Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
én emlékezésemnek és pedig hol elragadott, hol kedves emlékezései. Tolmácsolja tehát elnök űr az ón érzelmeimet az önök szövetsége, illetve a mi szövetségünk választmánya és tagjai előtt és fogadja tiszteletteljes kálvinista érzelmeim kifejezését!" — Adjon Isten hazánknak ós egyházunknak sok ilyen hűséges, lelkes, igaz barátot! A budapesti ref. egyház presbitériuma, f. hó 20 án tartott ülésében kimondotta, hogy a VI—VII. ker. templomtelek vétele, s némely ingatlanok eladása ügyében, egyházközségi közgyűlést tart f. hó 29-én. Az egyház által fentartott fiúinternátus kibővítését illetőleg, az elnökség javaslatára kimondta a presbitérium, hogy a megnagyobbítást egyelőre nem tartja szükségesnek, mert az intézet nem nyerészkedésre alapult; ha azonban a gyermekek olyan számmal jelentkeznének, hogy a mostani helyiségben csakugyan nem férnének el, a kibővítés elől nem elzárkózni. A gazdasági hivatal igazgatója bemutatta a választók névjegyzékét és az adókivetést. Az egyház összes adófizetői —- Ó-Budát kivéve — 11,560; az egyházi adó 79,080 kor. Vass Tamás megválasztott gimn. tanár az esküt letette, szép beszéd kíséretében ígéretet tevén, hogy erőit az egyház és iskola felvirágoztatására kívánja szentelni. Dr. Kovács Dezső főgimn. tanárnak, tanulmányútra egy évi szabadságot, Halász Zsigmond tornatanárnak, szintén tanulmányútra két heti szabadságot és az általa kért 250 korona segély helyett 350 koronát engedélyezett. A főgimn. igazgatótanács jelentését Ravasz Árpád igazgató terjesztette elő, mely az iskola belügyeit s fejlődését ismertette. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 24—26. napjain tartotta meg közgyűlését Debreczenben. Fontosabb végzett dolgairól csak a jövő héten számolhatunk be. A tiszáninneni református egyházkerületnek f. hó 19. és 20. napjain megtartott közgyűlése sajnálattal vette tudomásul báró Vay Bélának a főgondnoki tisztről történt lemondását és elrendelte a főgondnoki szék betöltése iránt a szavazást július 1. határidővel. A miskolczi felsőbb leányiskoláról szóló örvendetes jelentéssel kapcsolatban, érdemei elismerése mellett, sajnálattal bocsátották el az igazgatóságból a Debreczenbe elválasztott dr. Mitrovics Gyulát s utódává Domby Albertet választották meg. Az egyik megüresedett zsinati képviselői helyet dr. Tüdős István esperessel töltötték be. A sárospataki főiskola ügyeivel kapcsolatban tudomásul vették a Zoványi-ügyben hozott konventi ítéletet, s Zoványit, tekintettel arra, hogy még nem volt nyugdíjjogosultsága, egyéb kielégítésben részesítették. Az ungi egyházmegyének a lelkészi fizetések sürgős rendezése tárgyában kelt előterjesztését a konventhez terjesztették fel. Ugyancsak az ungi egyházmegye előterjesztésére elhatározták, hogy a konvent útján felterjesztést intéznek a kormányhoz, az iránt, hogy mielőtt még a törvényhozás elé kerülne a róm. kath. autonómia ügye, tisztáztassék a róm. kath. egyház kezén levő vagyon jogi természete. A felterjesztés megszerkesztésére bizottságot küldöttek ki. — A második napon helybenhagyták a sárospataki főiskola zárószámadásait és költségvetését. Az újonnan szervezett alügyészi tisztségre dr. JRegéczy József ügyvédet választották meg. A cura pastoralis és a vegyesházasságok körüli eljárás ügyében készítendő szabályrendelet-tervezetet véleményezés végett az. egyházmegyékhez tették le. Pályázat külföldi ösztöndíjra. Az egyetemes konvent elnöksége két nagybritániai theologiai ösztöndíjra hirdet