Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Elet Könyvéből: A legfőbb jó. Hackenschmidt—V. J. — Vezérczikk: A róm. kath. és a protestáns sajtó. H. I. — Tárcza: Hazafias egyházi énekek a XVI. századból. Barla Jenő. — Belföld: Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Az országos ref. tanáregyesület közgyűlése. P. — A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület evangelizáló termének fölavatása. (bj.) — Külföld : Dr. T. I. — irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Adakozás. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A legfőbb jó. „Monda pedig neki az Isten : Bolond, ez éjjel elkérik a te lelkedet te tőled; a miket pedig készítettél, kiéi lesznek?" Lukács 12. s u . Őseink szerettek haláltánczot ábrázoló képeket festeni a templomokba. Különös inger gyanánt hatott rájuk a legborzasztóbbnak a legörvendetesebb mellé való állítása. A halál az élet kigúnyolásának tetszett nekik. A halál órájának nagy tragédiája az életet komédia gyanánt tüntette föl. És hány emberi életre talál ez! A halál órája bohóczsapkát tesz fejükre. Ez áll a gazdag gabonabirtokosra is, kinek történetéből való alapigénk. O bolondnak látszik, mert sok esztendőre szóló terveket készít s rá se gondol annak a lehetőségére, hogy még ugyanazon az éjszakán meghalhat. Bolondnak látszik, mert egész életében dolgozott, takarékoskodott és zsugoriskodott s kinek ! ? Nevető örökösöknek ! Olyan boldogság megszerzésére fordította életét, a mely hirtelen szétmállott ujjai között. Olyan istennek hódolt és áldozott, a ki az utolsó pillanatban rútul cserbenhagyta. Mit dolgozott? Mit szerzett? Vizet merített a szitába! Várat épített magának homokból! Sokat nyert és akközben magát elveszítette. Körültekintőleg gondoskodik arról, hogy gabonakévéit és gabonás zsákjait biztonságba, helyezze. Lopásmentes és tűzmentes pénzszekrénye bizonyosan nem hiányzott. De magának az örök romlástól való biztosítására és megőrzésére semmit sem1 " tett. Nekünk is üt egykor a halál órája. Talán sokkal hamarabb, mint várnók. Ha nem akarunk földi útunk végén úgy állani, mint szegény, elámított emberek; ha azt akarjuk, hogy a halotti fáklya kirívó fényében életünk s annak minden futása és rohanása, nyeresége és nyerészkedése, kívánsága és elégedettsége ne látsszék egy nagy komédiának: akkor értelmessé és értékessé kell tennünk életünket. S akkor tesszük azzá, ha az életet minden foglalkozásaival és javaival nem önczélnak, hanem olyan eszköznek tekintjük, mellyel a kötelességteljesítés és és a szeretet gyakorlása által, minden javainknak hü felhasználásával, istenfélelemmel és Benne vetett bizalommal megszerezzük magunknak a legfőbb jót: azt az életet, a melynek a halál nem árthat semmit. Ez az élet: a Jézussal való élet, az Istenben gazdag élet, a boldog örökkévalóság, a végtelen üdv ! Hackenschmidt Károly után V. J. A róm. kath. és a protestáns sajtó. 'ájus 4-én tartotta meg második évi közgyűlését a római katholikus sajtóegyesület. Az azon elhangzott beszédek, az előterjesztett jelentések és az „Alkotmány" máj. 4-diki számában a 1*. kath. sajtóorgánumokról közölt kimutatás, érdemesek arra, hogy mi protentánsok is tudomást vegyünk róluk, — s tudomást vévén, levonjuk belőlük a tanulságot a magunk részére. Legelőször is Prohászka Ottokár pécsi püspök elnöki megnyitó-beszédéről emlékezünk meg. Prohászka püspök, a sajtóegyesület kétéves működéséről szólva, bár annak elért eredményeivel még nincs teljesen megelégedve, a legnagyobb elismeréssel adózott az egyesület vezetőinek és nyomatékosan hívta fel a r. kath. papságot és a világi elemet a nagyfontosságú akczió odaadó