Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-29 / 22. szám

lábakat jó lesz azért visszahúzni a „reverendá"-nak csúfolt pokrócz alá! Siremlékfölavatás. Stromp Lászlónak, a pozsonyi evang. theol. akadémia elhunyt tanárának, egykori tanít­ványai és barátai közadakozásból síremléket állítottak, a melynek f. hó 20-án történt meg az ünnepélyes fölavatása. Délelőtt 9 órakor a theol. akadémia tanácstermében emlékünnepélyt rendeztek, a melyen a theol. akad. kar­óneke után dr. Dobrovits Mátyás elnök mondott megnyi­tót, dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár pedig emlék­beszédet. A theol. akad. kar záróéneke után a kecske­kapui temetőbe vonultak ki, a hol a theol. akad. kar­énekeit, a síremléket a tanítványok nevében átadta Rátz Vilmos pozsonyi lelkész s a pozsonyi evang. egyház nevében átvette az egyházközség elnöksége. Az emlék és a sír megkoszorúzása után a Himnusz fejezte be a kegyeletes ünnepélyt. Érettségi vizsgálati kormánybiztosok a ref. közép­iskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a ref. kö­zépiskolák f. évi rendes érettségi vizsgálataihoz a követ­kező kormányképviselőket küldötte ki: A 1. dunamelléki ref. egyházkerületben : a budapesti főgimnáziumhoz dr. Hege­dűs Istvánt; a kiskunhalasi főgimnáziumhoz dr. Pap Ti­bort; a kecskeméti főgimnáziumhoz Kiss Gábort; a nagy­kőrösi főgimnáziumhoz bilkei Pap Istvánt. 2. A dunántúli ref. egyházkerületben: a pápai főgimnáziumhoz dr. Ka­csoh Pongráczot; a csurgói főgimnáziumhoz dr. Ferenczy Árpádot. 3. A tiszáninneni ref. egyházkerületben : a mis­kolczi főgimnáziumhoz Kende Ferenczet; a sárospataki főgimnáziumhoz Jakab Ödönt. 4. A tiszántúli ref. egyház­kerületben : a békési főgimnáziumhoz Szőts Farkast; a debreczeni főgimnáziumhoz dr. Kérészy Zoltánt; a haj­dúböszörményi főgimnáziumhoz dr. Kiss Károlyt; a hód­mezővásárhelyi főgimnáziumhoz Székely Istvánt; a kisúj­szállási főgimnáziumhoz dr. Pruzsinszky Pált; a márama­rosszigeti főgimnáziumhoz Hamar Istvánt; a mezőtúri főgimnáziumhoz dr. Erdélyi Lajost; a szatmár-németi főgimnáziumhoz dr. Bartha Bélát; a karczagi főgimná­ziumhoz Balog Károlyt; a hajdúnánási főgimnáziumhoz Gerecz Lajost. 5. Az erdélyrészi ref. egyházkerületben : a kolozsvári főgimnáziumhoz Beniczky Kálmánt; a maros­vásárhelyi főgimnáziumhoz dr. Major Károlyt; a nagy­enyedi főgimnáziumhoz Kiss Lajost; a sepsiszentgyörgyi főgimnáziumhoz Imre Sándort; a szászvárosi főgimnázi­umhoz dr. Boros Gábort; a székelyudvarhelyi főgimnázi­umhoz dr. Szádeczky Gyulát; a zilahi főgimnáziumhoz dr. Schmidt Henriket. Aranykönyv. Kobialka János, nyugalomba vonult tanár a tiszai evang. egyházkerület rozsnyói fiu- és leány árvaháza javára 1000 koronát adományozott. EGYESÜLET. Az orsz. evang. tanáregyesület Nyíregyházán tar­tott közgyűlésének első napján, május 17-én az egyes szakosztályok tartották meg üléseiket. A főiskolai szak­osztályban, dr. Daxer György pozsonyi theol. tanár elő­adása alapján, a theol. tanítás reformjának, s dr. Masz­nyik Endre pozsonyi theol. igazgató előterjesztése mellett,» a theol. tanári fizetésrendezés kérdéseit vették tárgyalás alá. Az előbbit illetőleg az lett a megállapodás, hogy a reform kérdését egy, a püspökökből és a theol. akadé­miák tanáraiból álló értekezlet tárgyalja meg. Az utóbbit illetőleg felkérték a tanáregyesületet a fizetósrendezés szorgalmazására, az egyetemes egyházat pedig arra. hogy a kormánynál kérje a theol. tanároknak az állami nyug­díjintézetbe felvételét. — A középiskolai szakosztályban a latin nyelv sikeresebb tanításáról, a tanulók egyházi és politikai ismereteinek