Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

IRODALOM. Értesítés. Lapunk felelős szerkesztője, egészsége helyreállítása végett, egy hónapra elutazott. Távollétében a lap felelős szerkesztői dolgait a főmunkatársak látják el. A lapot illető leveleket stb. kérjük a szerkesztőség czímére küldeni. A szerkesztőség. Kollégiumi történetek. Rajzok és elbeszélések a diákéletből. Irta: Borsos István, pápai ref. főgimn. tanár. 8°, 138 lap. — Ára 2 korona. — A kötet 10 rajzot és elbeszélést foglal magában, részint a pápai, részint a debreczeni főiskola diákjainak életéből. Nem nagy lélekzetű dolgok, inkább csak apróságok, de élvezettel olvastuk őket végig, mert hiszen magunk is voltunk diákok, s a miket szerző az ő diákhistóriáiban megírt, közel van hozzánk még ma is érzésben, bár az idő századokkal s a legújabbaktól is már évtizedekkel választ el bennünket. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatások. Székely János, volt kolozsmonostori ref. h. lelkészt f. hó 10-én iktatta be a mákói lelkipásztori hivatalba Barabás Samu kolozsvári lelkész. — Az egerhegyi ref. lelkészi állásba Tőkés András volt szucsáki lelkészt Jancsó Lajos iktatta be, szintén 10-én. — A nagyszabosi ev. gyülekezet új lelkipásztorának, Krieger Mihálynak f. hó 10-én volt a beiktatása. Lelkészválasztások. A kalotaszentkirály-zentellci ref. gyülekezet Régeni István ketesdi lelkészt (meghívás útján), — a pancsovai ref. gyülekezet Gachal János mikolai lelkészt (meghívás útján) választotta meg lelkipásztorául. Lelkész jubileum. Bancik Sámuel rimalcovai evang. lelkész és alesperes f. hó 10-én ünnepelte lelkészi működésének harmincz éves évfordulóját. Evangélikus egyházkerületi gyűlések. A tiszai evang. egyházkerület idei közgyűlése augusztus 26-án kezdődik Poprádon. Előtte való napon bizottsági ülések lesznek, 27-én pedig a gyűlés tagjai elutaznak Zsolnára, hogy a zsolnai zsinat emlékünnepén résztvegyenek. — A dunáninneni evang. egyházkerület ez évi közgyűlése augusztus 29 én és 30-án lesz Zsolnán. Előtte, augusztus 27-én délután és 28-án délelőtt az egyházkerület elnöksége nagyszabású emlékünnepélyt rendez a nevezetes zsolnai zsinat háromszázadon évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen minden egyházkerület képviselteti magát s az összes püspökök és egyházkerületi felügyelők, úgyszintén a magyarhoni ev. egyház egyetemes felügyelője is jelen lesznek. — A bányai evang. egyházkerület idei közgyűlése szeptember 14-én kezdődik Budapesten a pesti evang. egyház Deák-téri dísztermében. Egyházmegyei közgyűlés. A barsi ref. egyházmegye f. hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését Patay Károly esperes és Kovács Sebestyén Endre főgondnok elnöklete alatt. A gyűlés az esperes imájával kezdődött. Aztán a főgondnok üdvözölte a gyűlés tagjait. Bihary Kálmán főjegyző terjesztette elő az esperesi jelentést, melynek két pontja, két zavaros állapotú egyház ügye vitát és izgalmat támasztott. Egyházkerületi közgyűlési tagokká Bihary Kálmán és Pólya Lajos lelkészeket, Konkoly Thege Sándor és Kádár Kálmán világi tagokat küldötte ki a gyűlés. A tanügyi jelentést Végh István terjesztette elő, a missziói ügyeket Birtha József adta elő. A segélyosztásokról és építkezésekről a számvevőszék számolt be. A búcsúztatókat eltörölte az egyházmegye. A sérelmi panaszok s a szükséges választások ügyének elintézése s egyéb anyagi ügyek letárgyalása után este 8 órakor véget ért a gyűlés. Az ág. h. ev. belmissziói gyűlés f. hó 5-én és 6-án tartatott meg Alsókubinban Lehoczky Miklós egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó a zsolnai zsinatról s annak háromszázados évfordulójójáról szólott. Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelő felolvasásában a belmisszió kérdését, a vallásos érzés és a felebaráti szeretet ápolását tárgyalta. Rexa Dezső városi főlevéltáros „Thurzó Nádor és a protestantizmus" czímen tartott felolvasást. Este közvacsora volt. — 6-án reggel istentiszteletet tartottak, mellyel kapcsolatban Jánoska György liptószentmiklósi lelkész a belmisszióról mondott buzdító beszédet. Laczkó János miávai lelkész pedig felolvasta Bodiczky Mihály lelkésznek a zsolnai zsinatról írott felolvasását. Szekerka Pál nyitrai esperes felolvasta dr. Simkó János nyitrai egyházmegyei főfelügyelőnek az alkoholizmus ellen szóló értekezését. Bodiczky Mihály zárószavaival ért véget a sikerült gyűlés. Délután a társaság egy része Árvaváraljára tett kirándulást. A pestmegyei ev. esperesség özvegy-árva segélyegylete és lelkészi értekezlete f. hó 5-én tartotta évi gyűlését. Az első gyűlés Szeberényi Lajos főesperes elnöklete alatt tartatott meg d. u. három órától kezdődőleg. Kebli ügyek tárgyalása töltötte ki a gyűlést. — Öt óra után kezdődött a lelkészértekezlet gyűlése. A lemondott esperes-elnök helyére Jezsovics Pál czinkotai lelkészt választották elnökké. Sárkány Béla alesperes előadása kapcsáán letárgyalták a missziói szabályrendeletet s a tandíj megváltás kérdését. Tárgyszűke miatt rövid lefolyású volt a gyűlés. Nemes példa. Az érmelléki ref. egyházmegye lelkészegyesülete elhatározta, hogy az Orsz. Ref. Lelkószegyesület által Hajdúböszörményben és Losonczon felállítandó lelkészárvák szeretetházára 3900 korona alapítványszerű adományt juttat, olyképen, hogy a lelkészegyesületnek mind a 39 tagja 100—100 koronát ad e czélra, négy év alatt lefizetve. Az egyházmegye gyűlése a legnagyobb örömmel s teljes elismeréssel vette tudomásul a lelkészegyesület ezen ajánlatát s egyben kijelentette, hogy az országos Kálvineum támogatása tárgyában tavaly hozott ama határozatát, a mely szerint a kebelbeli egyházak ezen czél javára aránylagos évjáradékokra köteleztettek, ezután is teljes érvényében fentartja. — Ilyen szép elhatározásokkal a lelkészárvák szeretetházának eszméje rövid idő alatt testet ölthetne. Csak követni kellene a nemes példát! Imaházavatás. Épen egyszerűségénél fogva mélyen megható és lélekemelő ünnepet ült a nagykanizsai ref. missziói egyház f. hó 17-én. A nagykanizsai gyülekezet belátván a lelkészlakás kibővítésének parancsoló szükségességét, a lelkészlakásból nyíló eddigi imatermét két rendes lakószobává alakíttatta át a lelkész családja részére ; e szobák végébe pedig az eddiginél megfelelőbb (ugyancsak lakásul átalakítható) új imatermet készíttetett körülbelül 4000 kor. költséggel, melynek összegét az egyház a hívek önkéntes adományaiból gyűlt saját templomalaptőkéjéből vette kölcsön. Minthogy az egyház vezetőségének szeme előtt végczél gyanánt a minél előbb felépítendő rendes templom lebeg, hogy az az 540,660 hektárnyi, legnagyobbrészt horvátoktól lakott területet felölelő missziói egyháznak védőbástyája és világító tornya lehessen: a szükségkövetelte imaháznak felavatása csak a legszűkebb körben és a lehető egyszerűséggel ment végbe. Kádár Lajos helyi lelkész I. Mózes 28,