nagy városnak nagyszámú munkásokra van szüksége s a munkások a Débreczent körülfogó nagyszámú kertségekben települnek meg és a mezőkön. A város maga is átalakulóban van s utczáin szebbnél-szebb épületek tűnnek szemünkbe, a környékére azonban egyáltalán nem lehet ráismerni. Mindenütt új városrészek, telepek, gombamódra a földből kinövő kis veres cseréptetős apró házak emelkednek. A Csapó- és Homokkertben 4 ezer leieknél többen laknak. De így van ez a többiekben is és ezek egyházakká szeretnének alakulni. Csak nemrégiben járt a tégláskertiek küldöttsége a városi tanácsnál és iskolát kért a maga számára. A mint a tankötelesek összeírása mutatja, nem is alaptalanul, mert a tankötelesek száma 150 körül van. E kertben is többen laknak 2000 léleknél s minden azt javalja, hogy a kért iskolát megépítse nekik a város. De javai mást is, azt nevezetesen, hogy az iskolák mellé kis, apró falusi templomokat is kell építeni. Ennek se állja útját semmi akadály. A debreczeni egyház templomépítési alapjának évi jövedelme 30—40,000 K körül van. Minden három év alatt fel lehet építeni egy templomot és paplakot s a többit rá kell bízni az új gyülekezetre. Egyházi adójával, a kongruával, esetleg némi alapítványi segéllyel hadd állítson magának papot minden kert s hadd épüljenek az apró templomok. Semmi sem gátolja ezt, ellenkezőleg minden erre indít s legíoképen a város ós az egyház érdeke. — Ebben az örvendetes hírben egy dolog az, mely különösen érdekes és értékes, a „kis apró falusi templomok" eszméje s azoknak tervbe vett megépítése. Vajha a mi budapesti templomépítőink is belátnák azt, hogy nem milliós monumentális templomokra van épen a ref. gyülekezeteknek szüksége, hanem kisebb, egyszerűbb, de jó akusztikával rendelkező épületekre, melyek azért, művészileg is szépek lehetnek, a nélkül, hogy százezrekbe kerülnének. Azt azonban, hogy kongruás lelkészi állásokat szervezzenek, már nem ajánljuk — sem Budapestnek, sem Debreczennek! Levél a szerkesztőhöz. Nagykárolyból, Boross János nyug. lelkésztől a következő érdekes tartalmú levelet kaptuk: „Nagytiszteletű Szerkesztő Úr! Bizonyosan nem kerülte el becses figyelmét azon gondoskodás, melyben a r. kath. népszövetség vezetősége tagjait részesíti. Gondoskodik anyagi helyzetükről, minek fényes bizonyítéka, hogy a szövetség tagjai április havától októberig több mint fél millió törlesztéses kölcsönben részesültek. Hát mi ne tegyünk semmit? Pedig a két protestáns egyház is a kivándorlás és némely községekben korai halálozás által sokat veszít. Ezen bajok orvoslását a mennyire lehet czélozom, úgy, hogy a híveknek földvásárlásra a legjutányosabb törlesztési kölcsönt kész vagyok kieszközölni ingyen, csak a postabélyeg megtérítését kérem." — A szíves ajánlatra felhívjuk lelkésztársaink s általuk a hívek figyelmét. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az ajánlattevő lelkész. Mit olvashatnak a kispapok ? Ezen a czímen a r. kath. „Egyházi Közlöny" hasábjain kísérti meg valaki azt, hogy aggodalmaskodásának szerényen kifejezést adjon. Tudjuk, hogy a pápa a modernizmus „veszedelmei" ellen már a kispapok szellemi csemegéinek megczenzurázását is rendeletbe vette. Az ántimodernista eskü