kibővítéséről és rendszeres össze­foglalásáról, a földrajztanítás reformjáról, az egyházi és a világi énektanításról, a történelmi kirándulásokról, az az osztatlan tanítási időről, az érdemjegyeknek az évi értesítőkből kihagyásáról, a czéllövészeti tanfolyamokról, a felekezeti tanároknak az állami intézetekhez áthelye­zéséről. az evang. intézetekhez készülő'tanárnövendékek külföldi tanulmányútjáról, az államsegélyszerződések és a nyugdíjtörvény revíziójáról, a kedvezményes vasúti jegyek kieszközléséről és a szolgálati pragmatikának a napirendről levételéről értekeztek. Határozatot csak né­hány kérdésnél hoztak. így kimondták, hogy az osztatlan tanítás behozatalát kívánják • kívánatosnak jelentették ki, hogy a felekezeti tanároknak az állami intézetekhez átlépését az állami és az egyházi hatóságok esetről-esetre támogassák; hogy megteszik a szükséges lépéseket az államsegélyszerződések és a nyugdíjtörvények körében fennforgó sérelmek orvoslása iránt; megsürgetik a taná­rok kedvezményes vasúti jegyeit, s felkérik az egyház­egyetemet, hogy a szolgálati pragmatika ügyét, addig, míg az állami szolgálati pragmatika elkészül, vegye le a napirendről. — A tanítóképezdei szakosztályban a vallásoktatás, a kántorképzós, a rendtartás, a fizetés és nyugdíjrendezés ügyei kerültek szőnyegre. Ez utóbbit illetőleg kimondták, hogy sürgetik az állami tanárokéhoz hasonló elbánást; a többi kérdést pedig letették tár­gyalás végett az egyes intézetek tanári karaihoz. — A polgári iskolai szakosztályban a leányegyesületek ügyét vitatták meg és megállapították a jövő év programmját. — A gyűlés második napján, május 18-án volt a köz­gyűlés, a melyen dr. Meskó László mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a^z ^egyesület a közműve­lődés ügyével kíván foglalkozni, hogy ezáltal szolgáljon az egyháznak és a hazának. A megnyitó után felolvas­ták az üdvözlőleveleket és táviratokat, majd pedig az élőszóval való üdvözlések történtek meg, a helyi egyház, Szabolcs vármegye, a város, az orsz. ref. és az orsz. középiskolai tanáregyesületek részéről. Az elnök indít­ványára, 40 évi írói jubileuma alkalmából táviratilag üdvözölték Mikszáth Kálmánt. Dr. Vietorisz József Luther „Erős várunk" cz. énekének magyar fordításáról, Lud­mann Ottó és dr. Pröhle Vilmos a klasszikus nyelvek tanításának korlátozásáról, Oeschger Adél a leányiskolái gyakorlati és háztartási oktatásról, dr. Flórián Károly a főiskolai szemináriumokról tartott felolvasást. Végül a titkári jelentést, a pénztári számadást, a választmányi és szakosztályi ügyekben tett előterjesztéseket és indít­ványokat tárgyalták le. A közgyűléssel kapcsolatban meg­koszorúzták Bessenyey György szobrát, a mely előtt dr. Masznyik Endre mondott szép beszédet. A Julián-egyesület, a mely a szlavonországi ma­gyarság kulturális megtartását tűzte ki nemes felada­tául, f. hó 22-én tartotta meg évi közgyűlését gr. Széchény Béla koronaőr elnöklete alatt. Az- elnöki jelentés, a míg beszámolt a lefolyt év munkájával, jelezte azokat az aka­dályokat, a melyek az újabb időben ismét munkája elé tornyosulnak. „Minden rendszerváltozás —- mondá — azt a reményt váltja ki a túlzó horvátokból, hogy ha nagy lármát csapnak, majd sikerül nekik az összes magyar iskolák sommás bezárását kicsikarni. Ennek a követelés­nek jogosulatlanságát csak az a merészség és konokság múlja felül, mellyel a legkisebb kedvező alkalommal megújítják". S hogy milyen sikerrel? Szomorú világot vet arra a jelentésnek az a passzusa, a mely szerint az idén még egyetlen új magyar iskola felállítására sem

Next

/
Thumbnails
Contents