Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

Jatho lelkész ügye. A berlini főegyházi hatóság átiratában felszólította a kölni evangélikus egyháztanácsot, hogy Jatlio lelkészük személyéről és eddigi kölni működéséről tüzetes jelentést tegyen. Az egyháztanács a fölhívásnak eleget tett. A 34 egyháztanácsos közül 32 volt jelen a gyűlésen. A tanácsban két irányzat uralkodik: a szabadelvű és a pozitív. Mind a két fél megfogalmazta jelentését, a nélkül, hogy egyik a másikat befolyásolta vagy megbírálta volna. A szabadelvűek minden tekintetben védelmökbe vették Jathot és 22-en írták alá a jelentést. A pozitivek azonban helytelenítik a prédikátor túlságos szabadelvűségét, mely az egyházi hitélet csökkenését idézi elő. A jelentést négy világi férfiú és hat lelkész írta alá. Dr. I. IRODALOM. Sztelilo Kornél felolvasásai. Az újabban megjelent füzet szerzőnek a Borromeus encziklikát történelmileg megvilágító és a Quo vadis czímű, a látható és a láthatatlan világról elmélkedő két fölolvasását közli. — A füzet Toldi Lajos könyvkereskedésében (Budapest, II., Fő-utcza 2.) 1 koronáért kapható. Czóbel Ernő: Heltai Gáspár dialógusa a részegségről és a tobzódásról. A magyar társadalom lelki és anyagi válsága a reformáczió korában. —- Lampel R. könyvkereskedése. Ára 1 K 20 fillér. Halotti imádság Eötvös Sándor püspökladányi községi főjegyző felett. Irta Kiss Ferencz ref. lelkész. Kiadja Püspökladány község képviselőtestülete. Évszám nélkül (1911?). Deutsch Dávid, Püspökladány. — A szomorú végű községi és egyházi vezetőember felett mondott tartalmas, bensőséges, keresztyén szellemű imádság, a mely a halotti beszéd és imádság között átmeneti formát képez a valódi halotti imádság felé. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A kistolcaji (Borsod m.) ref. gyülekezet Gombos Imre miskolczi s. lelkészt hívta meg lelkipásztorául. — A nagyszénási (Békés m.) evang. gyülekezet Klár Béla újfazekasvarsándi (Arad m.) lelkészt választotta meg lelkészéül. Kibucsúzás és beköszöntés. Molnár János volt erzsébetfalvai s Monorra megválasztott ref. lelkész, lapunk munkatársa, húsvét másodnapján, a délelőtti istentisztelet keretében búcsúzott el erzsébetfalvai gyülekezetétől. Az istentisztelet után a polgári község, a hitfelekezetek és a tanítótestületek képviselői vettek búcsút a kedvelt lelkésztől; a város intelligencziája pedig este a kaszinóban rendezett tiszteletére bucsúlakomát. — Monori lelkészi hivatalát f. hó 24-én foglalta el Molnár János és ma mondja el beköszönő beszédét. — Őszintén kívánjuk, hogy gyülekezetével együtt megtalálják egymásban a békességet és boldogságot. Tiszántúli püspökjelölések. A dr. Erőss Lajos halálával megüresedett püspöki állásra már megindultak a jelölések. A temetés alkalmával tartott értekezleten Dicsöfi József kerületi főjegyző és dr. Baltazárt

