Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
lábakat jó lesz azért visszahúzni a „reverendá"-nak csúfolt pokrócz alá! Siremlékfölavatás. Stromp Lászlónak, a pozsonyi evang. theol. akadémia elhunyt tanárának, egykori tanítványai és barátai közadakozásból síremléket állítottak, a melynek f. hó 20-án történt meg az ünnepélyes fölavatása. Délelőtt 9 órakor a theol. akadémia tanácstermében emlékünnepélyt rendeztek, a melyen a theol. akad. karóneke után dr. Dobrovits Mátyás elnök mondott megnyitót, dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár pedig emlékbeszédet. A theol. akad. kar záróéneke után a kecskekapui temetőbe vonultak ki, a hol a theol. akad. karénekeit, a síremléket a tanítványok nevében átadta Rátz Vilmos pozsonyi lelkész s a pozsonyi evang. egyház nevében átvette az egyházközség elnöksége. Az emlék és a sír megkoszorúzása után a Himnusz fejezte be a kegyeletes ünnepélyt. Érettségi vizsgálati kormánybiztosok a ref. középiskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a ref. középiskolák f. évi rendes érettségi vizsgálataihoz a következő kormányképviselőket küldötte ki: A 1. dunamelléki ref. egyházkerületben : a budapesti főgimnáziumhoz dr. Hegedűs Istvánt; a kiskunhalasi főgimnáziumhoz dr. Pap Tibort; a kecskeméti főgimnáziumhoz Kiss Gábort; a nagykőrösi főgimnáziumhoz bilkei Pap Istvánt. 2. A dunántúli ref. egyházkerületben: a pápai főgimnáziumhoz dr. Kacsoh Pongráczot; a csurgói főgimnáziumhoz dr. Ferenczy Árpádot. 3. A tiszáninneni ref. egyházkerületben : a miskolczi főgimnáziumhoz Kende Ferenczet; a sárospataki főgimnáziumhoz Jakab Ödönt. 4. A tiszántúli ref. egyházkerületben : a békési főgimnáziumhoz Szőts Farkast; a debreczeni főgimnáziumhoz dr. Kérészy Zoltánt; a hajdúböszörményi főgimnáziumhoz dr. Kiss Károlyt; a hódmezővásárhelyi főgimnáziumhoz Székely Istvánt; a kisújszállási főgimnáziumhoz dr. Pruzsinszky Pált; a máramarosszigeti főgimnáziumhoz Hamar Istvánt; a mezőtúri főgimnáziumhoz dr. Erdélyi Lajost; a szatmár-németi főgimnáziumhoz dr. Bartha Bélát; a karczagi főgimnáziumhoz Balog Károlyt; a hajdúnánási főgimnáziumhoz Gerecz Lajost. 5. Az erdélyrészi ref. egyházkerületben : a kolozsvári főgimnáziumhoz Beniczky Kálmánt; a marosvásárhelyi főgimnáziumhoz dr. Major Károlyt; a nagyenyedi főgimnáziumhoz Kiss Lajost; a sepsiszentgyörgyi főgimnáziumhoz Imre Sándort; a szászvárosi főgimnáziumhoz dr. Boros Gábort; a székelyudvarhelyi főgimnáziumhoz dr. Szádeczky Gyulát; a zilahi főgimnáziumhoz dr. Schmidt Henriket. Aranykönyv. Kobialka János, nyugalomba vonult tanár a tiszai evang. egyházkerület rozsnyói fiu- és leány árvaháza javára 1000 koronát adományozott. EGYESÜLET. Az orsz. evang. tanáregyesület Nyíregyházán tartott közgyűlésének első napján, május 17-én az egyes szakosztályok tartották meg üléseiket. A főiskolai szakosztályban, dr. Daxer György pozsonyi theol. tanár előadása alapján, a theol. tanítás reformjának, s dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. igazgató előterjesztése mellett,» a theol. tanári fizetésrendezés kérdéseit vették tárgyalás alá. Az előbbit illetőleg az lett a megállapodás, hogy a reform kérdését egy, a püspökökből és a theol. akadémiák tanáraiból álló értekezlet tárgyalja meg. Az utóbbit illetőleg felkérték a tanáregyesületet a fizetósrendezés szorgalmazására, az egyetemes egyházat pedig arra. hogy a kormánynál kérje a theol. tanároknak az állami nyugdíjintézetbe felvételét. — A középiskolai szakosztályban a latin nyelv sikeresebb tanításáról, a tanulók egyházi és politikai