Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-02 / 14. szám

meg hatarozodni, kikérvén egyszersmind, hozzam ebben mutatott gratiajoknak további fen tartasát is. Azt mindazonáltal oda tettem, hogy nem tudom, ha Füri Uram Instantiaja, mellyel a felseges Cancellariára beadott, hogy őkegyelmét denominálná Magyar Országi Ágensnek, és amellyet Mgos Cancellarius Ur 0 Excell. Mgos Baro Koller s Festetics Urak meg is akartak tselekedni, ha Mgos Schwetits Ur nem ellenkezett volna benne, abbul az okbul hogy ő kegyelme Erdélyi, azomban haza fiaink közül is talaltatnak alkalmatos subiectumok: nem tudom mondom, ha ezen circumstantia nem tenne é valami akadallyt? meg pedig ebbül az okbúl, hogy ő kegyelme már practizált, azomban én meg most jönnék ki ex Studio Medico in publicum. Hanem erre azt irtam, hogy lehetne talán igy intézni a dolgot, hogyha valami difficultást talalna a Fels. Cancellaria tenni, hogy valamelly kevés ideig ugy mint egy fertály Esztendeig, vagy legfeljebb felig, a dolgok Ágens Drozdik Uram neve alatt folytathatnának, en pedig mint adjunctus vagy coadjutor név alatt vigyázhatnék reájok, sőt mind az Actacnak gondját én viselhetném, mind a correspondentiakat en folytathatnám és magokat a dolgokat is, es tsak ez a szin arra való lehetne, hogy bennem fen ne akadnának. Az alatt pedig, mind a dolgok folyamattyát valosaggal fel vévén, mind magamat meg esmertetvén azok előtt az Urak előtt is akik előtt az előtt esmeretes nem voltam, ugy foghatnék osztán valósággal a dologhoz. Ennek subnectaltam, hogy ez ugyan tsak az en opiniom volna in illo casu, ha valami difficultas adna magát elől, melly a probán válnék el mellyet mindazonáltal a Tettes Patronatus bölts judiciumanak alazatossan submittalok, magamat mindenekben akarattyahoz tartván. Eliez képest igen nagy szerencsémre esett volna, hogy ha a Tettes Ur, vagy az Ur Domokos Márton Uram levelét vehette volna mellyet az Urnák irt, vagy kijövetelét Debretzen fele talalta volna venni. Mert igy az Úrral Fő Curator Szathmári György Urammal is constituáltatván a tályon, meg erthette volna a Tettes Ur azon Urnák is elméjét ugy a több azon a tályon levő Urakét is. Ezen Domokos Márton Ur levelét azért tsak abbul az okbul pariáltam s adnectáltam ide, hogy tudja a Tettes Ur dolgomat mibe vagyon: mellyet ehhezképest tovább is alazatossan recommendalok a Tettes Urnák. Itt a Religionariumokban, melly mind a két részt illeti, most e forog fenn, hogy az Ifjak kimenetele vagy tolláltassék, vagy leg alább még jobban is restringaltassék, mivel sok pénz megyen ki altalok az Orszagbul. Erre nézve tegnap Ágens Drozdik Uram Melts. Cancellarius Urtul ő Excell. meg szollittatott, hogy a részekről való külső Országbeli Fundatiok adattassanak számba, hogy tudgya ő Felsége, hol s hány szemellyre vágynák és azt még a jövő pentekig meg tselekedje. Mellyet ma adott tudtára a Posonyi Patronatusnak. Ez ugyan minket nem illet meg most egyenessen, de törtenhetik, hogy mi is meg szollittatunk: azért akartam alázatossan a Tettes Urk eránta jelentést tenni, hogy tudjanak az Urak vigyazassal lenni. Debretzenben is ma adám hirül ezen dolgot. Igaz hogy a mi részünkről ezen dolog már 1759-ben a nagyábul be adodott, de nem tudom meg elegesznek é azzal, vagy még ujjra meg fogják kivanni. Talán nem artana in casum necessitatis egy kevéssé készszen lenni. Mert ugy gondolhatni, hogy mennél nagyobb leszen a fundus, annal több nyerheti meg a kimenetelt. Közli: Molnár János. IRODALOM. Pályázat Koszorú-füzetekre. A M. Prot. Irodalmi Társaság nyílt pályázatot hirdet Koszorú czímű kiadványának 1911. évi tíz füzetes sorozatára. Kívánalom: evangéliumi keresztyén elbeszélések, rajzok, életrajzok, jellemképek és traktátusok prózában vagy versben. Különösen kívánatos nagy keresztyén férfiak és kiváló keresztyén nők népszerű életrajza s a keresztyén szocziális intézmények ismertetése. Tartalmi tekintetben az a főkellék, hogy az evangélium ereje nyilatkozzék meg a füzetekben. Alaki szempontból az a fődolog, hogy tősgyökeres magyar nyelven és oly népszerű modorban szóljanak, hogy a gyermek és a nép is épüléssel olvashassa őket. Egy-egy füzet terjedelme egy kis nyomtatott ívnél rövidebb és másfél ívnél hosszabb nem lehet. Az elfogadott munkák pályadíja kis nyomtatott ivenként 50 (ötven) korona s a jutalmazott dolgozat a MP1T. tulajdona lesz. A pályázat nyilvános, jeligés levélkére nincs szükség, a pályadíjat a füzetek megjelenése után szeptember hónapban fizeti ki a társulat. A pályaművek legkésőbb f. évi június 30-ig a társulat alólírott titkárához (Budapest, Kálvin-tér 7.) küldendők be. Budapest, 1911 márczius havában. Szöts Farkas, a MPIT. titkára. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A nagybábonyi ev. egyház Bándy Miklós kemeneshőgyészi ev. s. lelkészt, — a libelbányai ev. egyház Lehocsky Géza nagyszlatinai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. A tiszai evang. egyházkerület új püspöke. A kerület kiküldött bizottsága a mult héten bontotta fel a püspöki hivatalra Geduly Henrik és Terray Gyula között elrendelt szűkebbkörű választásra beadott szavazatokat. A szavazás Geduly H. győzelmével végződött. Benne tisztelhetjük tehát a tiszai evang. egyházkerület új püspökét, a kinek életrajzi adatai dióhéjban a következők. Geduly Henrik régi evangélikus papcsaládból származik, mely család már szolgáltatott egy püspököt Geduly Lajos személyében, ki a dunáninneni kerületnek volt püspöke. A családnak ma is három lelkésztagja van: Geduly Elek, Geduly Lajos és a most megválasztott püspök, Geduly Henrik, a ki Bécsben született, ma negyvenöt éves. A theológiát Pozsonyban végezte. Lelkésszé 1888-ban avatták. Farnady József elhunytával 1896-ban a nyíregyházi egyház választotta meg lelkésszé. Előbb a tiszavidéki espert'sség, majd a tiszakerületi egyház jegyzője, 1906-ban az egyházkerület főjegyzője lett. Irodalmi munkássága még theológus korára nyúlik vissza. Már akkor szerkesztője volt a Gondolat czímű filozófiai folyóiratnak. Zólyomi segédlelkész korában egy dogmatörténeti munkája jelent meg, Luther és Zwingli kriszto-