Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-09 / 2. szám

árnyalati különbségeiről szól és a modern irány nagy jövendőjébe vetett hit lelkes szavaival végzi tanulmányát. A mü sok helyen kihívja a bírálatot a maga szélsőséges alanyiságával. Azonban bővebb bírálatába nem bocsátkozunk, két okból. Egyrészt azért, mert némileg a szerző is, hollandiai elvtársai pedig még inkább, személyes hitvallásnak s nem a holland (még kevésbbé az egyetemes) modern theol. arány tárgyilagos ismertetésének tekintik. Másrészt azért, mert a modern irány szélsőséges szubjektivizmusa felett az elfogulatlan bírálat már kimondotta helytelenítő ítéletét. Ismétlésbe nem akarunk bocsátkozni. A szerző nemes, misztikus, szubjektivisztikus keresztyén személyiségét becsüljük, de irányát nem követjük. Nem, mert a benne levő igazságot, a keresztyén vallás eleven személyes átélését, a keresztyénség alanyi oldalát, a rideg orthodosiát kivéve, minden prot. ker. theol. irány hangsúlyozza s mint lényegeset követeli. Az életerős személyes keresztyénséget pedig a szubjektivizmus túlzásai nélkül is megvalósíthatjuk. Egyházi közösségképző ereje a modern iránynak nagyon kicsiny. Szellemi vezetői között sincs szilárd egység. Még kevésbbé alkalmas életerős gyülekezeti élet alkotására. A fordító kettős törekvése: a jó magyarság és a szöveghűség közül inkább az utóbbit érte el. A majdnem költői lendülettel és szép nyelven írott értekezés fordítása az idegenszerűségtől hemzseg. És ez csak árt a műnek. A fordító gondos jegyzetei hasznosak és becsesek. A kis művet kiadó Theol. Egylet — ha a fordítóval együtt egyetért a benne kifejeződő irányzattal (?) — nem jó úton keresi egyházi megújhodásunkat. Azt nem művészi szabadossággal, sem misztikus szubjektivizmussal, hanem a Jézus Krisztus erőteljes vallásának személyes átélésével és társadalmi valósításával lehet elérni! * * * Hit és Szabadság. Űtmutató a jelenkor hitharczaiban. Irta dr. (Lic.) Pfennigsdorf Emil. Fordította Gyalog István. Bpest, kiadja a M. Prot. írod. Társ. 1909. — A Házi Kincstár cz. vallás-erkölcsi épitő könyvek sorozatának X. kötete. Kis 8° 230 (V—VIII.) 1. 2 K. A hitvédelmi irodalmi munkásságáról nemcsak Németországon, hanem más külföldi országokban is előnyösen ismert dessaui ev. lelkipásztornak „Fromm und frei, Ein Führer im Glaubenskampf der Gegenwart fiir jedermann" cz., már 6 kiadást ért müve 4. kiadásának magyar fordítása a kezünk alatt levő mű. Lefordításával kitűnő gyakorlati irányú hitvédelmi kézikönyvet adott a M. P. I. T. nemcsak műveltebb egyháztagjaink, hanem lelkipásztorainknak, tanárainknak és tanítóinknak és a belső misszió munkásainak a kezébe is. A fordítás czíme nem felel meg teljesen az eredetinek s a könyv tartalmának. Kevesebbet fejez ki. Mindamellett eléggé megközelíti. A mű az előszó után 11 fejezetben tárgyalja a következő kérdéseket: I. A Bibliában rejlő kincsről. II. Kicsoda neked a Jézus?IIIMi teszi az embert szabaddá? IV. Tudomány és hit. V. A hit és a csillagok világa. VI. Istenben való hit és természeti törvény. VII. A keresztyénség és a fejlődési theoria. VIII. A belmisszió, mint a Jézus megmentő hatalmának bizonyítéka. IX. A keresztyén ember és a szocziális kérdés. X. A pogány misszió, mint Jézus királyi hatalmának bizonysága. XI. A keresztyének reménysége. Tehát a Biblia, a Jézus-kérdés, az atheizmus, a tudomány általában s különösen a modern természettudomány, s itt is kiválóan a materializmus, monizmus, darvinizmus ós evoluczionizmus, a szocziális kérdés, a belső és külső misszió és a halál után való élet hite, tehát a legfontosabb kérdések keresztyén hitvédelmi tárgyalását tartalmazza. Erőteljes keresztyén hit, alapos bölcsészeti képzettség és természettudományi tájékozottság alkotása e mű. Valódi „Fromm und frei" terméke a prot. hitvédelemnek. Merev orthodoxia nélkül való erőteljes hit és tudomány megbecsülő s megbíráló szabadéivűség jellemzik e munkát. Hitvédelmi buzgalma nagyon kevés helyen viszi túlságba, úgy hogy a kritikaibb irányú theologus és keresztyén is sok ponton egyetért vele és használhatja. A legnagyobb helyet elfoglaló Jézus-kérdés, a Haeckelbírálat, a csillagászat és a fejlődési elmélet tárgyalása a kiemelkedő részei a jeles műnek. Kisebb hibái: A „Bábel u. Bíbel" vita ismertetése tömör, de nem elég teljes ; Servet halálát a tudományért való vértanúságnak tünteti föl; Lalandot említi a csillagászati részben Laplace helyett; Voltaire halálát kiszínezi, s az egész műben leginkább csak a német viszonyok ismerőjének mutatja magát. A fordítás általában magyaros, folyékony és eleven. Egynehány idegen szó azonban szükségtelenül maradt a fordításban. Rossz szokása a fordítónak, hogy a birtokos esetet majd mindig ragos alakjában (-nak, -nek) használja, holott az legtöbb helyen szükségtelen, régies és nem jó hangzású. A Bibliát is a régi fordításból idézi, holott az átdolgozott Biblia közelebb áll hozzánk. Meg azért készítették, hogy használjuk. Haeckel ós Du Bois Reymond nevét nem helyesen, a kinai neveket meg németesen írja. Haeckel müve „Világproblémák" (s nem egyes számban magyarra is) cz. alatt le van fordítva. A kerub és szeraf szóknak kettős ragozása helytelen. Általában helyesírásakissé ingadozó A magyar vonatkozású pótlások mellett a megfelelő magyar irodalomra való utalás csak hasznára vált volna a derék műnek. Ilyen erőteljes és szép hitvédelemmel egyházi életünk megelevenítését eredménynyel munkálhatjuk és munkálnunk is kellene! V. J.