Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

kiküszöbölését kérelmezi. Az Egyesület fejtegetéseiben azt hangsúlyozza, hogy a most szokásban levő imádkozás keresztyén, dogmatikus színezetű. Megemlíti azt is, hogy 1905-ben ugyanannál a hatóságnál a vallástanítás eltörlését sürgette, mert a tanítóság nagyobb része nem híve már annak a vallásos dualizmusnak, a melynek értelmében Isten a világ forgásába gondviselőleg belenyúl. Ekkor az iskola-hatóság megengedte azt, hogy azok a tanítók, a kiknek a vallás dogmatizmusa meggyőződésükbe ütközik, a vallástanítás kötelezettsége alól magukat kivonhassák. Azért is indokoltnak tartják mostani fölterjesztésüket, hogy az istentisztelet színezetét magán viselő mindennapi imádkozás mellőztessék. Legyen az iskola független az egyháztól. Ha a szülők keresztyén, dogmatikus nevelést akarnak adni gyermekeiknek, tegyék ezt odahaza, a családi tűzhelynél. Különben is a magasabb iskolák sem . imádkoztatják tanulóikat. Az egyetemek tanszékein se imádkoznak a tanárok. A falusi iskolákban ugyanez a szellemi és lelkiismereti szabadság uralkodjék, mint a főiskolákban és egyetemeken. Ez röviden a brémai „Tanítók Egyesületének" okfejtése. A szennyiratok ellen. A szennyiratok ellen Strassburgban is erősen szervezkednek. Nyilvános előadásokat tartanak, hogy megmagyarázzák a szülőknek azt a nagy veszedelmet, mely gyermekeik ártatlan lelkét fenyegeti. A nagyobb könyvkereskedésekben és üzletekben fölhívásokat osztogatnak szét, a melyeken a többek között ezeket olvashatni: „Mi, alulírottak, kötelességünknek tartjuk, hogy tiltakozó szavunkat fölemeljük azok ellen az ocsmány képek ellen, annak a szennyirodalomnak lábrakapása ellen, mely újabb időben Strassburg városát se kímélte meg . . . Erősen bízunk a közönség egészséges érzésében, komoly akaraterejében, hogy a jóizlés és erkölcs szent érdekében velünk együtt síkra száll. Mi kötelezzük magunkat, hogy soha olyan üzletbe be nem tesszük lábunkat, mely botrányos képet vagy könyvet árúsít és kirakatában mutogat." Róm. kath.-ok és a német iskolaegyesület. A két elszászi püspök néhány hete pásztorlevelet adott ki, a melyben a r. katholikus tanítóknak megtiltotta, hogy a német iskolaegyesület tagjai legyenek. A birodalmi kormány tiltakozott ez ellen a tilalom ellen és Zorn elszászi államtitkár a metzi és a straszburgi püspökhöz levelet intézett, a melyben erélyesen állást foglal ellenük és a püspökök viselkedését az állam fönhatósági jogaiba való beavatkozásnak mondja, a melyet a leghatározottabban vissza kell utasítania. Svájcs. Az egyház és az állam szétválasztása Bázelben. A bázeli kormány tanács az egyház és állam szétválasztására vonatkozólag a következő előterjesztést tette: A jövőben a református, a katholikus és a római katholikus egyházak nyilvánossági joggal biró testületeknek ismertetnek el. Mint ilyenek, önmaguk intézik és kormányozzák ügyeiket. A rendelkezésükre álló vagyont nem szabad más czélra fordítaniok. Megilleti őket az a jog, hogy kultuszszükségleteik födözésére adókat vessenek ki. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a kormánytanács végrehajtatja. Vagyoni viszonyaikról a kormánynak évente be kell számolniok. A református, a katholikus és a római katholikus egyházak az általuk eddig bírt és az állam tulajdonát képező templomokat, kápolnákat és paplakot ezután is zavartalanul használhatják. Viszont kötelesek azok fönntartásáról gondoskodni. A felügyeletet az állam gyakorolja. A törvényhozást fogja megilletni a jog, hogy akár a még szabad egyházi ós iskolai vagyonból, akár egyéb általános államjavakból az említett három egyháznak megfelelő pénzbeli támogatástjuttasson. Ez az összeg az egyes egyházak híveinek számarányához képest állapíttatik meg. Ugyancsak a törvényhozás fogja megállapítani egyenlő arányban az említett egyházak ama lelkészeinek járandóságát, a kik nyilvános kórházakban, menedékházakban és árvaintézetekben teljesítenek lelkészi szolgálatot. Minden más vallásos testület magánjogi megítélés alá esik. A menynyiben saját kultusszal és templomokkal rendelkeznek és az említett egyházak egyikéhez sem csatlakoznak, egyszeri szubvenczió jár nékik, melyet a törvényhozás fog megszabni. De úgy ezek a vallási testületek, valamint az esetleg a jövőben alakuló egyéb testületek szintén megkaphatják a nagytanács határozata esetén a nyilvánossági jogot, ha ezt a nagytanácstól kérik és legalább 3000 tagot tudnak kimutatni. Fráiicsiaorssiíg. A franczia róm. katholiczizmus. Francziaországban erősen küzd a klérus az iskolák azon tankönyvei ellen, melyek vallásba ütköző elveket tartalmaznak. A harczot a pápa parancsszavára indította meg, melynek értelmében a r. katholikusok saját érdekeik megvédésére tömörülni tartoznak. A pápa szeme előtt olyan czentrum-párt gondolata lebeg, a milyen Németországban hatalmas tényezővé vált. A franczia klérus ebben a tekintetben két irányzatnak hódol. Az egyiknek Turinaz, Nancy harczias püspöke a feje, a ki r. katholikus politikai pártot óhajt. A másik irányzat élén Germain, toulouse-i érsek áll, a ki tisztán r. katholikus pártot törekszik alapítani, a mely intranzigens, nem politizál, hanem csakis a vallás közvetetlen érdekeit szolgálja. Amannak sokkal több híve akad, hozzá ötvenöt püspök csatlakozott már eddig. Emez jóval gyengébb, mely egyebek között zászlajára ú j konkordátum megalkotását, a kongregácziók visszaállítását írta föl. Valószínű azonban, hogy a két párt összefog és együttes erővel küzd egyháza ügyéért. Olaszország. Giorgio Bartoli, jezsuita páter, néhány héttel ezelőtt a valdensek egyházába tért át. Azelőtt Keletindiában hittérítő volt. 0 volt a „Civiltii Cattolica" főszerkesztője. Kezdetben minden héten fölolvasásokat tartott a valden-