Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

elnök a király jelenlétében tartott minisztertanácsban azt indítványozta, hogy töröltessék el az 1876. okt. 23-diki rendelet, mely az akatholikus felekezetek nyilvános is­tentiszteleteit, templomaik külső jelvényeit szigorúan el­tiltotta. Néhány napra a minisztertanács után meg is jelent a rendelet, mely az akatholikusok vallásszabad­ságát erélyesen védelembe vette. Vico madridi apostoli nunczius másnap már átnyújtotta a spanyol kormánynak a Vatikán tiltakozó levelét, mely a konkordátum meg­sértését konstatálta. Canalejas azt felelte, hogy a ren­delet az ország olyan belügyére vonatkozik, melyet a kérdéses konkordátum nem irányíthat. Erre megmozdult az egész róm. katholikus tábor. Elükön maga a toledói érsek áll, a ki körlevelében fölszólította a papságot és a közönséget, hogy a kormány megbuktatására tiltakozó gyűléseket hívjanak össze. Az érsek támogatói főképen arisztokrata hölgyek, a kik legújabban a miniszterelnök­nél is megfordultak, de eredménytelen maradt minden fáradozásuk. Megjegyzendő, hogy XIII. Alfonz, a fiatal spanyol király, a kinek felesége protestáns nő, szintén a liberális irány híve. Már ő is belátta, hogy a kleri­kálisok, a papok és szerzetesek gazdaságilag is rom­lására vannak az országnak. Innen magyarázható meg a spanyol nép nagyarányú kivándorlása is Amerikába. Cavialejas, mostani miniszterelnöke lángoló szeretettel csügg népe és hazája boldogságán, királyhű ember és bátran, elszántan kel síkra a hatalmaskodó klerikálizmus ellen, melynek fő mozgató ereje a szintén spanyol szár­mazású Mery del Val pápai államtitkár. Ennek az állam­titkársága alatt nem jó világ jár a klerikálisokra és papokra. Francziaország már erősen letörte őket. Az új belga uralkodó is antiklerikális. Németország a napokban koppintott ujjára az encziklika szerzőjének. Most Spanyol­ország, a róm. kath. egyház leghűbb leánya is fölkelt a túlságba vitt hatalmaskodás ellen. Ha az olaszországi közállapotokat is tekintetbe vesszük, könnyen megálla­píthatjuk, hogy a román faj mindinkább eltávolodik a pápizmustól. Most nem egyes, hatalmas lendületű refor­mátorok hozzák majd meg rohamos léptekkel a gyökeres elszakadást, nem véres háborúk, hanem megteremti azt lassanként, de abszolút biztossággal az idők szelleme : a modernizmus, mely már a papság soraiban is hódit. Folyik tehát a harcz extra muros et intra. Érdekes püspöki válasz. Egy spanyol róm. kath. pap kérdést intézett püspökéhez, hogy miként viselked­jék a falujában megforduló biblia-elárúsítokkal szemben. A püspök következőleg válaszolt néki: „Ne tiltsd el híveidet a protestánsok által árúsított könyvektől, mert üdvös tanításokat tartalmaznak! Adja Isten, hogy azok szelleme hassa át a te híveidet! Ne háborgasd a biblia­árúsítókat, mert azok kötelességöket teljesítik ! Teljesítsd te is olyan hűséggel a tiedet!" — Akad tehát még püspök is a klérusban, a ki szereti az igazságot és a napfényt, ha mindjárt vakít is kezdetben. Németország. A berlini hugenották. Berlin városának evangélikus hitközségei épen hogy fedezni tudják évi kiadásaikat jövedelmökből. Annál gazdagabb azonban a francziák berlini hitközsége, melynek vagyonát 25 millió márkára becsülik. Leginkább házbirtokokban gyümölcsözik az óriási összeg. Maguk az egyháztagok is igen jómódú pol­gárok, a kik mindig szívesen adakoztak egyházuknak; A porosz uralkodó ház is jótévője volt és még ma is az a számkivetett francziáknak, a kik jelenleg mintegy hétezren vannak a német fővárosban. Minthogy az egy­háznak évenként aránylag kevés kiadása van, vagyona folyton gyarapodik. Nagybritannia. Egyesült szabad egyház. Az angol szabad egyhá­zak az idén Hull városában tartották meg egyetemes zsinatukat. Shakespeare J. H. lelkész, a baptisták egye­sületének titkára arról értekezett, hogy mennyire szük­séges volna az összes angol szabad egyházakat egye­síteni. Ez az egyesült szabad egyház azután magába foglalná mindazokat a kisebb felekezeteket, a melyek je­lenleg Anglia földjén élnek. Közöttük a kapocs oly szorosra fűződnék, hogy ha például egy községben több felekezet önállólag nem volna képes meglenni, akkor egymással összeolvadnának. Shakespeare indítványát a zsinat elfo­gadta, mert az egyesülés valóban sok kellemetlenségnek és bajnak venné elejét. A terv megvalósítása, előrelát­hatólag sok nehézségbe fog ütközni és csak lassan és fokozatosan történhetik meg. Anglikánok ezeremóniája. A skótok nemzeti zsina­tára az angol király mindig elküldi képviselőjét. Kin­naird lord, a ki már többször viselte e tisztet, ebben az évben kitért a magas megbízás elől, még pedig az­zal az indokolással, hogy ez neki nagyon sok pénzébe kerül. A király képviselőjének ugyanis fejedelmi fényt kell kifejteni a Holyrood-yalot&bsin. Tíz alkalommal két­száz terítékes ebédet kell adnia, háromszor ötszáz meg­hívottat kell megvendégelnie reggelinél és több ízben egyéb ilyesmi kiadása akad. Azonkívül sorra kell láto­gatnia valamennyi intézetet és mindegyiknek ezüst em­léktárggyal kell kedveskednie. Egész sereg alkalmazottat és cselédet kell fizetnie. Az államkincstár a czeremóniális költségek fedezésére kétezer font sterlinget folyósít ugyan, de ez az összeg vajmi kevés és alig ér föl a valóságos kiadások félösszegével. Kinnaird lord helyébe most mást keresnek királyi biztosul, de nem igen találnak a gaz­dag anglikán főpapok és lordok világában. Biblia esperanto-nyelven. A brit biblia-társaság el­határozta, hogy a bibliát esperanto-nyelvre is lefordít­tatja. Ügyel rá, hogy a fordítás teljesen megbízható legyen. Az angol esperantisták szívesen vállalkoztak erre a munkára, még pedig díjtalanul. A zsoltárokat már maga dr. Jamenhof,\ ennek a világnyelvnek felta­lálója ültette át esperantora. Dr. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents