Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

Az erdélyi ref. egyházkerület f. hó 5—7. napjain tartotta meg közgyűlését Kolozsvárt. Báró Bánffy Dezső fögondnok megnyitó beszédében foglalkozott a Borromeus-encziklika esetéből kifolyólag a pápai encziklikák és bullák királyi tetszvény nélkül történő kihirdetésével és szükségesnek jelezte, hogy ez ellen a kerület is tiltakozzék. Dr. Kenessey Béla püspök felszólalására melegen üdvözölte br. Bánffyt 25 éves főgondnokoskodása alkalmából. A püspöki jelentés helyeslő tudomásulvétele után Boór Elek indítványára elhatározta a gyűlés a konvent felkérését, az iránt, hogy hasson oda, hogy az érvényben levő magyar közjog és egyházjog értelmében a pápai rendeletekkel szemben alkalmaztassék a jus placeti, másfelől pedig törvény alkottassék az ez ellen elkövetett vétségek megtorlására. November 6-án az új lelkészek felszentelése történt meg. A harmadik napi ülésen Csiszár Gyulát igazgató-tanácsossá választották. Intézkedtek az ifjúsági egyesületek szervezése, a fiatalkorú bűnösök erkölcsi gondozása és a lelkipásztori gondviselés ügyében. Állást foglaltak az iskolák államosítása ellen és bizottságot küldöttek ki annak tanulmányozására, hogy az eladóvá vált erdélyi magyar birtokok megvásárlásában a kerület miként vehetne rész. Templomavatás. Az újverbászi evang. egyház okt. 28-án szép ünnepséggel avatta fel megújított templomát. A felavatást a bányakerületi püspök megbízásából Belohorszky Gábor, a bácsi egyházmegye agg főesperese végezte. Az alkalmi egyházi beszédet Wáyner G. Adolf helybeli lelkész mondotta. Oltári szolgálatot végeztek Rótli Béla óverbászi, Langhoífer Károly kiszácsi, Famler G. Adolf torzsai és Ott Fülöp ókéri lelkészek. Kereszteltek Dedinszky János dunagálosi, Kund Vilmos zsablyai lelkészek és Klein Ferencz újverbászi segédlelkész. Sauer Frigyes kántortanító orgonajátékával működött kézre. Torony- és orgonaavatás. A iapolczaföi evang. leányegyház október 23-án avatta föl temploma új tornyát s az abba felállított új harangot. Az istentiszteleten Balclauf Gusztáv püspöki titkár imádkozott, Takács Elek homokbödögei lelkész, esperesi megbízott felavató beszédet mondott s felolvasta az adakozók névsorát, Nagy Kálmán gecsei lelkész pedig úrvacsorát osztott. Orgonaavatás. A zsarnói ref. egyház új orgonájának felavatása október 23-án ment végbe. Ragályi Géza esperes felavató imája után Barkász Dániel körtvélyesi tanító szólaltatta meg az. új orgonát. Fodor György perkupái lelkész alkalmi egyházi beszécltt mondott, Arday J. Dániel helybeli lelkész az adakozók nevét olvasta föl, Tóth^ Kálmán lelkész úrvacsorát osztott. A templomon kivül szorult közönségnek Konyha Pál bódvavendégii lelkész prédikált, ISKOLA. Tanárok országos kongresszusa. A magyarországi középiskolai tanárok f. hó 7 — 8. napjain tartották meg második országos kongresszusukat Budapesten. A kongresszuson, a melyen a középiskolák tanárai felekezeti különbség nélkül képviseltették magukat, azok felett a sérelmek felett tanácskoztak, a melyek a tanárságot a státusrendezés halogatásával és a szolgálati időnek 30-ról 35-re, a heti óraszámnak 18-ról 20-ra felemelése tervével érték, illetve fenyegetik. Határozati javaslatokat fogadtak el, a melyekben a leghatározotabban kívánták a státusrendezósnek megalkuvás nélkül való teljes végrehajtását; tiltakoztak a szolgálati idő és óraszám czélba vett felemelése ellen és kívánták a középponti adminisztrácziónak a tanári gyakorlat embereivel való ellátását. E