Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

boldog házasságban élt, házasságukból 9 gyermek szár­mazott. Néhány évig Londonban élt, s titkára volt a föld­tani társaságnak ; majd Kentnek egy kis falujába, Downba költözött és itt, egy fennsíkon épült, egyszerű, de ké­nyelmes, nagy kerttel környezett falusi lakában élte le életének hátralevő 40 esztendejét, folytonos, nagy ered­ményekben gazdag munkában. Éppen egy félszázaddal előbb, 1859-ben jelent meg legnevezetesebb munkája: „Origin of species, by means of natural selection." Bizonyára nem jelent meg a mult században egy könyv sem, a mely oly nagy befolyást gyakorolt volna a szellemi élet irányítóira, mint az, a melyről szerzője elmondja, hogy 20 évi beható, folytonos, lelkiismeretes megfigyelésnek, adatgyűjtésnek eredménye. Azon nagy általánosító elvek, thezisek, a melyeket Darwin e korszakot alkotó munkájában hangoztat, nem voltak újak. Előtte és vele egyidejűleg hirdették azokat mások is. Könyvének megjelenése előtt a Linné társa­ságnak Lyell, a híres geologus mutatta be egyidejűleg az ő és Wallace dolgozatát a fajok változására vonat­kozólag. Darwin eredetisége, hogy úgy mondjuk, nem is ezen elvek feltalálásában, hanem inkább azoknak meg­indokolásában állOtt. t y A fajok változnak, ez volt a bizonyítandó tétel; és szerinte a változás okai a szelekczió és a létért való küzdelem, a mely utóbbi indok felismerésére Malthusnak a népesség szaporodásának elvéről szóló könyve segítette. A kiválasztás és a létért való küzdelem új meg új tökéletesebb egyedeket és ezek által új fajokat hoz létre. A faji változásokat és átmeneteket a háziállatoknál szemmel láthatjuk, és magunk irányíthatjuk; künn a természetben maga a természet az irányító, átalakító és kiválasztó. Mi ezt a műveletet a magunk hasznáért csele­kesszük ; a természet pedig önzetlenül, egyedül a lények érdekében végezi azt. Éppen ezért a természet produk­cziói igazabbak és mélyrehatóbbak, mint az emberéi. Csoda-e hát, ha ezek a változások jobban megfelelnek a megélhetés feltételeinek és így magasabb művészetnek bélyegét hordják magukon? Darwin tétele tehát ebben foglalható össze: „Ha a teremtményre nézve hasznos, jótékony változás tör­ténik a szervezetben az egyénnél, ez a beállott változás­nál fogva túléli a többit és azt átörökíti utódaira. Ez a fejlődés menete, a melynek útján a tökéletlen egyének és fajok kihalnak, hogy a tökéletesebbnek, alkalmasabb­nak, erősebbnek adjanak helyet". Ennek a menetnek Herbert Spencer adott nevet, a mely szerint ez nem egyéb, mint „the survival of the fittest", a „legalkal­masabbnak megmaraádsa". Bár ebben a könyvében még nem szól Darwin az ember származásáról, de implicite már benne van a későbbbi könyvében felállított hipothézis az ember szár­mazásáról ; mert hiszen kimondja azt, hogy minden szer­ves lény egy ős lénytől származik, a melybe élet leheltetett. B. Pap István. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A genfiek mi rólunk. Kálvin négyszázados születési évfordulójának méltó megünneplése érdekében tett előkészületeink híre Genfbe is eljutott. Az egyik legtekintélyesebb genfi napilap, a „Journal de Genéve" január 14-iki száma (első lapján) külön czikkben emlékezik meg rólunk, a legnagyobb elismerés és szeretet hangján. Úgy gondoltuk, mindnyá­junkat igen közelről érdekel, miként vélekednek rólunk Kálvin városában lakó hitrokonaink, azért a czikket egész terjedelmében lefordítottuk. * * * Magyarország és az 1909. évi jubileum. Ez év folyamán Maday úr, a genfi egyetem magán­tanára, több ízben emlékeztetett bennünket azokra a köte­lékekre, melyek Magyarországot Genfhez fűzik, az esz­mék és az öntudat amaz egységének erejénél fogva, melyet a kálvinizmus a legkülönbözőbb országok közt teremtett. Másrészről a magyar professzoroktól és lelkészektől azokhoz, kik Genfben az elközelgő jubiláris ünnepségekkel foglalatoskodnak, legkiváltkép a reformáczió emlékmű­vének társaságához levelek érkeztek ebben a tárgy­ban, melyek a legfényesebb értesítéseket tartalmazzák. Igen érdekes ebben a tekintetben a társaság értesítő­jének az olvasása, mely eme levelek néhányát közli. A magyar szobrásznak, Horvai Jánosnak a választói csarnokban kiállított szobormű pályázata, mely oly nagy hatást gyakorolt a közönségre, a maga nemében szintén csalhatatlan bizonysága volt annak az érdeklődésnek, mellyel ott minden iránt viseltetnek, a mi a genfi refor­máczióra vonatkozik. Azt lehetne hinni, hogy ez a rokonszenv, a mely­ről beszélünk, csak az értelmiség és a művészek körében nyilvánul; de hál' Istennek, a mozgalom kiterjedése tekintetében ennek éppen az ellenkezője áll. Mindenki önmaga is megítélheti, hogy nem túlozunk, ha azt állít­juk, hogy valóban népszerűvé, sőt arra is érdemessé vált, hogy értesüljünk róla. Alig hogy megkezdődtek a Genfben történtek, Baksay szuperintendens úr igen lelkes fölhívást intézett azokhoz az egyházakhoz, melyeknek ő az adminisztratív feje. A gyűjtések nyomban és mindenütt megindultak. Budapesten pl. a ref. egyház, a főgimnázium, a ref. theol. akadémia versenyeztek egymással buzgóság tekintetében ; a felsobaranyai egyházmegye, Pécs környékén, mely az ország egyik szegényebb része, egymaga 1200 kor.-t adott össze. Ilyeténképpen, Genfet kivéve, Magyarország most az egyedüli ország, mely az emlékmű javára indí­tott mozgalomban pozitív eredményeket ért el. Nemde, olyan bizonyság ez, melyért a genfiek hálásak és egyúttal büszkék is lehetnek! Mindamaz országok számára, melyek közel vagy távol a kálvini

Next

/
Thumbnails
Contents