Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-17 / 29. szám

synod felbontó határozatába, melynél fogva a clevelandi egyházat és lelkészét továbbra is a classis kebelében óhajtja tartani. Erre Appeal azt felelte, hogy a misszió hatóság felette áll a classisnak s bizonyára figyelembe veszi a misszió-hatóság határozatát. A határozat meghozatala után arra törekedtem, hogy a hét ezer dolláros kölcsönt minél előbb előkerítsem. A konventi elnökséghez fordultam és az nem is késett segélyünkre jönni, mert sürgönyileg közvetítette a köl­csönt részünkre. A mint a 7000 dolláros kölcsön megérkezett, ügy­védünk azonnal értesítette a misszió pénztárnokát, hogy adóslevelünket küldje át hozzá és intézkedjen a per visszavonása iránt. Néhány nap múlva megérkezett az adóslevelünk. A hót ezer dollár kölcsön vissza lett fizetve és a beadvány is megérkezett a törvényszékhez a misszió hatóság ügyészétől, a melyben kéri az ellenünk indított per azonnali törlését. Folyó év május 13-án a bíró kívánságára megjelen­tem a törvényszéki bíró előtt ügyvédünkéi és jelenlétem­ben sajátkezüleg törölte a pert a tárgyalási könyv lis­tájából. Tehát a belmisszió hatósággal, mely a Reformed Church legfőbb hatósága, rendezve van a másfél év óta húzódó ügy. Hogy a classis mit fog tenni a másfél évi sikertelen kísérletezés után, nem tudom ; de nem tehető fel, hogy midőn felettes hatósága a pert beszüntette, ő azt újra kezdje. Csak úgy kezdhetné újból, ha a bei­missziói hatóság anyagilag és erkölcsileg támogatná. Már pedig nem tehető fel, hogy egy nagy erkölcsi testület ilyen kétszínű játékot űzzön. De bizonyára okult már a belmissziói hatóság is a multak tapasztalatain. Hiszen nem lett volna per Trentonban sem, nem lett volna per Clevelandban sem, ha egy pár magyar lelkész alaptalan állításokkal meg nem téveszti és bele nem zavarja őket a perbe. Hogy a clevelandi per tárgyalás nélkül végződött, nem az én kedves lelkésztársaimon múlt, hanem a bei­misszió hatóság bölcs belátásán. Nem szoktam, nem is természetem senkivel huza­kodni, de az 1910. május 8-iki számban megjelent név­telen amerikai egyházi hír kötelességemmé tette, hogy megvilágítsam ama rosszakaratú és a hazai egyházi köröket megtéveszteni szándékozó alaptalan híradást. Cleveland, Ohio. Csutoros Elek, ref. lelkész. IRODALOM. Felelet dr. Daxer megjegyzéseire. Lapunk f. évi 24. számában megjelent bírálatomra a 27. számban meg­jegyzésekkel és ellen bírálattal felel a birált könyv szer­zője. Mivel ezidő szerint a szükséges adatoknak és for­rásműveknek csak egy része áll rendelkezésemre: a válaszadást hazautazásom után való időre kell halaszta­nom. Mihelyt hazajutok, azonnal megadom részletes fele­letemet. Genf, 1910 július 7. F. J. EGYHÁZ. Templomszentelés. A krasznai ref. gyülekezet júl. 3-án szentelte fel, még a XIV. század végéről való, re­novált és kibővített templomát. A gyülekezet ünnepén részt vett Kenessey Béla püspök is, a kit megérkezése alkalmával szívélyes üdvözlésben részesítettek a Csúcsa és Kraszna között eső községek s a görög kath. és izr. gyülekezetek elöljárói. Megjelentek a templomszentelésen a megye fő- és alispánja, a zilahi főgimnázium tanárai és a megye országgyűlési képviselői. A felszentelő