kongresszusi határozatokat küldöttségileg nyújtották be a második napon Berzeviczy Albertnek, a képviselőház elnökének és gr. Zichy János kultuszminiszternek. A képviselőház elnöke kijelentette, hogy a kongresszus kéréseit szívesen terjeszti a Ház elé s reméli, hogy a kormány és a törvényhozás egyező bölcsesége módot fog találni arra, hogy elhárítsák az országról azt a látszatot, mintha nem becsülné meg a tanárok munkáját. A közoktatásügyi miniszter azonban, azt lehet mondani, semmivel sem biztatta a tanárokat. Kijelentette, hogy a státusrendezést a tanárok kívánságainak megfelelőleg nem képes keresztülvinni az állam pénzügyi viszonyai között s a mit e téren tehet, azt csak a szolgálati idő és a heti óraszám emelése mellett teheti. Keresni fogja azonban a módját annak, hogy bizonyos tekintetben enyhitessenek a tanárok által kifogásolt dolgok. A miniszter kedvezőtlen válasza nagy visszatetszést szült a tanárság körében és elkeseredett szavakban nyilatkoztatta meg a második nap délutánján tartott gyűlésben a lelkeknek az első napon még elfojtott érzelmeit. A legélesebb ellenállást, a kulturális sztrájkot emlegették már némelyek. Yégiil kimondták, hogy ügyök minél sikeresebb szolgálhatása végett felhívják az összes középiskolai tanárokat az orsz. tanáregyesületbe való belépésre; hogy a miniszter válaszát fájdalommal és sajnálattal veszik tudomásul és a tanárság jövőbeli magatartásának irányítására tizenöt tagú bizottságot választanak. Ezt a bizottságot nyomban meg is választották. — A kultura munkásainak megbecsüléséről lapunk vezető helyén szólunk. Itt a tanárok dolgához még csak azt fűzzük hozzá, hogy a közoktatásügyi miniszternek és az egész jelenlegi kormánynak a tanárok ügyében való állásfoglalását igen sajnálatosnak ítéljük. Ebben az állásfoglalásban nem az előrehaladásnak, hanem a visszafejlődésnek a jelei mutatkoznak, a mi szomorú fényt vett kulturális viszonyainkra. Elhisszük, hogy a jelenlegi kormány nem rendelkezik tömött és mindenre elégséges kincstárral. De ha ebből a kincstárból juthatnak száz és száz milliók a nagyhatalmi ábránd és a telhetetlen hadsereg kielégítésére, juthatna és jutnia kellene belőle a magyar kultura munkásainak is, legalább annyinak, hogy a kirívó hiányok pótoltassanak s hogy ennek fejében ne azoktól kívántassanak áldozatok, a kik azt már úgy is bőven meghozták szellemi munkálkodásukkal. Hogy ezt a kormánykörök olyan nehezen tudják felfogni és elismerni, igazán sajnálatos! Egy jóltevö emlékezete. Hidaskürti Nagy Sándor, volt alsóalapi földbirtokosnak síremléket emeltek az alsóalapi temetőben azok az intézetek, a melyeket másfélmilliós vagyonának örököseivé tett s a síremléket f. hó 6-án leplezték le ünnepélyesen. Az ünnepélyen képviselve voltak a budapesti ref. egyház és főgimnázium, a budapesti kegyesrendi főgimnázium, a vakok budapesti intézete, a váczi siketnéma-intézet, Székesfehérvár városa és a környék népe és intelligencziája. Az emlék leleplezésénél a czeczei egyházi dalárda gyászéneke után Szűcs Endre czeczei lelkész imádkozott, Maday Gyula budapesti ref. főgimnáziumi tanár pedig emlékbeszédben méltatta a nemeslelkű jóltevő érdemeit. A kegyeletes ünnepélyt az egyházi dalárda éneke rekesztette be. Alapítványok. Korács Gyula nyug. miniszteri tanácsos a szászvárosi ref. kollégium felavatási ünnepe alkalmából ezer koronás alapítványt tett az intézetnél, oly feltétellel, hogy annak évi kamatja jeles diák jutalmazására fordíttassék. — A nagykörösi ref. tanító-inté-