Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

a gyűlés tagjai ötvennél többen kiilön értekezleten a tiszántúli ref. püspökségre egyhangúlag dr. Baltazár Dezső esperest jelölték. Orgonahangverseny Szatmárpn. Szatmáron a ref. egyháztanács elhatározta, hogy az Enekvezérek Orsz. Egyesülete közreműködésével orgonahangversenyt rendez s a befolyó jövedelmet felerészben a templomfütési-alap, felerészben pedig a Kálvineum javára fordítja. A laskói ref. gyülekezet buzgósága. A mikor sokfelől hangzik a panasz a hithűség és az áldozatkészség lankadásáról, örömmel halljuk, ha gyülekezeteink élete ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ezt bizonyítja az alsóbaranya-bács-szlavóniai ref. egyházmegye 1024 lelkes laskói gyülekezete is, a mely, a mint értesülünk, elhatározta, hogy templomának lejtős környékét nivellálja s vasrácskerítéssel veszi körül, tornyába órát állít, lelkipásztora lakását pedig kényelmesen átalakítja. A templomkerítés és toronyóra 6200 korona költségének fedezésére önkéntes adakozást indított, a mely 1500 koronát hozott össze. A többi költséget pedig kivetette magára és két év alatt kifizeti. A gyülekezet buzgósága és áldozatkészsége a gyülekezeti élet elevenségét bizonyítja. De bizonyára része van mindebben a gyülekezet buzgó lelkipásztorának, Lukácsy Imrének is. Örülünk a gyülekezet és a lelkipásztor szép harmóniájának. Bárcsak mindenütt így volna gyülekezeteinkben! A biharmegyei közkórház kápolnája. Az „Alkotmány" egyik közelebbi száma keservesen panaszkodik a felett, hogy a biharmegyei közkórház költségvetéséből törölte a belügyminiszter az ápoló apáczák számára tervbe vett kápolna költségeit, azzal az indokolással, hogy „ez nem egyeztethető össze a közkórház czéljaival". Az „Alkotmány" kesereg, mi pedig megnyugvással fogadjuk a miniszter döntését, mert az, hogy az egyik felekezetnek kápolnát építsenek, a többi felekezeteknek pedig ne, csakugyan nem egyeztethető össze a közkórház czéljaival. Vagy mindnyájának, vagy egyiknek se, — ezt kívánja a törvényesen bevett felekezetek egyenjogúsága és viszonossága. S örülünk rajta, hogy a miniszter döntése erre nézve egy kis leczkét ad a mindenütt elsőséget és kivételt kívánó pápás atyafiaknak. ISKOLA. Az erdélyi ref. egyházkerületben a theol. alap első és második lelkészképesítö vizsgálatok jun. 20., 21., 22. napjain tartatnak. írásbeli dolgozatok beadási határideje május 1., déli 12 óra. Új jezsuita főgimnázium. A napilapok híradásai szerint Pécsett gróf Zichy Gyula megyés püspök, gróf Zichy János vallás- ós közoktatásügyi miniszter testvéröccse egy internátnssal egybekötött „püspöki főgimnáziumot" alapított, melynek vezetését a „Jézus-társasági atyák" rendjére fogja bízni. Az új főgimnázium mellé az alapító templomot is építtet. Ez immár a második főgimnázium, melyet a jezsuita rend fog vezetni. A'l első a kalocsai volt. Az új intézetnek azért adják a „Pécsi püspöki főgimnázium" nevet, mert a jezsuita rend maga nem lévén törvényesen elismerve hazánkban, csakis a püspök czégére, felügyelete alatt vezethet nyilvános iskolát. A szelleme azonban természetesen jezsuita lesz. (A jezsuiták budapesti házai az esztergomi főegyházmegye nevére vannak telekköny vezve !) A kormány, mint a lapok írják, a püspöki főgimnáziumot 360,000 kor. alapítási költséggel és évenként négy tanár fizetésével fogja támogatni (!!). Az