Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

sek római templomában, majd meg Olaszország nagyobb városaiban. Könyvét: „La religioni degli Italiani" külföldön is jól ismerik. A valdensek heti lapjában, a „La Luce"-ban tanulmánya sorozatos czikkben jelenik meg és történeti s lélektani alapon megjósolja a római egyház elmúlását. Bartoli harmincz évig volt a jezsuita-rendben, működött Törökországban, Indiában. Amerikában, Irlandban és Olaszhonban. Különösen a bibliát és az egyházatyák műveit tanulmányozta, hogy annál hevesebben támadhasson a protestánsokra De a támadóból legyőzött lett, a ki eljutott az evangélium tiszta világosságához. Oroszország. Türelmi-rendelet. A czárnak 1906. évi ápril 17-én kiadott türelmi-rendelete óta a 16,000—17.000 görögkeleti eszth közül körülbelül 4000 ember tért át az evangélikus egyház kebelébe. Az orosz sajtó azt híreszteli, hogy a német lutheránus papság prozelitákat fogdos. A valóság pedig az, hogy ezek az eszthek nem prozeliták, hanem régebben mind lutheránusok voltak, de az orosz hatalmaskodás •— sokszor bizony nem a legtisztább útonmódon — rákényszerítené őket ősi hitök elhagyására. Most azonban, hogy a fenti türelmi-rendelet életbelépett, seregestül térnek vissza eredeti vallásukra. Korea. Korea lakosai, a kiket a külvilágtól való 8000 éves elzárkózottságuk miatt „remete-nemzetnek" neveztek, 1876 és különösen 1905 óta tömegesen térnek át a protestáns vallásra. A japánok brutális bánásmódja is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a lakosok az amerikai missziók védő szárnyai alá siessenek. A presbiteriánusok jelenleg 73,844 hívet számlálnak, a methodisták pedig 44,611-et. Összesen 1200 egyházközségük van. Dr. T. I. RÉGISÉG. Kégi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folytatás.) Il-szor Reformáltatása ennek az Ekklesiának, valamint a" Helységnek eredete szinte ollyan homályosságban lévén : arra nézve is tsak azt hozom elő, a' mi leghitelesebbnek láttszik előttem. Legalkalmatosabban tehetem pedig azt Skaritza Máté idejére, a' ki 1560 körűi élt és Rátz Kevi Prédikátor volt. Igen buzgó és munkás ember. Irt ez egy Históriát a Rátz Kevi tájján gyűlt Reformata Ekklesiákról Magyar Versekben 1568-ban, Ma kád pedig tsak egy kis mértföld lévén llácz Kevihez, szükségesképpen kellett neki erről is írni a' többek között. Be is tette ezen munkáját a' Rátz Kevi Ekklésia Protoeollumába; de a' melly a' Eeformatio Históriájának nagy kárára onnan elveszett.1 Hogy pedig Makád ezen derék ember ideje tájján reformáltatott, onnan is könnyű elhinni, mert már az 1621-dik esztendőben ollyan nevezetes Ekklésia volt itt, hogy Monostori János Rátz Kevi Prédikátor és Püspök, onnan Makádra jönni nem tartotta illetlennek, a' mit mind a7

Rátz Kevi, mind az ide való Pi-otocollumok bizonyítanak. De hogy nevezetesen melly esztendőben és ki által reformáltatott ez az Ekklésia, nem lehet bizonyosan megmondani. III-szor Ezen Helységnek és Ekklesiának nevekedését elő adja Tiszt. Gyenes András Ur, ide való néhai Prédikátor, a1

mellyet lássunk, annak Crisisével együtt. Ide megyen a' ki. Itt szószerint közli Gyenes András előadását Gyála pusztulásáról, — ezt mellőzhetjük mint már ismert leírást. Fontos azonban Czeglédinek kritikája az események történeti értékéről, időrendjéről. Az adonyi basa fenyegető levelére vonatkozólag — egy külön lapon, mely csodálatosan megmaradt — ezeket jegyzi meg: „Jegyzés : A' millyen fenyegető Levelet emleget ad Prum III Pag 12 Újvári Nehéz István, a'Pál fia, hogy az Adonyi Bassa küldött volna Gyálára: éppen ollyan formáról emlékezik Kaprinai István a maga Diplomatariumában az 1668-dik esztendőre, hogy irt Balj Bék bizonyos Városokhoz és Falukhoz, és éppen az idő tájban, mellyben én is keresem' a Gyálai Történetnek nyomait. így van pedig az emiitett Levél: Mij az hatalmas és győzhetetlen Vitézkedő Török Császárunknak Szetsenyi, Holokj, Bujaki és Hatvani Véghvárainak Praesidiunűnak mostani Fő Helytartójának, az Tekintetes és Nagyságos Vitézlő Ibrahim Bassának Ka j mokány a, képebeli embere, Vitézlő Balj Bék etc. Ti Vásáros Paloitaj, Kürtösj, Sztraczenj, Szent Péterj és több Falusi Birák, polgárok. Ezen Czímeres parantsoló függő Levelünket látván, azt eszetekbe vegyítek, hogy a' hírmondással tartoztok ide be Szécsény Várába, mind addigh, amígh Szécsényben Török lakik. Értettük, hogy Korponaj Kapitány Balassa Bálint Groff Ur Ö Nagysága tilalmazza a' hírt megh hordani ide közinkbe Szecheny Várába: azért ti az ő Nagysága ebbelj parantsolatját elő ne vegyétek, mert, ti magatoknak kárt tesztek, Mivel ha megérténdjük, hogy Katona jár köztetek Falujtokban és a' hirt megh nem hozzátok, kész a karó, nyársban száradtok meg. Isten velünk Szecheny 1668 d. 18-a Maij. Az e' féle fenyegető Levelek tehát az akkori környülállásókban, a' mint a' Törökök részéről szükségesek voltak: úgy nem ritkán történhettek és némelly Helységekre elébb, másokra későbben íródhattak. íródhatott hát illyen Levél itt Buda környékén az Adonyi Bassától is v. a Budai Bassa valamelly Adonyban lakott Tisztjétől Gyálára és több Helységekre, de nem az 1600-dik esztendőben. hanem a' tájjon, a' mikor ez íródott. 1 Skariczának ezen magyar verse megvan Ráczkeve község levéltárában, alább közölni fogjuk.