ismereteinek kibővítéséről és rendszeres összefoglalásáról, a földrajztanítás reformjáról, az egyházi és a világi énektanításról, a történelmi kirándulásokról, az az osztatlan tanítási időről, az érdemjegyeknek az évi értesítőkből kihagyásáról, a czéllövészeti tanfolyamokról, a felekezeti tanároknak az állami intézetekhez áthelyezéséről. az evang. intézetekhez készülő'tanárnövendékek külföldi tanulmányútjáról, az államsegélyszerződések és a nyugdíjtörvény revíziójáról, a kedvezményes vasúti jegyek kieszközléséről és a szolgálati pragmatikának a napirendről levételéről értekeztek. Határozatot csak néhány kérdésnél hoztak. így kimondták, hogy az osztatlan tanítás behozatalát kívánják • kívánatosnak jelentették ki, hogy a felekezeti tanároknak az állami intézetekhez átlépését az állami és az egyházi hatóságok esetről-esetre támogassák; hogy megteszik a szükséges lépéseket az államsegélyszerződések és a nyugdíjtörvények körében fennforgó sérelmek orvoslása iránt; megsürgetik a tanárok kedvezményes vasúti jegyeit, s felkérik az egyházegyetemet, hogy a szolgálati pragmatika ügyét, addig, míg az állami szolgálati pragmatika elkészül, vegye le a napirendről. — A tanítóképezdei szakosztályban a vallásoktatás, a kántorképzós, a rendtartás, a fizetés és nyugdíjrendezés ügyei kerültek szőnyegre. Ez utóbbit illetőleg kimondták, hogy sürgetik az állami tanárokéhoz hasonló elbánást; a többi kérdést pedig letették tárgyalás végett az egyes intézetek tanári karaihoz. — A polgári iskolai szakosztályban a leányegyesületek ügyét vitatták meg és megállapították a jövő év programmját. — A gyűlés második napján, május 18-án volt a közgyűlés, a melyen dr. Meskó László mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a^z ^egyesület a közművelődés ügyével kíván foglalkozni, hogy ezáltal szolgáljon az egyháznak és a hazának. A megnyitó után felolvasták az üdvözlőleveleket és táviratokat, majd pedig az élőszóval való üdvözlések történtek meg, a helyi egyház, Szabolcs vármegye, a város, az orsz. ref. és az orsz. középiskolai tanáregyesületek részéről. Az elnök indítványára, 40 évi írói jubileuma alkalmából táviratilag üdvözölték Mikszáth Kálmánt. Dr. Vietorisz József Luther „Erős várunk" cz. énekének magyar fordításáról, Ludmann Ottó és dr. Pröhle Vilmos a klasszikus nyelvek tanításának korlátozásáról, Oeschger Adél a leányiskolái gyakorlati és háztartási oktatásról, dr. Flórián Károly a főiskolai szemináriumokról tartott felolvasást. Végül a titkári jelentést, a pénztári számadást, a választmányi és szakosztályi ügyekben tett előterjesztéseket és indítványokat tárgyalták le. A közgyűléssel kapcsolatban megkoszorúzták Bessenyey György szobrát, a mely előtt dr. Masznyik Endre mondott szép beszédet. A Julián-egyesület, a mely a szlavonországi magyarság kulturális megtartását tűzte ki nemes feladatául, f. hó 22-én tartotta meg évi közgyűlését gr. Széchény Béla koronaőr elnöklete alatt. Az- elnöki jelentés, a míg beszámolt a lefolyt év munkájával, jelezte azokat az akadályokat, a melyek az újabb időben ismét munkája elé tornyosulnak. „Minden rendszerváltozás —- mondá — azt a reményt váltja ki a túlzó horvátokból, hogy ha nagy lármát csapnak, majd sikerül nekik az összes magyar iskolák sommás bezárását kicsikarni. Ennek a követelésnek jogosulatlanságát csak az a merészség és konokság múlja felül, mellyel a legkisebb kedvező alkalommal megújítják". S hogy milyen sikerrel? Szomorú világot vet arra a jelentésnek az a passzusa, a mely szerint az idén még egyetlen új magyar iskola felállítására sem