Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

trikus theológiáról". A tudós tanár a divatossá lett természetvallás visszaszorítását hangsúlyozza és sürgeti a theoczentriküs theológiát. Szerinte sok modern theologus inkább az emberrel és a természettel foglalkozik, mint az Istennel. Theológia helyett inkább anthropológiát és pszichológiát tanítanak.Vizsgálódásuk központja, czentruma nem az Isten, hanem az ember. Erkölcstanuk is inkább az eszthétikán alapszik. A bűnt nem annyira Isten törvénye megszegésének tartják, hanem mint vétséget az eszthétikai szép iránt Ezt a theológiát Schaeder anthroczentrikus-nak nevezi, a mely nagyon eltávolodik a biblia pozitív theológiájától és elveszti keresztyén, krisztusi jellegét. Ez a theológia meghagyja az embert az ő emberi kicsinységében és nem emeli föl arra a magaslatra, melyre Krisztus emelte. — A felolvasást nagy tetszéssel fogadták. Schnitzer esete. Schnitzer müncheni theológiai tanárt a pápa felfüggesztette állásától és a bajor kormány egy időre szabadságolta. Erre „Krisztus alapította a pápaságot czímű munkája adott okot. Művét Tillmann bonn-i és Dausch passau-i tanárok támadták. Schnitzer válaszul egy másik iratot bocsátott közre: „A pápaság Krisztus müve?a

Szerző kimutatja, hogy Krisztus a pápaság alapítását sohase igérte meg és nem is alapította. A régi egyház irodalmából se lehet bizonyítékokat felhozni a mellett, hogy Péter az egyetemes egyház feje volt, mint Krisztus földi helytartója. — Ha Schnitzer tanár nem vonja vissza állítását, a pápai átok nem sokáig fog késni. Dr. T. I. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A sátoraljaújhelyi ref. egyházközség a sárospataki theol. tanárrá választott Marton János helyébe Pap>p József volt sárospataki szeniort hívta meg vallásta nitó-lelkésziil. A megválasztott lelkész két éven át külföldön volt, mint a berlini, heidelbergi és utrechti egyetemek hallgatója, legutóbb pedig Genfben tanulmányozott. F. hó 2-án foglalta el állását. Szívből üdvözöljük új hivatalában! — A stoószi (Abaújm.) ev. egyházközség Hoffmann Károly iglói segédlelkészt egyhangúlag lelkipásztorává választotta. Esperesválasztás. A felsővasi ev. egyházmegye Ziermann Lajos pinkafői lelkészt választotta meg esperesévé. Egy lelkész emlékünnepe. A kunágotai ref. egyházközség emlékünnep keretében óhajtja felújítani egykori lelkészének, Bodnár Endrének emlékezetét A kunágotai róni. kath. papból lett debreczeni színész, s a debreczeni színészből lett kunágotai ref. lelkész nevéhez fűződik a kunágotai ref. egyházközségnek az áttért róm. kath.-okból való megalkotása. A „Bandi pap0