pályázatot. Egy-egy ösztöndíj 2000—2000 koronából és 200—200 kor. viatikumból áll. Az ösztöndíjat elnyerők kötelesek egy teljes évet valamely nagybritániai egyetemen eltölteni, az angol nyelvet szóban és írásban teljesen llsajátítani s 3 évet az amerikai magyar ref. egyházmegye szolgálatában tölteni, vagy ennek nem teljesítése esetén, az ösztöndíjat visszafizetni. Pályázhatnak oly jeles előmenetelő és kifogástalan magaviseletű theologusok, a kik már valamely hazai intézetben legalább három évfolyamot elvégeztek s az angol nyelvben elég jártasságai bírnák. A pályázat határideje június 10. A kérvények az illetékes theol. akadémia igazgatósága utján terjesztendők be a konventi elnökséghez. ISKOLA. Protestáns egyetem. A Katholikus Tudósító cz. kőnyomatos a mult héten azt a hírt bocsátotta világgá, hogy minisztertanácsi határozat alapján a harmadik egyetemet, mint prot. jellegű egyetemet, Debreczen fogja megkapni és pedig gr. Tisza István befolyása következtében. A kőnyomatos híradását illetékes helyről a leghatározottabban megczáfolták ugyan, de azért a klerikális „Alkotmány" alkalmasnak tartotta a klerikális berkekben költött kacsahírt arra, hogy f. hó 22-iki számában a legdurvábban neki támadjon Tisza Istvánnak, a mai kormánynak, Debreczennek és az egész protestantizmusnak. Az a vakmerőség, a mellyel az „Alkotmány" e támadását intézte, lehetetlen, hogy a visszatetszés érzését ne keltse fel minden jóízlésű sDebreczent és a magyar protestantizmust ismerő emberben. Eltekintve attól, hogy a híradás szerint a kormány gr. Tisza Istvánnak kívánt volna politikai szívességet tenni a meg nem hozott minisztertanácsi határozattal, azt a nemtelen vádat emeli a magyar protestantizmuz ellen, hogy-az állítólagos, döntés „a protestánsok politikai támogatásainak érczpénxben is kifejezhető elismerése volt", s ezzel úgy állítja a protestantizmust a világ (vagy jobban mondva: csak obscurus olvasói elé), mintha mi politikai meggyőződésünket hajlandók volnánk árúba bocsátani. Vakmerően nekiront azután Debreczennek is, amely szerinte „sohasem volt kulturális központ" ; „Sem földrajzi fekvése, sem történelmi múltja, sem sivár jelene nem indokolják, hogy egyetemi várossá léptessék elő" ; „A harmadik egyetemet beékelni egy minden kulturális vonatkozástól idegen vidék központjába, távol a forgalomtól és annak minden lehetőségétől, hogy ezt a várost valaha igazán egyetemi várossá lehessen emelni, —- olyan lelkiismeretlenség, a mit csak a politikai küzdelemben eltompult közórzék magyarázhat meg". így rágalmaz, így sérteget az „Alkotmány" jobbra-balra, nekivadult mérges haragjában. S miért? Mert Debreczenben protestáns jellegű egyetem lesz? Dehogy, hiszen tudta már czikke megíratásakor, hogy a minisztertanács a panaszolt döntést nem hozta meg. Hanem azért, hogy rúghasson egyet sáros lábával a protestánsokon s Debreczenen ; — ós legfőképen pedig azért, hogy a budapesti kir. tud. egyetemet, mint „Pázmány egyetemét" „visszakövetelhesse a katholikusoknak". A protestantizmus ellen intézett rúgást nem viszonozzuk, mert nem érezzük magunkat ama négylábúak között, a melyek közé az „Alkotmány" is tartozik természet szerint s a melyek rúgásokkal szoktak egymással leszámolni. Debreczent sem védelmezzük. Hisszük, hogy meg fog felelni maga is az „Alkotmányinak. Mi csak azt feleljük neki: szégyelje magát! S azt izenjük : a Pázmány egyetemének s a római kath. egyház keze közt levő vagyonnak a klerikálisok kezére játszásához lesz még szava a magyar protestantizmusnak is! A rugdalózó