Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

egyhangúlag id. Szilassy Aladárt választotta meg elnökül. Tudomásul vette az alapszabályoknak a kormány részéről történt^megerősítését. Megválasztotta a Nemzeti Bizottságot 30 taggal. A szervezkedés után üdvözlések következtek. Tizenkét üdvözlet hangzott el, melyek a Szövetséghez, külföldi vendégünkhez: Fermaud Károlyhoz, de főképen id. Szilassy Aladár elnökhöz intéztettek. Az üdvözlések komoly hangja hangosan hirdette, hogy valami szent öröm van a szívekben. Mindenki érezte, hogy kevés a szó arra, hogy illő módon méltassa az ügy hűséges vezetőjének érdemeit, mindenki érezte, hogy Szilassy Aladárt szebben dicsérni nem lehet, mint a hogy kitartó, áldozatkész munkája dicséri őt. A fontos gyűlést ének, ima és áldás zárta be. Délelőtt 11 órakor az új Nemzeti bizottság tartott gyűlést. Délután 4 órakor értekezlet volt. Fermaud főtitkár tartotta az első előadást. „Milyenek legyenek a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek vezetői?" Legyenek lelkek pásztorai, evangélisták, tanítók, szervezők és olyanok, a kik szeretik az ifjúságot. Éljenek keresztyén életet, legyenek önfeláldozók, neveljenek munkatársakat, higyjenek abban, hogy a Ker. Ifjúsági Egyesület hasznos eszköz az ifjúság megmentésére és imádkozzanak buzgón. Tömör előadása tele volt nagy gondolatokkal s ha jól ügyeltünk, ha igazán beláttuk, hogy a vezetésben mily gyarlók vagyunk még, az előadás sok jó gyümölcsöt fog teremni számunkra. Azután Megyercsy Béla utazó titkár tartott előadást arról, hogy miként szervezzünk Keresztyén Ifjúsági Egyesületeket falun? Előadását főként azokhoz intézte, a kik vendégül jöttek a nagygyűlésre, épen azért, hogy közelebbről megismerkedjenek a K. I. E. czéljaival. Végül dr. Kováts István szólott a mértékletlenség ellen való küzdelemről. Megkapó vonásokkal rajzolta a mértékletlenség borzasztó következményeit és sürgette, hogy az ifjúsági egyesületek is küzdjenek e nemzetrontó veszedelem ellen. Este az Újvárosháza nagytermében estély volt. Raffay Sándor budapesti ev. lelkész imája és gondolatokban gazdag, fölemelő beszéde nyitotta meg az estélyt. „Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő ifjak : boldog ember, ki ilyenekkel tölti meg tegzét, nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban." (127. zsolt. 4-— 5.) Vajha egyházunk, nemzetünk ilyen élő, Isten ügyéért lelkesedő ifjúsággal tölthetné meg tegzét. Azután a Szövetség elnöke, id. Szilassy Aladár szólott s felhívta a közönség figyelmét a K. I. E. fontos ügyére. Azután dr. Antal Géza országgyűlési képviselő tartott hatalmas beszédet az ifjúságról, annak értékéről és megmentéséről. Petőfi szavaiból indult ki: „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?...." Hazai és külföldi tapasztalatai e téren arra a meggyőződésre vezették, hogy a keresztyén ifj. egyesületek végeznek valóban olyan Önfpláldozó munkát az ifjúság érdekében, mely megfelel a költő álmának. Szívünk vérét kell adnunk az ifjúságért, ha azt akarjuk, hogy nemzetünk reményteljes virágai el ne hervadjanak, hanem gyümölcsöt hozzanak. Dr. Antal Géza beszéde után Fermaud Károly szólt francziául, dr. Kováts István tolmácsolásával. Tekintetét a jövőbe irányítá s rámutatott a K. I. E. munkájának fejlődéséhez szükséges fontos tényezőre, egy egyesületi ház létesítésére. Vajha mi is mernénk bátran a jövőbe nézni s az ilyen prófétálást szívünkre véve, kötelességünknek tartanok azt, a mit meg kell cselekedni ügyünk érdekében. Végül Megyercsy Béla orsz. titkár buzdította a közönséget ügyünk támogatására. Ez volt az