új jezsuita intézet alapítása azért feltűnő, mert Pécsett a cziszterczitáknak van virágzó főgimnáziumok. Alapítvány. Özv. Barla Sándorné úrnő Somogy-Csurgóról, dr. Szőts Farkas közvetítésével 1500 koronás alapítványt tett a budapesti ref. theol. akadémián, édes anyja emlékére, „Sarkady Károlyné alap" czímen, azzal a rendeltetéssel, hogy annak évi kamatai egy, magát a misszionárius pályára előkészíteni kívánó theologus segélyezésére fordíttassanak. A kamatok odaítélése a tanári kar joga. Vállalkozó ifjú nem léte esetén a kamatok tőkésítendők lesznek. EGYESÜLET. Az O. R. L. E. görgényi köre márczius 30-án tartotta közgyűlését Csekme Ferencz esperes elnöklete alatt. Soós Adolf nagyölvesi lelkész „A tekintély elve mint az egyéni szabadság feltétele" czimmel felolvasott. Csekme Ferencz Kiss Ferencz Konfirmácziói Káté tervezetét bírá'ta Lénárth József pedig a lelkészi karnak az egyházi társadalmi munkák vezetésében kifejtendő szerepéről szólott. Végül elhatározta az értekezlet, hogy a Kálvineum és a Kálvin-Szövetség javára 100—100 korona alapítványt tesz. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság választmánya f. hó 24-én ülést tartott Budapesten, dr. Antal Gábor püspök és Zsilinszky Mihály elnöklete alatt. A gyűlés tudomásul vette az 1910. évi számadások eredményeit s megállapította az 1912. évre szóló költségvetést. A kiadványok tárgyalásánál komoly megbeszélés folyt a monográfia és az egyháztörténeti adattár kiadása felett, miután a Társaság anyagi viszonyai a kiadványok bizonyos megszorítását ajánlják. A megbeszélés eredménye az lett, hogy a monografia, ha némileg kisebb terjedelemben is, továbbra is kiadassék; az adattár az idén még szintén kiadatik Pokoly József szerkesztésében, a jövőre nézve azonban lépések teendők az iránt, hogy a ref. par. könyvtárbizottság az adattár helyett a Házi kincstár vállalatból vegyen át egyenlő számú példányt. A mi ha megtörténnék, a Társaság egyelőre beszüntetné az adattár kiadását. — E megoldást helyesnek és a par. könyvtárakra nézve czélszerűnek ítéljük. Ügy halljuk azonban, hogy a par. könyvtárbizottságban nem talált pártolásra. A Kálvin-Szövetség f. hó 27-én, Pestvármegye dísztermében szépen sikerült irodalmi estét rendezett, a melyen dr. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök mondotta az elnöki megnyitót; Lampérth Géza, a Petőfi-Társaság tagja, költeményeiből olvasott fel; dr. Simon József Sándor „A kálvinizmus szocziális lényege" czimmel tartott előadást ; Pálóczi Horváth Zoltán titkár pedig a Kálvin-Szövetségről szólott. A marosi Kálvin-Szövetség f. évi április hó 1-én tartotta meg évi közgyűlését, a melyen dr. Ravasz László theol. tanár, az Erdélyi Kálvin-Szövetség egyháztitkára, tartott előadást a kálvinizmusról s a kálvinizmus főbb eszméinek magyarországi érvényesüléséről. Utána Tóth László olvasta fel évi jelentését, a közgyűlés pedig elhatározta, hogy fennállása 10 éves évfordulója alkalmából évkönyvet fog kiadni. Az Ifj. Ker. Egyesületek Szövetségének nemzeti bizottsága május 2-án, d. u. 5 órakor a budapesti ref. theol. akadémia tanári szobájában (IV., Kálvin-tér 7.) gyfílést tart. Tárgyak : 1. Kiküldetés a Bécsben, május 9—12. napjain tartandó világbizottsági teljes ülésre. Előadó: B. Pap István. 2. Phildius Károly beszámolója útjában szerzett tapasztalatairól. 3. Megyercsy Béla titkár jelentése.