Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

ról Lapunk is megemlékezett — Barcl E. L. lelkészt választotta a gyakorlati theológia rendes tanárává. A te­kintélyes és rokonszenves lelkész megválasztásáról öröm­mel veszünk mi is tudomást, mert a megválasztott már lelkész korában több tanújelét adta irántunk érzett őszinte rokonszenvének. Tagja a magyar theológusok pártfogására alakított bizottságnak. Mint immár profesz­szoruknak, bizonyára még több alkalma lesz arra, hogy ott tanuló diákjaink iránt táplált szeretetét megmutassa. Az új tanárt, a nagynevű előd méltó utódját, innen a messze távolból is őszinte szeretettel üdvözöljük. (k) Németo rszág. Népszámlálás és vallásbevallás. A német, monista­szövetség a népszámlálást saját czéljaira értékesíteni törekedett. Az újságok hasábjain és utczai falragaszo­kon nagy betűkkel felszólította a klerikálizmus és dog­matizmus ellenségeit, hogy a „vallásbevallás" czímű ro­vatba ne vonakodjanak bátran és nyiltan bevallani leg­szentebb meggyőződésüket, hogy felekezetnélküliek. „Ha egyszer már százezer, vagy millió német férfi és nő nem vonakodik attól, hogy magát nyiltan felekezetnélkülinek vallja, akkor nemsokára beköszön a német birodalomba az igazi türelem és lelkiismeretszabadság korszaka, melyben az állam ós az iskola fölszabadul végre az egyház gyám­kodása alól. A népszámlálás igen kedvező alkalmat nyújt arra, hogy az állampolgárok a nép szellemi, erkölcsi és vallási haladását előmozdítsák." így ír a monista-szövet­ség, mely mikor vallási haladást hirdet, ugyanakkor min­denféle vallás eltörlésére gondol. Nő tisztviselők a börtönök szolgálatában. A berlini evang. nők szövetsége mozgalmat indított abban az irányban, hogy a női fogházakban nő-tisztviselőket al­kalmazzanak. A szövetség óhaját a belügyminisztérium­ban dr. Krohne miniszteri tanácsos tolmácsolta. Porosz­országban jelenleg 40 ezer asszony van bebörtönözve. Dr. Krohne előadta, hogy a nőre nézve a börtön mást jelent, mint a férfira nézve. A férfi, ha kiszabadul, egyik helyről elmehet a másikra munkát keresni. Ha családos és családja terhére van, elhagyja a tűzhelyet. A nő azonban egész életén át maga után húzza a büntetés és szégyen lánczait. Ha gyermekei vannak, azokkal együtt szenved. Ha hajadon, senki se fogadja be házába szolgálattevésre. Rendesen a nagyvárosok utczáira vagy a széles ország­utakra kerülnek. A férfi nem bír úgy betekinteni a nő lelkébe, mint a nő és így a börtönökben se tud a férfi­tisztviselő úgy a nők lelkéhez férkőzni, mint a nő. És ha már egyszer arról lenne szó, hogy nők viseljék gond­ját eltévelyedett társnőiknek, akkor ezeknek teljes lé­lekkel, nagy tapintattal és igazi szeretettel kellene szol­gálni azok érdekeit. Bukott férfival bizonyára nehéz bánni, bukott nővel pedig még sokkal nehezebb. Dr. Krohne örömmel jelenti a belügyminisztériumnak, hogy az evangélikus belmisszió nőtagjai ezen a téren már eddig is igen szép eredményekkel dicsekedhetnek. A szö­vétség tagjai különösen Angliára szeretnek hivatkozni, a hol a nők ebben a tekintetben már sokkal előbbre vannak. Ausztria. Csatakiáltás. A salzburgi herczegérsek körlevelet intézett papságához, melyben a miatt panaszkodik, hogy az antiklerikálisok, ó-katholikusok és protestánsok a fe­lekezeti békét durván feldúlják és egyre több és több hívőt csalogatnak, ragadnak át táborukba. Fölszólítja minden papját, hogy híveit figyelmeztesse e veszedelem nagyságára és állítsa sűrű csatasorba. Elrendeli szigo­rúan, hogy minden községben gyűjtsenek aláírásokat a hívek és a különböző egyletek és intézetek, mely tilta­kozó aláírásokat azután az érseki hatóság a kormány­nak meg fogja küldeni. A körlevél végszakasza így hangzik: „Ha sürgős kérésünket illetékes helyen nem fogják meghallgatni, akkor az érseki hatóság kénytelen lesz még erősebi) és hatásosabb eszközökhöz nyúlni az önvédelem érdekében. Ha a felekezeti' béke teljesen megbomlik, ha a mostani harcz még nagyobb mérete­ket ölt, mely egyszermind a haza érdekeit is veszélyez­teti, akkor majd azokat tesszük felelősekké az okozott pusztításokért, a kik a róm. kath. egyháztól megtagad­ták a törvényes védelmet". — A salzburgi érsek — úgy lászik — elfeledkezik nagy hevében arról, hogy az osztrák törvények minden 14 éves és azon felüli hon­polgárnak megengedi vallásának megváltoztatását, így tehát még a róm. kath. vallásból is kitérhet. A kormány védelmét kéri a buzgó főpap, ámde ugyanakkor törvény­telenséget követel tőle. Ebből az erős hangú csatakiál­tásból kitetszik, hogy az a sokszor lekicsinyelt „Los­von-Rom"-mozgalom még se olyan nagyon jelentéktelen ellenfél. Svédország. Swedenborg síremléke. Az upsala-i hatalmas kathe­drálisban Swedenborg porhüvelye fölé, melyet két évvel ezelőtt Londonból hazaszállítottak, nagyszabású, fényes síremléket, valóságos mauzoleuinot emeltek honfitársai. Az upsala-i nagytemplom a kontinens egyik legrégibb székesegyháza. A XIII. század végén épült góth stílusban. Benne nyugosznak : Szent Erik, a svédek nagy nemzeti apostola, továbbá Wasa Gusztáv, Petri Lőrincz, Svéd­ország első lutheránus érseke és Linné, a világhírű bota­nikus. Swedenborg síremlékének ünnepélyes fölavatásán maga a királyi udvar is megjelent fejedelmi pompájá­ban. Ez alkalommal ünnepelték meg a svéd királyi tudo­mányos akadémia kétszáz éves fönnállásának évforduló­ját is, az upsala-i hires egyetem aulájában. Itt is történt megemlékezés Swedenborg-ról, de csak igen szűk kere­tekben. Úgy látszik, hogy a tudomány férfiai Sweden­borg misztikus bölcsészeti irányát már nem nagyon érté­kelik, még művelődéstörténeti szempontból sem.

Next

/
Thumbnails
Contents