Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-26 / 26. szám

(t. Xíö-tóv: II. Sám. 5.n). Nyelvészetileg így áll a dolog. A régiségtani tények még azonkívül is megerősítik a Jézus építőmesterségét. A szerző által említett „faber lignarius" áes kifejezés a Vulgata téves fordításából került bele Bibliánkba és keresztyén kulturánkba. Hivatkozunk a fennebbi nyelvészeti kérdésre vonatkozólag, a többek között Baljon Uhland „Grieksch-Theologisch Woordenboek"-jára (II. kötet 1899, 899. 1.), Hatch-Redpath angol konkordancziájára (A Concordance to the Septuagint and other greek versions of the Old Testament. 1897. II. kötet 1342. 1.), az amerikai Jakobus és Nourse egész új művére (A Standard Bible Dictionary. 1909.) s a többi német és más bibliai szótárakra. 6. A mű szerkezetének hibás voltát nem az első szakasznak bevezetés czímmel való ellátásával, hanem tényleges bevezetéssé tételével, a mostani czímnek alczímül való használatával, a tárgyalás kiegészítésével és az eredményt összegelő befejezés írásával lehetett és kellett volna elkerülni. Ez nem valami jelentéktelen névváltoztatás. Egyébiránt a szerző müvének viszonylagos értókét a mnltkor is elismerte a bíráló, s azt mindezek után sem akarja kétségbevonni. Utrecht. V. J. BELFÖLD. ...m-v ••••, i* •tm f 'arn. emkif&l^ Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi ! , közállapotai. (Folytatás.) A halálokok sorában első helyen állanak a fertőző betegségek. Áldozataiknak száma csak az anyaországban : 107,265 volt, az összes elhaltaknak közel egy negyede, 24*0% "a

- Á fertőzőbetegségek között, mint minden évben, 1908-ban is gümőkór szedte a legtöbb áldozatot, az összes elhaltaknak 14*7%-át. A többi fertőző betegségek közül, melyeknek legnagyobb része gyermekbetegség, legtöbb halottja volt az anyaországban a vörhenynek, 11,593, tehát 1740-nel több, mint 1907-ben. Áldozatait főleg a Tisza jobb partján és a Királyhágóntúl szedte. A halálozások számszerű sorában következik utána a roncsoló toroklob 7627 (1'7%) és a kanyaró 6957 (1*6%) . halálesettel. Előbbi betegség Torontál (744), Bács-Bodrog (719) és Máramaros (439) vármegyékben, utóbbi Pest (378) Nyitra (334) és Torontál (318) vármegyékben okózott legtöbb halálozást. A, szamárhurut 5071, . a hasi hagymáz 4207 és a gyermekek hasmenése 2896 halálozással. A társországokban a szintén legtöbb halálozást előidéző gümőkór után következik a kanyaró->2342, vörheny 2005, i a roncsoló toroklob • 1661 és a szamárhurut 1298 halálesetek ga&toá t&öií t^Él^oítí/'ál•ÍSffUláfe íítjf A nem fertőző betegségek közül a vejeszületett gyengeség 70,934 (13\8%) és,az aggkori végkimerülés 64,285 (12'5%) eseteit nenv számítvaV - legtöbb halálozást okozott a tiidő-< és mellhártyalob^a'tiléfy ' 50,891' (9*9%) embernek okozta halálát. Igen jelentékén-y -rá'ég a görcsökben elhalt, túlnyomóan gyermékhalottakszámá1 28*292 .(5'5%)- Az erőszakos halálokok a halálozások1 2'7%-át foglalják le. Legnagyobb a balesetek aráíi}v

á> 1*5%, 7819 esettel. Ezenkívül öngyilkossággal 3895-én végezték életüket, gyilkosság áldozatául estek 1654-én.1 A bizonytalan eredetű — leginkább vízbefúlás ' okozta — erőszakos halálesetek száma 316 volt. Mint érdekés adatott felemlítjük, hogy az anyaországban a -villám-'' sújtás 162, a napszúrás 41 emberéletet öltött ki, 2M? ember pedig megfagyott. ^ io^éhfta^;... j'bií?.ií"<yJ. Természetes népszaporodás útján az 1908. év fölyá-' mán a Magyarbirodalom népessége 239,760 lélekkel* gyarapodott, a miből az anyaországra 208,930, a társországokra pedig 30,830 jutott. 01y;

nagy szám ez, a melyhez hasonlót, az igen kedvező — 1889. és 1904:' évektől eltekintve, az ország évkönyveiben egyáltalában nem találunk. Az ezer lélekre eső arányszám ází anya-, országban 10'4-ről 11'5-re fejlődött, a társországokban' ellenben 13'5-ről ll*7-re visszaszorult. Az anyaországban a gör. katholikusok, a társországokban pedig áz ág. h. evangélikusok szaporodása a legerősebb." Érdekes elléh'-1 tót, hogy ez utóbbi felekezet az anyaországban, aá előbbi; pedig a társországokban utolsóelőtti helyre szőrül. Tér-*' mészetes szaporodás az ev. egyháznál 1908-bari Magyarországon 12,301, a társországokban 479; reform.;

26,702 ós :: • • •'• • & sér i^i^JM^ it* Kiszámított összes népesség az 1908. év végén Magyarországon : 18.241,872, a társországokban 2.655.948,* összesen 20,897,820 a birodalombaU. Ebből magyar Magyarországon : 9.767,414. német 1.966,391, tót 2.089,976, oláh 2.991,510, ruthén 466,564, horvát' 205,685 (H. Sz!:-1.617,647), szerb 452,172 (667;522). Égyéb 302,160. Róm -kath. az anyaországban : 8-999,204 (%-ban : 49*32)," gör. kath. 2.003,614 (%ban: 10*99) ; reform. 2.592,562 (%-ban: 14-21), a társországokban: 15,702 (%-ban :Í0'59),i

!

összesen 2.608,264 (%-ban: 12'48v 1907. évben volt: %-ban 12*49, 1906. évben volt: 12*51), ág. h. ovahgl Magyarországon : 1.318,91 (%Usáú: 7*22, HorVát-Stooh^1 országokban : 36,573 (%-ban :' -1*38)," együtt ' 1.354,664' (%-ban: 6*48, 1907-ben volt. %-ban: 6*51, 190(Mían volt: .6" 53). Az 1900. évi népszámláláBÍi

ádatőkkal szérű-' ben (lásd e közlemény elején) ezekből is láthatjuk á ké¥ protestáns felekezet nyolcz évi százalék csökkenésééi iflP református arányszáma 12'68-ról 12*48*ra, az ág. h. év.: 6'69-ről 6*48%~ra esett a birodalomban. Nagy összeget • jelent ez egész számokban, pedig a reverzálisok veszteségének következményeit majd csak 'ezután,1

ha illetők házasulási korba fognak jütni; fogjuk v érezni; i róm. kath .-ok arányszáma 51'52%-ról 52'14-re,a *gör.kath.-ok 9*63-ról 9'65%-ra emelkedett a blródálombán: ' Gör. kel. az 1908. év végén voltMagyarországont' 2,324^91 (%-ban: 12*74, a társországokban (%-ban :. 25*12) együtt: 2.991,577 (%-bán:^ 14*B2)j: