Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

az összes küzdő felek törekvéseinek magasabb szempontjául az egységes nemzetet. Első sorban a tanítókat, és tanárokat ihlesse a nagy ezél, a nagy gondolat, a mely ebbe az egy fogalomba foglalható össze, hogy nemzetnevelés. Ehhez a magasabb szemponthoz csakis az objektiv nevelői gondolkodás elterjedésével érünk el. Ezt pedig necsak a külföldi nagy pedagógusok írásaiból, hanem az eléggé nem ismert nagy magyarok műveiből is meríthetjük. Ilyenek Széchenyi, Eötvös és Wesselényi is. Kováts Alajos. BELFÖLD. Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás és vége.) VIII. Az egyháztársadalmi élet egyéb mozzanatai. A házassági perek ügyforgalmának tanulmányozásánál első sorban szembeötlik az az érdekes jelenség, hogy a jogerősen befejezett házassági perek száma 1908-ban is igen magas volt, a mennyiben 8351-re rúgott. Bár az előző évi 8914 házassági perrel szemben némi csökkenés észlelhető, mégis az emelkedés az előző évekkel szemben oly erős, hogy most már feltétlenül megállapítható, hogy ezt csak a kir. kúria tehermentesítéséről szóló 1907: XVII. t.-cz. okozza, melynek révén megszűnvén a hivatali felülvizsgálat, sokkal könnyebbé és gyorsabbá lett a házassági kötelék végleges megszűntetése. Bizonyítja az állítást az is, hogy az emelkedés csaknem kizárólag a felbontott házasságokra esik, míg a jogerős Végzések, elutasítások stb. számánál nem látunk különösebb eltéréseket. A házassági kötelék megszűntetésével véget ért perek nagyobb felében (58'4%) a

férj adta be a keresetet, a feleségre 41'4'Vo esik, míg a kir. ügyész 16 esetben (0'2%) kért érvénytelenné nyilvánítást. A felbontott házasságok tartamára vonatkozó adatok arról tanúskodnak, hogy az elválások legnagyobb része a rövidebb ideig tartó házasságokra esik, míg később folytonosan csökken a szám. Három évnél rövidebb tartamú volt a felbontott házasságok 26%*a

5 öt évnél rövidebb 41%, 5 — 10 évig tartott 25%? m

íg tíz évnél hosszabb tartamú 34°/c volt, köztük 274 olyan házasság akadt, melyet 25 év után bontottak fel a felek. Ha a felbontott házasságok termékenységét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a házasságok 59"3%~a

gyermektelen volt. Azoknak az eseteknek a száma, a melyekben a per adatai szerint kiskorú gyermek volt életben, 2249-re rúgott. Mint minden évben, úgy 1908-ban is a házasságok felbontásának okául leginkább a hűtlen elhagyás (házassági törvény 77. § a) pontja) szerepelt, a melynek alapján a házasságok 66-5°/o~a

bontatott fel. Gyakrabban szerepelnek még a házastársi kötelesseg súlyos megsértése (80. § a) pont), ismeretlen helyre távozás (77. § b) pont) erkölcstelen élet megátalkodott folytatása (80. § c) pont), továbbá a a 80. § a) és c) pontjainak együttes fennforgása Házasságtörést a bíróságok 12 esetben mondtak ki a házasság felbontása okául. Az érvénytelenné nyilvánításra 18 esetben a vérrokonok házasságát megsemmisítő 45. § szolgált alapul. Adataink arról is beszámolnak, hogy a házasság felbontását melyik félnek a vétkessége eredményezte. A vétkesnek nyilvánított feleségek száma 3514 volt, a vétkesnek nyilvánított férjek száma pedig 2506, — 130 esetben az ítélet mindkét fél vétkességét megállapította, hét ízben pedig egyikét sem. Az elvált házasfelek személyi viszonyait kutatva, megemlítjük, hogy az őstermeléshez tartozók kisebb, míg a többi foglalkozásokat űzők, különösen pedig a közszolgálatban alkalmazottak és szabad foglalkozásúak sűrűbben fordulnak elő a váló felek, mint a házasságra lépők sorában, a miben egyrészt a magasabb intelligencziával járó erősebb érzékenység, másrészt a házasság iránt való csekélyebb ragaszkodás nyilvánul meg. Nemzetiség szerint téve hasonló összevetéseket, azt látjuk, hogy a magyarok nagyobb, a ruthének pedig kisebb aránnyal szerepelnek az elvált házastársak, mint a házasságra lépők között. — A mi a házasfelek felekezeti viszonyait illeti, leggyakoribb az elválások a reformátusoknál és az izraelitáknál, míg legkisebb aránnyal a róm. kath. és gör. kath.-ok szerepelnek. Ha végül az arányban eszközlünk kutatásokat, hogy a válások a városi, vagy a vidéki lakosság körében fordulnak-e elő nagyobb arányban? azt találjuk, hogy jóval gyakoribbak a válások a városi népesség sorában, a minek oka a városi élet specziális jellege, továbbá az is, hogy épen a városokban csoportosulnak öszsze leginkább a közszolgálatban alkalmazottak és a szabad foglalkozásúak. A kriminalitás tekintetében legelői állanak az oláhok és a magyarok, leghátul a németek. Vallásfelekezetek szerint a gör. kath. és gör. keletiek jóval nagyobb, a többi felekezetbeliek kisebb számban fordulnak elő az elítéltek között, mint a 12 éven felüli népességben. A gör. kath. és gör. keletiek magasabb arányszámát a leginkább e vallásfelekezeteket követő oláhok erősebb kriminalitása magyarázza meg. Az összes elítéltek között róm. kath. 47*5, gör. kath. 13'8, ref. 13'6, ág. h. ev. 4'7, gör. kel. 16 7, unitár. 0'4, izraelita 3'3% volt. — A róm. kath.-ok és izraeliták a vagyon, a többiek a személy ellen vétettek gyakrabban. Az országos javító intézetekben 1908. évben 1116 növendék volt elhelyezve, 47-tel több, mint a megelőző évben. Ezek közt 197 leány volt. A növendékek legnagyobb része (607) ítélet alapján került az intézetbe; 430-at szülői kérelemre, 70-et hatósági, 19-et rendőri kérelemre vettek fel. Református volt az 1907/8. iskolai