Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-30 / 5. szám

Prohászka püspök karácsonyi czikke. a hol a magyar róm. kath. egyház mai tarthatatlan va-JJ v 'gyónjogi rendszerét támadja. A theologia megújhodásába, még inkább az egyház demokratizálásába — legalább Prohászka püspök czikke Szokatlan föltűnést keltett, látszólag — még belenyugodnának, de az óriási kiter-Egy róm. kath. püspök hirdessen ilyen elveket! Egy jedésű főpapi birtokok reformálásába soha! róm. kath. püspök döngesse a saját egyháza falait! A Hanuy is) elismeri, hogy „a theologiának megújhoczikk nemcsak az egyházi-, hanem a napilapokban is dása észlelhető tagadhatatlanul korunkban." Még Proélénk visszhangra talált. hászka „grammofónját" is kész mentegetni: „fölösleges Valósággal megostromolták az „Egyházi Közlöny" tehát csüggedniük, avagy megbotránkozuiok a régibb kiadóhivatalát a karácsonyi számért. Magunk is jártunk irányhoz szokott hivő lelkeknek,.. . akkor, mikor... azt ott szerkesztőségünk elmaradt példányát megreklamálni, hallják, hogy a theologia nem válhatik grammofonná!" Csak egyetlenegy példány volt már. Annak is egész sereg Azt is elismeri, hogy „az egyház —^ sajnos — a népgazdája akadt volna. Érthető okokból több mágnás is jogok szélesbítése tekintetében az utóbbi századokban járt ott a lapért, de azok se kaphatták már meg. így a konzervatív iránynak volt pártolója; a demokratikus mit volt mit tennünk, a czikket le kellett másolnunk, elvnek krisztusi eredete azonban mind jobban öntudatra A czikket az alsó papság bizonyára örömmel fogadja, ébred az egyházban hívek és papok között." „Ebben Örömének természetesen nem mer nyíltan kifejezést tehát bátran aláírhat juk Székesfehérvár püspökének minadni. — Nem így a középrendű és a fölső papsáp 1 Ennek den szavát" — mondja. De annál kevésbbé a főpapi mindjárt az „Egyházi Közlöny" következő, újévi számá- vagyon reformálásáról - mondottakat — tehetjük hozzá! ban hangot is ad dr. Hanuy Ferencz egyetemi tanár. Arról — érthető okokból — mint „a ^karácsonyi élet-» Bár egy püspököt megillető tisztelettel, de a legna- békéjébe belésivító Kassandra-szózatról" beszól, gyobb határozottsággal ellenemond Prohászka újítási törek- Bár tapintatos szavakkal, de ismételten és hatávéseinek. A „magyar róm. kath. egyház egyik látnoki szel- rozottan hibáztatja, hogy Prohászka ezt a nagy kérdést lernü vezérének nevezi" egy helyütt, de másutt már „Kas- a nyilvánosság elé vitte: „Ily kényes kérdést a nagysandra-szózatról" beszél! közönség elé vinni sokan, tekintélyes helyről is, meggon-A püspök czikkének élét azzal igyekszik tompítani, dolandónak tartják". „A székesfehérvári püspök czikhogy karácsonykor a megújhodás érzése szokta eltölteni kében fölvetett megoldási mód egyhamar megvalósíthatóa lelkeket. „Régi formáknak, ó konzervatív irányoknak, nak nem látszik, épen ezért tetszik némelyek előtt elavult kereteknek elhagyásáról" szól ilyenkor még a veszélyesnek azt elébe tárni a közönségnek, mely annak karácsonyi ének is. „Az idén a Halléy-üstökösnek föl- behatóbb megértésére nem képes és a megoldás halodünkhöz közeledésekor, fenyegető politikai és világtár- gatását papi szükkeblüségnek tudhatná be." — Joggal, sadalmi katasztrófák előérzetében, a szokottnál sejtel- tehetjük hozzá a magunk részéről! mesebben visszhangzik lelkünkben az epiphániai hegedős Minket ugyanis Hanuy tanár fejtegetései, ellenénekből a megújhodás refrénje." Mindez egyszerű sza- vetései legkevésbbé seni győznek meg. Azt mi is vallvakba öntve azt jelenti, hogy Prohászka püspök czikkét juk, hogy a magyar i\ kath. egyház egymagában nem illenem szabad olyan mértékkel mérni, mintha máskor írta tékes a beneficziális vagyonjogrendszer megváltoztatására, volnál Pedig a ki ismeri a székesfehérvári püspök gon- Azt azonban határozottan tagadjuk, hogy a főkegyúrnak dolkozását, az tudja, hogy nem a karácsonyi hangulat, :— s a főkegyúri jogok gyakorlására és ellenőrzésére nem a Halley-üstökös félelmetes közeledése, nem a fenve- hivatott államhatalomnak (a mit jó lesz ki nem felejgető politikai és világtársadalmi katasztrófák váltották tériünk) w a jóváhagyása nem tehetné hazánkban az ki lelkéből ezeket a gondolatokat. Ott élnek, ott érle- egyházi vagyon bármily reformját törvényszerűvé. Avagy lödnek azok már hosszabb idő óta. Könyvei, de még az államhatalomnak csak adnia szabad óriási kiterjeinkább prédikácziói ezt a szellemet sugározzák. Most désű birtokokat, de azok hovafordításáról nem szabad csak sugárkévébe kötötte elszórtan, itt-ott vallott és intézkednie?! hangoztatott eszméit. Azt a sejtelmét nagyon is osztjuk, hogy a szerinte Hanuy tanár Prohászka egyik-másik erősebb kité- „illetékesnek" jelzett „egyetemes törvényhozó*, vagyis a telét azzal igyekszik enyhíteni, hogy azokat „talán a pápa hozzájárulásával való átalakítás valószínűleg megstílusbeli lendületnek, velejárójaként némileg félreérthetően dőlne a hazai főkegyúr ellenállásán! Kérdhetjük, mi formulázta." Könnyű védekezés valóban a legerősebb jogon tekinti a kir. magyar tud. egyetem egyházjog szavakat „stílusbeli lendületnek" minősíteni! Pedig koránt- tanára a magyar róm. kath. főpapi vagyon kérdéseiben sem azok és nemcsak némileg, de. épenséggel nem ért- való döntésre illetékes tényezőnek a pápát ? Hogyan hetők félre! Nagyon is világosan szólnak azok. Csak ha beszélhet magyar ügyekkel kapcsolatban róla, mint „egyevalami olyast hallunk, a mit nem szeretünk, szeretnők temes törvényhozóról", holott mint egyetemi tanárnak nem érteni! tudnia kellene, hogy a magyar közjog a leghatározot-Hanuy Ferencz is érzi, hogy rájuk nézve Pro- tabban kizárja bármely idegen hatalom vagy személy hászka püspök czikkének az a legveszedelmesebb része, befolyását a magyar állam ügyeibe! így tehát merőben