isten­tiszteleten K. Nagy Elek esperes mondott előimát, Ke­nessey Béla püspök az ünnepi beszédet és a felszentelő imát moudotta, Nagy Károly egyházkerületi főjegyző az úrvacsorát osztotta ki, Erdélyi László szilágyballai lel­kész keresztelt, Kovács Albert egyházmegyei főjegyző esketett. Kádár Imre helybeli lelkész pedig a berekesztő hálaadást mondotta. Lelkészi jubileumok. Szlabey Mátyás, a bártfai ev. gyülekezet lelkésze f. hó 10-én ülte meg 25 éves papi jubileumát, a mely alkalomból gyülekezete és kartársai szép ünneplésben részesítették. — Ugyancsak 25 éves lelkészi és 10 éves esperesi jubileumát tartotta legköze­lebb Bodor Géza alsócsernátoni lelkész. Gyülekezete és kartársai őt is melegen üdvözölték és tiszteletére köz­ebédet rendeztek. Templomalapkö-letétel. A királyházai ref. leány­egyház f. hó 2-án tette le temploma alapkövét. Az ünne­pelyen Biki Ferencz esperes, a leány egyház gondozója imádkozott, azután pedig a királyházai ref. gyülekezet történetét, régi virágzását, a XVII1. század folyama alatt elsorvadását s legújabb időben újra életrekelését ismer­tette. Adja Isten, hogy a hamvaiból feltámadt gyülekezet jobb napokat lásson, mint a milyeneket látott története első felében! Egyházmegyei gyűlés. A vasi közép evang. egy­házmegye f. hó 7-én tartotta közgyűlését Szombathelyen. Kund Sámuel, a ki már közel negyven esztendeje es­perese az egyházmegyének, bejelentette hivataláról való lemondását, a gyűlés azonban a lemondást nem fogadta el és felkérte a tiszteletreméltó férfiút hivatala tovább­vitelére. Üdvözölték 15 éves püspöksége alkalmából Gyurátz Ferenczet s elhatározták, hogy a zsolnai zsinat háromszáz éves fordulóját meg fogják ünnepelni a gyü­lekezetekben. Szilágymegye és a korcsmák vasárnapi szünete. Helyesléssel említettük fel, hogy Szilágymegye szabály­rendeletet alkotott a korcsmák vasárnapi bezárása tár­gyában, s hogy a szabályrendeletet a belügyminiszter is jóváhagyta. Örömünk azonban korai volt. Egy szilágy­megyei ref. lelkész híradása szerint ugyanis a megye korcsmárosai deputácziót menesztettek a miniszterhez s az a szabályrendeletnek a vasárnapi korcsmabezárásra vonatkozó pontját sürgősen hatályon kívül helyezte. A miből szomorú tanulság, hogy egy pár száz korcsmáros érdeke fontosabb a kormány előtt, mint egy megye kö­zönségének kívánsága. Ezen a szomorú tanulságon azon­ban nincs mit csodálkozni akkor, a mikor az állam maga a legelső korcsmáros I S ha korcsmáros, akkor persze nem a közönség lelki, testi, anyagi épsége a fontos előtte, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a fogyasz­tás és a belőle nyerhető haszon. Alig hisszük azonban, hogy egy kulturállamnak hivatása volna a korcsmák pár­tolása s megsemmisítése olyan határozatoknak, a melyek­kel a polgárság maga igyekszik védekezni az iszákosság és a könnyelmű pénzköltés ellen. Hogy a magyar állam még így cselekszik, bizony nem válik se dicsőségére, se erkölcsi és anyagi jóléte emelésére! Aljegyző választás. A felsőzempléni ref. egyház­megye Tomory Pál magyarizsépi lelkészt választotta meg lelkészi aljegyzőjévé. Istentiszteleti nyelv és hazafiság. Ez alatt a czím alatt reflektál az Evang. Őrálló legutóbbi száma a Debr.

Next

/
Thumbnails
Contents