Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

Nagybritannia. Lelkészek fizetése. Az angol „Sunday at Home" czímű folyóirat a szabad egyházak lelkészeinek fizetéséről érdekes összehasonlító kimutatást közöl. Legkisebb fizetésök van a baptista lelkészeknek: 15% kevesebbet kap 2000 márkánál; 337 o kevesebbet 2400 márkánál; 50 7 o kevesebbet 3000 márkánál és végre 667o kevesebbet 4000 márkánál. Ebből az összegből még adóra, lakbérre és nyugdíjalapra is kell áldozniok, úgy hogy igen sokan kénytelenek a polgári életben mellékkereset után nézni. A legmagasabb fizetést a presbiteriánusok kapják. Az Angliában és Walesben levő 352 hitközségben az átlagos fizetés 6000 márka. A minimum 4000 márka; egyesek fizetése azonban 3000 és 4000 közt váltakozik. Vannak olyan lelkészek is, a kik 20 ezer márkára is fölmennek. A methodisták mintegy a középúton haladnak. Ezeknél a 4000 a minimum és 7000 a maximum. A methodisták ezen kivül még gyermeknevelési pótlékot is kapnak: 120—160 márkát számítva egy családtagra. Az anglikán államegyházban a fizetések nagyon ingadozók. Vannak egyházférfiak, a kiknek fejedelmi jövedelmök van, de viszont akadnak olyanok is a vidékeken, a kik csak alig tengődnek. Az anglikán egyház lelkészeinek fizetéséről részletesebb kimutatást nem közöl a nevezett lap, de megjegyzi, hogy hagyatéki tárgyalások alkalmával nem egyszer lehet azt olvasni, hogy anglikán lelkészek mint milliomosok hunytak el. Amerika. Mary Baker Eddy-ről. A mult hónapban 89 éves korában meghalt Boston városában Mary Baker Eddy asszony, az úgynevezett „ Christian Science" (keresztyén tudomány) vallásának megalapítója. Kezdetben a puritán egyháznak volt tagja, melyben ősei nevekedtek. Nagy szorgalommal tanulta a fizikát, természettudományokat és a régi klasszikus nyelveket. 1879-ben Boston-bem megalakította az új egyházat, melyet ő „First Church of Christ Scientist"-nak nevezett el. Ma már ennek az egyháznak, mely nagyon gazdag, a nevezett városban gyönyörű temploma van, mely 10 millió koronába került. Tagjainak száma Amerikában és Angliában összevéve mintegy millióra tehető. Baker Eddy tanításai az 1875-ben kiadott „Tudomány és egészség" czímű nagy művében foglaltatnak, melyet Wiggin nevű unitárius lelkész közreműködésével írt meg. Követői ezt a művet egy sorba állítják az evangéliummal, egyesek még többre is becsülik. Abból az elvből indul ki, hogy a lélek minden, az anyag az semmi. Az emberi test is csak látszat, ábránd. A mit látunk, hallunk, tapintunk, ízlelünk vagy szagolunk, az tulajdonképen a valóságban nem is létezik. A betegség is csak lelki jelenség, melyet lelki, szellemi úton kell gyógyítani, még pedig a hit és imádság erejével. Hiszi az Isten ujjának belenyúlását a földi dolgokba. Elméletében a bűntudat és a váltság után való sóvárgás kevés szerepet játszik. Sőt úgy látszik, hogy szerinte nem is igen lehet erkölcsi rosszról beszélni. Tanítványai és követői közül sokan azt állítják, hogy testi betegségeikből a szellem erejével gyógyultak meg. Orvosságot nem is szedtek. Sokan azonban elpusztultak közülök, a kiket az orvosi tudomány meg tudott volna menteni. Voltak olyanok is rajongói között, a kik erősen hitték, hogy Mary Eddy meg se hal majd, hanem eléri a testi értelemben vett halhatatlanságot. Környezete a próféta-asszonyt valóságos szentnek hirdette. Ezzel szemben Milmine asszony egyik könyvében az ellenkezőjét mondja róla, azt ugyanis, hogy Mary Eddy, a ki háromszor ment férjhez, nem volt példás hitves, gyermekeivel se sokat törődött, hazudozott, büszke, nagyzoló, ingerlékeny és boszúálló természetű volt. Tanulótársai közül is többen azt híresztelték róla, hogy már gyermekkorában is módfelett ideges, sőt idegbajos volt és határozottan nagyzási hóbortban szenvedett. — Érdekes megjegyezni, hogy másodízben 56 éves korában egyik tanítványához ment nőül, a ki kerek 16 évvel fiatalabb volt nálánál. Dr. T. I. IRODALOM. Dl*. Szelényi Ödön: Schleiermacher vallásfilozófiája. Theol. tanári vizsgálatra. Nyomatott a „Corvina"nyomdában Békéscsabán. 1910. (80 1.) 8°. Dr. Szelényi Ödön: Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban. A Luther-Társaság LXVIII. kiadványa. Budapest. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 1910. (80 1.) 8°. Ára egy korona. Előfizetési felhívás. Varga Zsigmond, a ki jelenleg Utrechtben folytatja tanulmányait s a mult év tavaszán már egy értékes dolgozattal gyarapította theol. irodalmunkat, „Vallásos világnézet és történeti kutatás" czím alatt egy tanulmányt szándékozik közrebocsátani, mely beható forrástanulmány alapján az ó-és újtestamentum mindazokat a kérdéseket felöleli, a melyek az összehasonlító vallástörténeti módszer által megvilágítva a mai világnézet kialakításánál tekintetbe jöhetnek. Más szóval: a mi hitünk és vallásos életünk zsinórmértékét képező biblia értékét, maradandó vallásos becsét akarja megállapítani ama többi pozitiv vallásalakzattal szemben, a melyek — mint az asszir-babiloni, egyiptomi — a legújabb ásatások eredményei által összefüggő egésszé konstruálva — az összehasonlításnál alapul szolgálhatnak. S e mellett kritikai összefoglalását adja azoknak a módszeres nézőpontoknak, történetfelfogási rendszereknek is, a melyek szerint ma az ó- és újtestamentum vallásos problémáit felfogni és megoldani szokták. A munka előfizetési ára 5 korona. Ez összeg az átvételkor — körülbelül márczius végén — utánvét gyanánt lesz fizetendő. Megrendelések egy külföldre szóló 10 filléres lev.-lapon a megrendelő lakása és postája pontos feltüntetésével, január 25-ig a következő czimre küldendők be: Sigismund Varga st. th. Utrecht. Niederland. Vreeburg 2. bis a. Helyreigazítás. A „Lelkészegyesületa

Lapszemle rovatának vezetője az egyházi lapok f. évi első számait ismertetvén, abba a tévedésbe esett, hogy lapunknak f. évi első száma helyett az 1910-iki első számot ismertette. Az egész nem nagy dolog, de mégis helyreigazításra szorul.