Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-04 / 49. szám

társadalmi, egyházi téren. Csak minálunk nincs hírehamva sem. Az utóbbi évek sikertelenségein okulva, másfelől a másik tábor sikereit látva, kezdjük meg tehát, eleinte talán szűk keretekben, de kezdjük meg végre valahára! Kezdet gyanánt meg kell alkotnunk az evangéliumi alapon álló egyesületek szövetségét. Az egyesületeket, társulatokat, nem pedig az egyesületeken kivül álló egyeseket tömörítő szövetségre gondolunk. Elnökeik és megállapított számú hivatalos kiküldötteik révén csak az egyletek lennének annak tagjai, egyesek nem. Az egyesületek vezetői ilyen módon a szükséghez képest gyakrabban is összejöhetnének. A szükségesnek látszó teendőket megbeszélnék, a munkát az egyesületek közt fölosztanák és a különböző egyesületek évi gyűléseinek idejét közös egyetértéssel megállapítanák. Ez többféle előnnyel járna: a közelgő bajt a vezetők csoportja jobban látná, a védekezés irányait eredményesebben állapíthatná meg. A munka helyes fölosztásával sok erőpazarlást lehetne megkímélni. Mostanában többször csak későn veszik észre, hogy ugyanarra a munkára több egyesület vállalkozott. A legfontosabb előny pédig az volna, hogy több egyesület gyűlését együttesen, egymást követőleg, kiegészítőlég lehetne szervezni s így mindegyik számára nagyobb érdeklődést lehetne biztosítani. Semmi nehézség se lenne abban, hogy pl. a református lelkészek, tanárok és tanítók egy időben tartsák közgyűlésüket s azoknak a napoknak az egyik estéjén az irodalmi Társaság, másikán pedig a Kálvin-Szövetség tartsa a közgyűlését, és fölolvasó ülését. Az előbbi három egyesületben senki se tagja a másiknak, viszont mind a háromból vannak nagy számmal az Irodalmi Társaságban és a Kálvin-Szövetségben. Ezt az együttes gyűlésezést nemcsak a fővárosban, hanem nagyobb vidéki városban is lehetne szervezni. Abban se lenne semmi nehézség, hogy az ifjúsági egyesületek-, a nőegyesiiletek- és a ker. diákok szövetsége egy időben ülésezzék s azoknak a napoknak az egyik estéjén a külmissziói-, másikán pedig a mértékletességi szövetség tartsa évi gyűlését. Végül a Prot. Árvaegvlet és a Patronage-egylet gyűléseit is lehetne egymást követőleg tartani. Az erők ilyen tömörítésére kiváló alkalom kínálkozik és nagy szükség is lesz a jövő szeptemberben. A presbiteri alapon nyugvó ref. egyházak világszövetségéhez tartozó egyházak tagjai látogatnak el nagyobb számmal hazánkba. Ref. egyházunk részéről impozáns érdeklődésnek kell nyilvánulnia! Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha az összejövetelek idejét — a különböző egyesületek vezetőivel karöltve — úgy állapíthatjuk meg, hogy a ref. lelkészek, tanárok, tanitók, énekvezérek egyesületei, úgyszintén az Irodalmi Társaság és a Kálvin-Szövetség is azon a héten tartsa a közgyűlését. Hadd legyen a presbiteri világszövetség magyarországi gyűlése nem csupán az egyházunkat a külföldi testvéregyházakkal egybekapcsoló lélekemelő ünnepség, hanem a hazai erők tömörítésének is első diadala! Dr. K. I. ISKOLAÜGY. A gyönki református gimnázium áthelyezése kérdéséhez. A gyönki ref. algimnázium áthelyezésének ügyét megismertetni lesz feladata e soroknak. Alig jutott, még erről valami nyilvánosságra ; e lapok hasábjain is csak a külsősomogyi és tolnai egyházmegyék közgyűléséről szóló tudósítások emlékeztek meg róla néhány szóval. Pedig szükséges, hogy e kérdést egyházi életünk minden számottevő tagja ismerje, mert hiszen itt az egyház egyik intézetének sorsa, élete, hatása — vagy senyvedése, hatástalansága forog szóban. Senkire nézve sem lehet közömbös, hogy egyházunk egyik iskolája meg tud-e felelni hivatásának, vagy nem. Mindenki azt óhajtja, hogy egyházunk minden tanintézete erős, életképes legyen és működésének hasznát lássuk. Az utóbbi időben szokatlan dolog, hogy egy fentartó testület és egy tanári kar úgy akarja iskoláját felvirágoztatni, liogy odahagyva száz esztendő küzdelmeinek színhelyét, más városba vágyik. Régen, az elnyomatások korszakában, a háboriík veszedelmei között gyakrabban történt hasonló esemény, de már a mult században alig tudunk rá esetet. Talán a szarvasi, a bonyhádi és a gyönki iskolán kiviil nincs is rá példa. Különös dolog az is, hogy egy iskolára oly gyors egymásutánban jelentkeznek a pályázók. De örvendetesek is e körülmények, mert egyrészről azt mutatják, hogy a gimnázium vezetősége nagyobb részt akar venni a nemzeti kultura munkájában; másrészt pedig bizonyságot tesz a magyar kultura iránt való helyes érzékről az az áldozatkészség, a mely a gyönki gimnázium elnyeréséért megindult nemes vers enyb en m egnyilvánult. Az iskola vezetői előtt a magyar ref. egyház nagy hagyománya lebeg, a mely bennünket oly erős kapcsokkal fűzött és fűz hazánk művelődéséhez. A protestáns iskola vitte először a kulturát a mi nemzeti életünkbe, a ref. iskolák a színmagyar vidékek közművelődésének első terjesztői. Nekünk nemcsak magunkért, hitünk diadaláért kellett az iskola, hanem szolgálatokat akartunk azzal tenni minden időben a hazának is. Most is az a czélunk, hogy a Gyönkön 100 év alatt felvirágozni, megerősödni nem tudó intézetet az ország és egyház kulturmunkájában igazán részessé tegyük; ledöntsük azokat az akadályokat, a melyek a hivatás teljesítésében hátráltatnak ; megnyitjuk az útat az iskola számára az igazi gyümölcsöző munkálkodás felé. Egy század bizonyítja, hogy Gyönkön sohasem tudott érvényesülni a gimnázium ; tengődés volt az élete, jelentéktelen a hatása. De a máshova áthelyezés iránt megindult mozgalom a bizonyság rá, hogy nagy kilátások nyílhatnak előtte. Egy éve, hogy az áthelyezés gondolata kipattant. S íme Tamási, Dunaföldvár, Dombovár, sőt Siklós is versenyeznek az iskola elnyeréséért, tért nyitván kebelükben az érvényesülésre, áldozatokat ajánlván az iskola kifejlesztése érdekében. A fentartó testület és felsőbb hatóságaink döntése természetesen nem tudható előre. Nehéz lesz a választás a régi hely és az új ajánlkozók között. De csak az lehet az irányadó, hogy hol lesz képes a gimnázium legjobban megfelelni hivatásának, a mely reá a nemzeti és egyházi élet terén várakozik. E szempontból fogjuk ismertetni az áthelyezés érdekében megindult mozgalmat.