Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-19 / 12. szám

186 Rule. Old Testament institutions, their origin and development. London. 174 1. 5.—. Margolis. A manual of tlie Aramaic language of tlie Babylonian Talmud. London. 10.—. Williams. Epistle of Paul the Ap. to the Galatians. Cambridge. 210 1. 3.— . Beet. Holiness symbolicand real. London. 1921. 1.60. Duff. History of Old Testament criticism. London. 158 1. 1.—. Curtis and Madsen. A critical and exegetical Commentary on the books of Chronicles. Edinburgh. 534 1. 12.—. Ravestein. De eenheid der eschatologische Voorstellingen in het boek Jesaja. Utrecht. Nunus. The Psalms and their inakers. London. 296 1. 2.06. Goy. Les paraboles dHénoch et leur Messianisnie. Paris. 191 1. 6.—. Soames. Old Theology. London. 444 1. 7.6. Buxton. Stories from the New. Test. London. 134 1. 1.06. Russell. Jesus of Nazareth in the light of to day. London. 112 1. 2.06 Alexander. The ethics ot'S. Paul. London. 4101. 6. — • Strachan. The captivity and the pastoral epistles. London. 286 1. 2.—. Chabot .1. B. Les langues et les litteratures araniéens. Paris. 47 1. Montefiore. Somé elements of the religlons teaching of Jesus, according to the synoptic gospels. London. 184 1. 2.06. Walpole. Gaspel acc. to Luke. London. 150 1. 1.06. Mc Dermott. The gospel acc. to St. Luke. London. 150 1. 1.—. Bacon. The fourth gospel in research and debate. London. 15.—. Green. The Ephesian canonical writings. London. 268 1. 5.—. Macfadyen. The Messenger of God. London. 122 1. 2—. Morgan. The Prophecy of Isaiah. 2 köt. 256 s 268 1. 3.06. Naville. La Decouverte de la loi sous le roi Josias. Paris. 34 1. Girdlestone. Outlines of Bible Chronology. London. 78 1. 2.—. Scott. The Makingof the Gospels. London. 124 1.1.—. Petrie. The Grovvth of the Gospels as shown by Structural Criticism. London. 109 1. 2.06. (Folyt, köv.) Dr. D. Gy. 12. szám. BELFÖLD. Szlavóniai levél. Nagytiszteletű Szerkesztő úr! Mint szlavóniai lelkész s közvetlenül érdekelt, érthető figyelemmel kisértem a b. lapjának utolsó számaiban megjelent értesítéseket ama bizonyos „új evangéliumi őrhelyéről Szlavóniában. S mivel az Evangélikus Lap Nagytiszteletűséged értesülésével polemizált, a legutóbbi napokban Pozsega környékén járván, a pozsegai ref. hívektől tudakozódtam az igazság felől. Ezek a pozsegai ev\ lelkésszel, Dobrovoljac Mirko úrral való többszöri, személyes érintkezésük alapján, teljes határozottsággal és komolysággal állították, hogy az illető lelkész a legjobb akarat mellett sem tudna csak egyetlen összefüggő mondatot is magyarul elmondani, s így képtelenség az, hogy ő a soproni ev. theol. akadémia magyar előadásait megérthette s vizsgáit magyar nyelven letehette volna. Ennyit ez ügyről a lap jólértesiiltségének megállapítására. Mert sajnos, ahhoz az állításhoz, hogy a szlavóniai evang. egyházmegye esperese és csekély kivétellel lelkészei is, mily ellenségei a magyar állameszmének, sőt mindennek, a mi magyar, egy ép annyira aktuális, mint egyúttal igen szomorú bizonyítékkal kell szolgálnom. A közelmúlt napokban ugyanis egy horvát nyelvű röpirat jelent meg Zágrábban, „A protestáns kérdés Horvátországban" czímmel. A röpirat szerzője „egy horvát protestáns". De bár az író az álnév nem annyira tisztes, mint kényelmes mezét öltötte magára, mégis annak egész tartalma ép ügy, mint stílusa, a benne megjelenő féktelen ambiczió és magyargyűlölet ép úgy, mint a komoly érvek helyett útszéli kortesszólamokkal dolgozó álpáthosz, e kérdés főmozgatójára, Abaífy esperesre vall. * Eleinte gondolkoztam azon, hogy ezzel a röpirattal, mely ismertetés végett Horvát-Szlavonországok minden újságszerkesztőségnek megküldetett, méltó lesz-e e tisztes lapban foglalkozni. De, tekintettel arra, hogy itt, ha az elvakult gyűlölet elfogultságával is, egy igen fontos s protestáns közéletünket eminensen érdeklő kérdésről van szó, s hogy ez a röpirat protestáns egyházunk vezetőinek, már csak nyelvénél fogva is, szinte teljesen megközelíthetlen, — fontosnak tartom, hogy legalább főbb, markáns vonásaiban közöljem, óvó intelmül ág. ev. egyházunk vezetőinek, hogy hova vezet az ő állítólag békés, valójában pedig gyenge és tehetetlen egyházpolitikájuk. „A horvát-szlavonországi mindkét evangélikus egyház kérdése — így kezdődik a röpirat — azon igen fontos kérdések egyike, mellyel a mi magas horvát országgyűlésünknek mielőbb és komolyan kellene foglalkoznia. Országunkban az ev. egyház több, mint 35,000, * Mi e röpiratot s annak szerzőjét nem ismerjük. A szerzőségre vonatkozó állítás felelősségét tehát a czikk írójára kell hárítanunk. Szerk. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.