Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-26 / 26. szám

Hiányoknak és értekezéseknek tudományos forrásmunkátkuJUvaló tekintését és használatát, szintén nem követelte, a ^rájatj ihanem igenis kiYánta a szakbavágó -tájékoz1

tató. értekezéseknek a. szerző tájékoztató művében való megemlítését, az azokra, való utalást. A Protestáns Szeinlg^gn-, megjelent, .a lelkészi és egyházi értekezletek által kiadott pár íves értekezések, Szász Károly említett két, -egészeni idevágó füzete mellett, megemlítjük itt még a szerző által nem említett következő munkákat: Kereszte%t-&ovácS ; Bartók: „Tájékoztás az újabb theologia körében". (1880) czímü műve erkölcstani részében (III; 269—332. 1.) a szocziális kérdésről szóló szakaszok; Luthardt „Előadások a keresztyénség erkölcstanáról" (Ford. Csiky Lajos 1896) .oz, művének a házasságról, a ker. otthonról, az államról, közművelődésről és humanitásról szóló szakaszai (V—-X. előadás 97—226. 1.); Bartók Jenő.;.„Jézus gondolatai az Isten-országa jövőjéről" (1896. 9£. 1.); Kenessey Béla „A keresztyénség lényege" (1901) Yl^jSZakasza: A keresztyén munkásság; Harnack Adolf „A keresztyénség lényege" , (Ford. Rácz Lajos. 1906.) I. ,2. ,az evangélium az aszkézis, a szocziális, a jogi, a művelődési stb. kérdéshez való viszonyában. Róm. kath. részről;: , Gieswein Sándor „Társadalmi problémák és keresztény világnézet" (1907.) cz. (Mayer Endre által is használt) művén kivül utalunk Prohászka Ottokár „A diadalmas világnézet" (1903. 1906.'2

) cz. munkájának. „A mi Urunk Jézus Krisztus", „az Isten országa V: „az egyház és a modern világ" „az evangélium és a munka" és „az evangélium és a szocziális fejlődés" cz. szakaszaira (XIX—XX ;; XXII—-XXV) és számos más elméleti és gyakorlati munkára. — Szerző kívánságára újból felemlítem György János „Hit és haladás" cz. kétkötetes nagy művét, mely Mayer könyve nyomása előtt, 19Q8 tavaszán könyvpiaczon volt. Ugyancsak György J.-től' „Jézus és az Uj-Szövetség" cz. munkát, mely a Műterével egyidőben, ha nem hamarább, jelent meg s „Az -Uj-Szö vétség és a mai szocziálizmus" cz. szakaszában (IV. 269 — 322. 1.) teljesen Peabody ama művén alapuló összeállítást ad, a melyet Mayer is tartalmi és alaki tekintetben is sokszorosan felhasznált. Ha külföldön l§t& nem kötné a bírálót, még gazdagabb jegyzéket adhatna a szakbavágó s fel nem használt irodalomból. Természetesen ez sem jelentené azt, hogy a bíráló Mayer Endre művét „irodalmi .értesítőnek" szerette volna látni. XU. sem, hogy tudományos munkának akarná tekinteni. CjSupán azt,, hogy a tájékoztató műtől is tudományos alaposságú s csupán előterjesztési alakjában népszerű, színvonalas tájékoztatást vár az olvasóközönség. 2. 'A czímkórdésnól újabb tévedést követ el a szerző, midőn „az evangéliumok nyomán" cz. ..forrásmegjegyzésül f. szolgáló alczímet azzal akarja igazolni, hogy „Jézusról és a szocziálizmusról szólhatunk Pál levelei nyomán is, szólhatunk Stöcker Adolf, vagy Prohászka Ottokár vagy. ha tetszik, Marx szocziális tanítása alapján." Igen, szólhatunk, de az evangéliumok, a Jézus szémélyére és tanítására vonatkozó főokmányok figyelembevétele nélkül — akkor sem, mert különben nem Jézusról és a szocziálizmusról, - hanem Stöckei-nek, Prohászkának vágy Marxnak Jézus és a szocziálizmus viszonyáról' Való •'fel1 fogásáról szélünk. Hibás ez a felfogás továbbá azért is, mert Jézusról és a szocziálizmusról nemcsak az evangéliumok, hanem a történet-kritikailag átvizsgált Biblia, illetőleg Újszövetség, a többi korforrások, az egész őskeresztyénség s az egész keresztyénség ismerete alapján kell tudományos teljességgel szólani. 3. Az Istenországáról szóló szakasz szétfolyőságát kifogásoló bírálattal szemben, szerző a kérdésnek az újabb bibliai theologiában való — a bíráló előtt ismeretlen — nagy fontosságára s a részletes rajz szükségességére hivatkozik. Azonban a bíráló, mivel épen a kérdésnek az újkori bibliai theologiában való fontosságát nagyon ismerte, azért követelte aunak e kis tájékoztató műben elvi alapon való, tömör jellemzését, széthulló részletrajz helyett. A legújabb történeti-bírálati bibliai kutatás leszűrt eredményeinek feldolgozásában azonban most is fogyatékosnak tekinteni ezt a vitás szakaszt. Ezzel természetesen nem a szocziálizmusnak Jézussal szemben való igazságát vitatom — mint a szerző gondolja. Én Jézusnak, mint abszolút Istenfiúnak és Üdvözítőnek a szocziálizmussal szemben való örök fölényét és örök igazságát Mayer Endre müve előtt is ismertem. Azonban a szerző egyoldalú spiritualisztikus magyarázatát mind Jézusra, mind az egyetemes emberi életre vonatkozólag, eltévesztettnek tartom."Jézus nem e világ értékeinek lebecsülésében és megvetésében, hanem az összes értékeknek a legfőbb érték, az istengyermeki élet, az Istenországa szolgálatába való állításában jelölte ki az ember és az emberiség örök feladatát. 4. Az idézés módjáról, a jegyzetek alkalmazásáról és a Biblia idézéséről a következőket kell hangsúlyoznom. Az idézés tájékoztató műben ugyan nem tartozik szakszerűen tudományos lenni, de legalább legyen következetes. Szerző azonban, hol csak egyszerűen hivatkozik, hol pedig átcsap a tájékoztató műbe nem való idegen nyelvű, tudományos idézési módba. Ez az egyszer keveset, máskor sokatadás az, a mi nem dicséri a mű egységes színvonalát. A Bibliának a szerző javított fordításában való idézését nem helytelenítette a bíráló, hanem az egyszer régies, máskor, újított szövegben Való idézés egyenetlenségét kifogásolta. 5. A Jézus polgári foglalkozása kérdésére is .ki kell térnie a bírálónak. Nem azért, mintha lényegbevágó fontosságúnak tartaná, hanem azért, mert szerző álláspontját nem fogadhatja el. Szerző azt állítja, hogy a táxtwv szó ácsot és asztalost jelent. Tessék utánanézni bármely tudományod bibliai szótárbán : ez a szó készítőt, kézművest, művest jelent mind a Septuagintában, mind az Új-szövetségben. Aztán első sorban érczművesekre használták. De minden sajátlagos mesterségnél, közelebbről is megjelölték, hogy kovács (texttíov ocSvípoo: I. Sám. 13.-19. B.), rézműves (t,xaXxöö: I. Ktr. 7.ü), ács (t. £6Xcov :II. Sám. 5.ií., II. Kir. 12.u.); vagy kőműves