első nap, tele emlékezetes tanulságokkal j ünnepi benyomásókkal ! November 2-án délelőtt ismét összegyűlt a Nagygyűlés, melyet közének, dr. Pruzsinszky Pál theol. tanár bibliaolvasása és imája nyitott meg. A főtárgy a Nemzeti Bizottság jelentése volt az előző napon tartott gyűlés alapján. A Nagygyűlés tudomásul vette a Nemzeti Bizottság megalakulását. Tisztviselők lettek: elnök: id. Szilassy Aladár, alelnök: Konkoly Thege Béla, főtitkár: Forgács Gyula, országos titkár: Megyercsy Béla, pénztáros; ifj. Szilassy Aladár, ellenőr: dr. Koczogh András, az „Ébresztő" szerkesztője : B. Pap István. Tudomásul vette az orsz. titkár jelentését, melyben beszámolt utazásairól s tapasztalatairól. A pénztári jelentés is kielégítő helyzetről adott számot. A jövőben azonban különösen rászorul a Szövetség a buzgó támogatásra, annyival is inkább, mert a genfi központi bizottság most már nem 3000, hanem csak 2000 frankot ád az orsz. titkári állás fentartására. Az Ébresztő egyelőre félíven, boríték nélkül fog megjelenni, míg a lap fejlesztésére megfelelő alkalom nem kínálkozik. Ezután a vidéki küldöttek tettek jelentést. Kilenczen jelentettek örvendetes kezdeményezést és örvendetes eredményt. A nap többi része lelki épülésseLtelt el. Délelőtt 11 órakor a Kálvin-téri templomban hálaadó istentisztelet volt. Imádkozott és bibliát olvasott Petri Elek budapesti lelkész, Gergely Antal mezőtúri lelkész pedig prédikált. Alapigéje Sámuel anyjáról szólott, ki felvitte gyermekét Silóba, az Úrhoz és évenkint vitt neki gyolcsruhát. A beszéd nagy bölcseséggel alkalmazta ez ó testamentumi textust a jelenre. Nagy erővel sürgette az ifjúságnak az Úrhoz való vezetését, testi-lelki tisztaságuk megóvását, védelmezését. A prédikáczió után Forgács Gyula póczeli lelkész, főtitkár tudtára a'dta a közönségnek, hogy megalakult a K. I. E. Országos Szövetsége és kérte az érdeklődők támogatását. Délután 4—5-ig bibliaóra volt, melyen a jelenlevők a csodálatos halfogásról elmélkedtek. 5—6-ig Fermaud főtitkár és B. Pap István tartottak bibliamagyarázatokat s ezzel az országos gyűlés véget ért. Este a Budapesti Ref. Ifj. Egyesület rendezett szeretetvendégséget, melyen részt vettek az országos gyűlés tagjai is. Nagy ós hiányos vonásokban siettem elmondani e két fontos nap eseményeit, hogy rátérhessek a tanulságokra, melyeknek megszívlelésétől függ e Szövetség jövője és munkájának értéke. Az első tanulság az, hogy Magyarországon lehet evangéliumi keresztyén ifjúsági egyesületeket szervezni. Lehet ifjakat lelkesíteni a Krisztus evangéliumával. Lehet! S e szó nagy eredményt s a jövőre nézve nagy reménységet foglal magában. Ez a szó döntő érv a maga tényeivel mindazokra a mentegetődzésekre, melyek a lehetőséget helyhez, időhöz és egy sereg körülményhez kötik. Hogy könnyen nem lehet, az való és nagyon örvendetes tény. Hogy dolgozni és fáradni kell az eredményért, csak azt bizonyítja, hogy ifjúságunkat nem lehet elhitetni, hanem valóságos munkával lehet csak megnyerni e szent ügynek. Ez az országos gyűlés felelet mindazoknak, a kik azt hiszik, hogy ker. ifj. egyesületeket másnak és máshol lehet szervezni, csak ott és annak nem lehet, a ki nem akar. A második tanulság, hogy jó, erős és valóban áldásos ifjúsági egyesületek szervezésére, a meglévők erősítésére, egyesítésére a jelenlegi munkások száma kevés, az áldozatkészség , a segítség csekély. Nem panaszkodom. Tudom, hogy az az eredmény, a mit eddig elért a K. I. E. több, mint a miért imádkoztunk; a befolyt adományok is méltóképen jutalmazták reményünket, különösen a genfiek részéről. Az azonban bizonyos, hogy ha