Dezső esperes mellett nyilatkozott meg a hangulat. Ujabban a békés-bánáti egyházmegye Szabo\cska Mihály temesvári lelkészt, — a bihari egyházmegye pedig Sulyok István nagyváradi espere's-lelkészt jelölte. Claparéde Sándor akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia Claparéde Sándort, a magyarok ós a magyar ref. egyház kiváló genfi barátját, külső tagjává választotta. A kitüntetés felett szívből örvendünk, annyival inkább, mert hisszük, hogy az még inkább hozzá fűzi szívét magyar hazánkhoz. A nagyszalontai ref. egyházmegye április 20-án, Nagyszalontán tartotta meg tavaszi közgyűlését, Balogh Ambrus esperes és gróf Tisza István gondnok elnöklete alatt. A közgyűlés kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Erőss Lajos püspökről; továbbá leleplezte Széli Kálmán tiszteletbeli esperes megfestetett arczképét, a mely alkalommal gróf Tisza István méltatta a köztiszteletben álló férfiú érdemeit. A gyűlésen, egy iskola államosítása kérdésénél gróf Tisza István figyelemreméltó kijelentést tett iskoláink államosítását illetőleg. Kijelentette, hogy felekezeti iskoláink államosítását egyáltalában nem tartja helyesnek, mert — sajnos — a magyar tanítói kar körében olyan áramlatok érvényesülnek, hogy a tanítók egy része ma már, ha nem atheista is, de vallásellenes, a miért is az egyháznak őrködnie kell a gyermekek vallásos nevelése felett. — Igaza van gróf Tisza Istvánnak. A mai viszonyok között a legvégsőig ragaszkodnunk kell felekezeti iskoláinkhoz. Másfelől azonban az is szükséges volna, hogy egyéb terheik könnyítésével képessé tegyük gyülekezeteinkét iskoláik fenntartására és továbbfejlesztésére; mert sok helyen nem a felekezeti iskola iránt való közönyösség, hanem a terhek elviselhetetlensége kényszeríti gyülekezeteinket iskoláik föladására. Különös lelkészbeiktatás. A napokban egy meghívó jutott kezünkhöz. Tánczmulatsággal egybekötött ünnepélyről szól, a melyet a felsőbaranyai Nagytótfalu polgári dalárdája rendez, Máthé Ákos új ref. lelkész beiktatása alkalmából f. hó 30-dikán. A tánczmulatságos lelkészbeiktatásoknak egyáltalán nem örülünk, mert ellenkezőknek tartjuk a lelkipásztor fogadásának és hivatalba beállításának komoly méltóságával. De még inkább megütközve olvassuk a^meghívóból, hogy ez a tánczmulatság, belépődíj mellett, a lelkészi lakáson tartatik, délután 3 órától virradtig. Mély sajnálattal, hogy ne mondjuk megbotránkozással értesülünk a nagytótfalui ref. gyülekezet elöljáróságának e megtévelyedéséről. Hát korcsmává válik már a lelkipásztor háza, a melyben belépő díj mellett, kivilágos kivirradtig tánczmulatságot lehet rendezni, mérsékelt árú étkezéssel és a rendezőség által díjmentesen szolgáltatott jó italokkal?! Volt-e a tánczmulatságnak a lelkészlakáson rendezéséről tudomása az esperesnek és a beiktatandó lelkipásztornak? Lehetetlen, hogy ne lett volna, a mikor a kezünkhöz juttatott meghívó április 17-én adatott postára. Tiltakoztak-e ellene ? Feltesszük a kérdést és feleletet is várunk reá, mert a lelkészbeiktatásnak és a lelkészilakásnak ilyen profanizálását olyan dolognak tartjuk, a mellyel az egyházi hatóságoknak is foglalkozniok kell, hogy az eset gonosz példává ne lehessen ! Egyházmegyei gyűlések. Az alsó-szabolcs-hajduvidéki ref. egyházmegye f. hó 11-én tartotta tavaszi közgyűlését Debreczenben. A közgyűlés határozataiból kiemeljük a következőket. Dr. Baltazár Dezső esperes megnyitó beszéde után a közgyűlés kimondotta, hogy az „Erőss Lajos"-alapra 50 koronát ád. A „Kálvineum" czéljára egyszersmindenkori segély gyanánt 1000 kor.-t ad az egyházmegye; továbbá kimondja, hogy az egyházmegyei gyámintézetnek vagyonából — a jogosultak végleges kielégítése után — 50°/ 0

-ot átad a Kálvineumnak, hogy abból az egyházmegye papjai és önálló kántorai árváinak segélyezésére alapot létesítsen. — Végül pedig