Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Barátaim vagytok. Balatoni István. — Vezérczikk: Fulliquet György látogatása. II. Dr. K. I. — Fulliquet György beszéde a Borromeus-encziklika tárgyában. — Belföld: Az 0. R. L. E. IV. kongresszusa. II. — Külföld: Svájcz, Franczia- és Olaszország. Dr. T. I. — Nekrolog: Laky Adolf. H. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Barátaim vagytok. Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekeszitek, a melyeket én parancsolok néktek. Ján. 15.u

. Ki merné magától elgondolni közülünk, hogy Jézushoz s általa Istenhez való viszonyunk ily benső is lehet, ha maga Jézus nem mondaná azt lehetőnek! Ti az én barátaim lehettek, úgymond. A barátság két léleknek a legszebb, a legnemesebb viszonya. Feltétele leginkább : az egyenlő kor, egyenlő vagyoni körülmény, egyenlő szellemi tehetség, egyenlő rang, egyforma gondolkozás, — úgy hogy a gyermek barátja a gyermeknek, ifjú az ifjúnak, öreg az öregnek, tudós a tudósnak, erős az erősnek, államférfi az államférfinak, király a királynak. Ellenkező körülmények összetalálkozása igen ritka a barátságban. A gazdag nem igen barátja a szegénynek, öreg a gyermeknek, tudós a tudatlannak, király a koldusnak. Míg a közöttük lévő különbségek el nem simulnak, addig a barátság létrejötte szinte lehetetlen. S nézzük csak a mi életünket! Mily szegények, tudatlanok, erőtelenek, szenvedők, sírók, gyarlók és bűnösök vagyunk! S mind e sok nyomorúságot betetézi a halál, mely kérlelhetetlen hatalmával martalékul ejt! S nézzük csak Istent! Gazdagság, bölcseség, erő, öröm, béke, szentség és tökéletesség csak ő benne van! 0 maga az élet. Kezdete nem volt, vége soha nem lesz lételének! Nem uralkodik felette semmi és senki; 0 uralkodik mindenek felett! E két nagy ellentét: ember és Isten, miként jöhet egymással boldog harmóniába?! S mégis abba jöhet; csakhogy nem az embernek Istenhez felmagasztosulása, hanem az Istennek az emberhez lehajlása által. S épen e lehajlásban tekinthetünk bele az isteni szeretet végnélküli nagyságába, a kegyelem és könyöríilet kiapadhatatlan tengerébe. Aláküldi a mennyből szent Fiát, s Krisztus, ki gazdag vala, szegénnyé lesz ; a tökéletes megüresíti magát; a végtelen a véges világ korlátai közé helyezkedik; az erős gyengévé lesz, a ki elfárad, s kinek szeméből a fájdalom könnye fakad Jeruzsálem fiai miatt. Az igazság megcsúfoltatik; a király töviskoronával megkoronáztatik; az élet fejedelme leszáll még a halál völgyébe is és a halálban is közös sorsosunkká lesz! Kegyelemből ő maga tör le minden korlátot, hogy némuljon el ajkunkon minden kifogás. És ő maga száll alá hozzánk, hogy fölemeljen abba a magasságba, a melyben néki örök lakozása vala, s a hol neki barátai, mennyei Atyjának pedig megváltottai lehetünk. Nem azt nézi, a mit a világ a barátságkereséskor nézni szokott. Nem nézi s nem keresi gazdagságunkat vagy szegénységünket, magas vagy alacsony sorsunkat, királyi pálczánkat vagy koldusbotunkat, mert mindezek a földhöz s annak elmúló világához tartoznak; — hanem nézi és keresi halhatatlan, örök életre hivatott lelkünket, a mely onnan való, a honnan 0 jött s a hova annak vissza kellene térnie a földi élet megharczolása után. Ennek az égből való, halhatatlan léleknek megváltásáért, örök dicsőségre juttatásáért kész barátunkká lenni. S barátságának csak egy fel-