Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
támogatására. „Előttünk — mondá — a katholikus sajtó nélkülözhetetlen hatalom. Nekünk a kath. sajtó védelmi eszközünk. Mi látjuk az új gondolatokat és látjuk, hogy azokkal meg is kell küzdeni. Mi magunk is nagyon jól tudjuk, hogy gazdaságunk ós társadalmi életünk vezetőeszméivel szembe kell szállanunk, vagy pedig a fegyvereket le kell előttük raknunk. Nincsen más alternatíva. És ebben a sajtóé az oroszlánrész, és ennek az oroszlánrésznek modern technikai fegyvere a rotácziós gép. Nem elég a meggyőződés, nem elég a szellem sziporkázó gondolatserege, sőt még a penna sem ér semmit, bármint serczeg vagy szikrázik, mert szükségünk van a modern technikára és ennek termékére, a rotácziós gépre. Nekünk a katholikus sajtó a szükséges és nélkülözhetetlen fejlődés szerve A mi irányzatunk nem az, hogy elszigeteljük a mi irányunkat, hogy a világ folyásába be ne hatolhasson. A harczban nekünk is részt kell vennünk." Mily jól eshetett a sajtóegyesület munkásainak a magas helyről jött elismerés. Mennyire buzdíthatja, lelkesítheti őket az a tudat, hogy munkálkodásuk méltánylásra talál, s azt nemcsak a kritika, hanem a jóindulatú támogatás is kiséri. —- Mily jelentőségteljes a r. kath. sajtóra nézve, ha annak érdekében nemcsak egy oly fiatal, agilis püspök emeli fel szavát, hanem ott állanak mellette pásztorleveleikkel, tízezrekre menő anyagi támogatásukkal a többi püspökök és a tehetős világiak is. — Mily világos látása a helyzetnek és a teendőknek: nem elszigetelődni, hanem belehatolni a világba a nyomtatot betű által: belemenni az eszmék harczába, mert vagy győzelem, vagy fegyverletétel. Nincs más alternatíva! Tekintsük továbbmenőleg a titkári és a pénztári jelentés adatait. Az egyesület, két évi fennállása óta szerzett 4377 tagot, a kik közül dísztag 45, alapító 316, jóltevő 642, rendes 3114, pártoló 260. Szaporodott a tagok száma a mult évben 12 dísz, 55 alapító, 28 jóltevő és 1055 rendes, összesen. 1150 taggal. Segélyezett 16 lapot, összesen 81,970 koronával. Letette két hetilap politikai óvadékát. Szervezte a krajczáros „Új Lap" kolportázsát 105 helyen. Tartott agitácziós gyűléseket a nagyobb városokban, s a fővárosi és a vidéki népszövetségi szervezeteket megnyerte a r. kath. sajtó propagálására. A pénztári jelentés szerint, mult évi, el nem költhető bevételei 54,821 K 41 fill.-re, elkölthető jövedelmei 65,230 K 47 fill.-re, összesen 120,051 K 88 fill.-re rúgtak. A kiadások összege 54,279 K 48 fill. volt. Tőkésített vagyon 176,269 K 55 fillér. Felhasználható maradvány 10,950 K 99 fillér. A jövő évi költségvetés 27 ezer koronával Ígérkezik előnyösebbnek az ideinél, s a sajtó támogatására 57,650 K 99 fillért irányoz elő. S lássuk végül a „Seregszemlét", a melyet az „Alkotmány" máj. 4-diki száma tart a r. kath. sajtóorgánumok fölött. A kimutatás szerint a r. kath. érdekek szolgálatában áll 2 magyar és 3 nem magyar nyelvű politikai napilap, 9 vidéki melléklettel; 25 magyar és 7 nem magyar nyelvű politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap; 20 magyar és 6 nem magyar nyelvű szépirodalmi, művészeti, hitbuzgalmi, hitvédelmi és valláserkölcsi lap; 16 magyar nyelvű tudományos, hitszónoklati és szakközlöny és 4 magyar nyelvű ifjúsági folyóirat. S most már vonjuk el ezekből a tanulságot, visszafelé haladva, a mi protestáns sajtóviszonyainkra. Seregszemlét mi is tarthatnánk a mi sajtóorgánumaink felett, mert hiszen elég bővében vagyunk a különböző természetű lapoknak és folyóiratoknak. De a két seregszemle között volna néhány nagy és igen lényeges különbség. Az első az, hogy a seregben üresen maradna a politikai napilapok helye. A másik pedig az, hogy az egész sereg összes előfizetőinek száma sem érne fel, pl. az Alkotmány vagy az Új Lap előfizetőinek számával. Róm. kath. atyánkfiai is gazdagabbak az orgánumok számában, mint talán szükséges volna, de ezen orgánumok egy részének legalább ott áll az oldaluk mellett segítségül a sajtóegyesület, a maga szellemi és anyagi támogatásával. A mi organumaink mellett azonban ki áll? Csakis egy maroknyi előfizető gárda, a mely képtelen mindnyájának tisztességes fenntartására. S a sajtóegyesület. Két esztendő alatt képes volt ez a legújabb r. kath alkotás 4377 tagot, 176,269 K 55 fillér alaptőkét szerezni, 16 lapot 81,970 korona segélyben részesíteni. S mi protestánsok? Sajtóegyesületről szó sincs közöttünk. Pár év előtt történt csak kísérlet sajtóorgánumaink között egy sajtószövetség létrehozása; az is agyonhallgattatott a legfelsőbb egyházi hatóságok által, s a kért erkölcsi és anyagi támogatás hiányában meghalt, mielőtt megszületett volna. S itt értem már el arra a pontra, a mely a legfontosabb és eredendő gyengesége protestáns sajtóviszonyainknak. A r. kath. sajtóegyesület mellett ott áll, nemcsak a főpapság s a káptalanok, a papság, a növendékpapság, hanem a világiak serege is. A főpapság között, eltekintve a kibocsátott pásztorlevelektől és elrendelt sajtóvasárnapoktól, alig van már, a melyik ezrekkel ne járult volna a sajtóegyesület támogatásához. Sőt, hogy a titkári jelentésből idézzünk, számos plebánus van, a ki 50, 100, sőt 200 korona befizetésére vállalt kötelezettséget; vannak olyan segédlelkészek, a kik a dohányzásról és mindennapi borukról mondtak le, hogy az ily módon megtakarított összeggel előbbre vigyék a r. kath. sajtó ügyét; a növendékpapság pedig a mult nyári szünidőben lelkes agitácziót fejtett ki a jegyfüzetek értékesítése körül és ily módon mintegy 4000 koronát gyűjtött össze két hónap alatt. Az egyházak mellett a világiak is kezdik megérteni a sajtó fontosságát. A földesurak százasai mellett kereskedők és iparosok évi jövedelmük egy bizonyos hányadával, gyári munkásnők névtelen adományaikkal sietnek a sajtó támogatására. Hol vagyunk mi ettől ?! Gazdag főpapjaink, káptalanaink nincsenek ugyan, — de volnának a sokféle