néven közismert s mintegy harmincz évvel ezelőtt elhalt lelkésznek emlékezete most is elevenen ól egykori egyházközsége körében. Lelkészértekezletek. A kaposvárvidéki ref. lelkészegyesület október 26-án tartotta értekezletét Kaposmérőn. Előzőleg istentisztelet tartatott, a melyen Németh József liedrahelyi lelkész prédikált. Az értekezletet Mozsonyi Sándor elnök nyitotta meg. Beszédében hivatkozott Fulliquet genfi tanárnak a lelkészkongresszuson tett ama nyilatkozatára, hogy Svájczban a mértékletességi mozgalomnál két dolog vezetett eredményre: az evangélium és az imádság. Ezeknek az erőknek kellene nálunk isműködniök. Az értekezleten négy felolvasás volt. Bosznay Sándor az egyházi tőkegyűjtésről tartott felolvasást, szintén a lelkészkongresszuson tartott előadás hatása alatt és gondolatmenete szerint. Császár István „Hit és ideálizmus" czímű felolvasásában a somogyi vallásos élet közállapotával foglalkozott. Bujtár János az isteni kormányzásról olvasott lel, bírálva a különböző theológiai világnézeteket. Szabó Bálint „A Gottschalk-féle hitvita" czímen a IX. század dogmatörténetéből ismertetett egy részletet. Aztán a folyó ügyeket tárgyalták. Az értekezlet rendezése körül Keresztes Gyula helybeli lelkész fáradozott. — A vendvidéki ev. lelkészi kör a muraszombati új templomban tartotta őszi értekezletét. Itt vett búcsút az értekezlett nyugalomba menő volt elnökétől, Magyar Jő -zsef őriludasi lelkésztől. Kováts István muraszombáti'lelkész tolmácsolta a lelkészi kör érzelmeit. Az értekezlet elhatározta továbbá, hogy Kardos János volt őriludasi lelkésznek, a vend általános és egyházi irodalom terén sokat munkáikodott írónak könyvtárát és irodalmi hagyatékát megszerzi. Egyházmegyei gyűlések. A nagyenyedi ref. egyházmegye október 11-én tartotta évi rendes őszi közgyűlését Nagyenyeden. Jancsó Lajos esperes imájával és megnyitójával vette kezdetét a gyűlés. Az ügyvezetésre vonatkozó összes jelentések nyomtatásban előre szót voltak küldve s azoknak a gyűlési tárgyalása simán ment. Az egyházakat érdeklő felsőbb rendeleteket Szécsi Ferencz lelkészi főjegyző ismertette. A jövő évi költségelőirányzatot Veress Károly terjesztette elő. Aztán az egyházak segélyezési kérvényeit tárgyalták, majd a lelkészi mellékfoglalkozások kérdését. Megemlítjük, hogy a közgyűlés megszólítása kérdése is vitát idézett föl. A közgyűlés után az özvegy-árva-gyámintézet tartott gyűlést. — A görgényi ref. egyházmegye október 12-én tartotta őszi közgyűlését Szászrégenben. Csekme Ferencz esperes megnyitó beszéde után Éltető Albert gondnok ünnepélyes beiktatása ment végbe. Aztán a különböző jelentések kerültek sorra, majd a szegény egyházak segélyezése, az ifjúsági egyesületek szervezése, az énekvezérek egyesületének támogatása. Végül tisztújítás történt, a melyen Csekme Ferenczet esperesnek, ifj. Kiss Lajost főjegyzőnek, Pataki Dénest pedig tanácsbirónak választották meg. — A nagyszebeni ref. egyházmegye évi közgyűlése október 18-án tartatott meg Segesváron. Az esperesi megnyitó után Boci Péter gondnok ünnepélyes beiktatása közetkezett. Aztán az esperesi jelentést hallgatta meg s vette tudomásul a közgyűlés. A főjegyzői és más jelentések, a mellékfoglalkozások, a kérvények és választások kerültek azután tárgyalás alá. Gyűlés után a közigazgatási bíróság ülésezett. — Az udvarhelyi ref egyházmegye október 19-én tartotta őszi közgyűlését Székelyudvarhelyen. D. Páll Lajos alsó-sófalvi lelkész imádsága után Vajda Ferencz esperes mondott megnyitó beszédet, melyben a Borromeus-encziklikáról és a királyi tetszvényjog érvényesítéséről is megemlékezett, valamint az egyházi élet más fontosabb jelenségeiről is. Az esperesi, főjegyzői és számvizsgáló bizottsági jelentések kerültek aztán tárgyalás alá. Ezek után pedig az egyházmegye egyéb folyóügyeit tárgyalták le. Az egyházmegye felír a Borromeus-encziklika és a vallási- és tanulmányi alap ügyében.