Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

4. szárit, mmStÁÜS ÉfíYtiÁZt ÉS 18Ü0LA1 LAP, melyek római katholikusok részére szolgáltak fegyverül kálvinisták ellen. 4. Gúny metszetek, a melyeket lutherá­nusok használtak fegyverül kálvinisták ellen. Végül 5. karrikaturák, a melyek békére törekvő czélzattal úgy római katholikusok, mint lutheránusok és kálvinisták ellen használtattak." A levél folytatásában felkéri még Doumergue Lángot, hogy tudakozódjék, vájjon vannak-e még eleddig isme­retlen olajfestmények és metszetek Kálvinról Német­országban, különösen a református egyházakban, s külö­nösen, hogy megvan-e még Kálvinnak s nejének az az arczképe, a melyről Henry azt írja, hogy egy a Rajna mellett fekvő ref. egyházban található, de a mely elve­szettnek látszik. „Megkérném azért a ref. egyházak pap­jait — irja tovább — az ily iranyban való kutatásokra; talán nem járna minden eredmény nélkül a dolog. Min­den hír, bármilyen vonatkozásban is, nagy hasznomra lesz és segíteni fog engem abban, hogy Kálvin tisztele­tére, jubileuma alkalmából egy ikonográfiái emléket is állítsak, a melyre a reformátor méltó." Nem igen hiszem ugyan, hogy nálunk valami ritka, eredeti vagy nagy értékű Kálvin-arczképet találhatnánk, mindazáltal felkérem mindazokat, a kik ilyenről tudnak, vagy a kiknek egy ilyen régi kép, esetleg éppen eredeti magyar festmény van birtokukban: szíveskedjenek engem e lap útján értesíteni, vagy rövid leírásban a kép vagy metszetről, az évről, a melyben készült stb. néhány sor­ban tájékoztatni. Igen szép és érdekes dolog lenne ugyanis, ha a gyűjteményben Kálvinnak egy Magyar­országról való képét is sikerülne felvétetnünk. IJtrecht. Sebestyén Jenő. KÖNYVISMERTETÉS. Ravatal mellett. Imák és vigasztaló elmélkedések a koporsónál és a sirbatételkor. Első kötet. írta Babay Kálmán, sár­keresztesi reform, lelkész. Ára kötve 6 korona. Debreczen, 1908. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. 8°. 303 1. Babay Kálmán nem egészen új ember az irodalom­ban. Elbeszélésekkel kezdte írói működését. Mint pap az egyházi irodalomra adta magát. A Debreczeni Lel­készi Tárban olvastunk már tőle néhány ügyes tollal, eleven stílusban megirt, lelkes és hangulatos dolgozatot. Kissé poéta és szeret színesen írni. Ez látszik most ki­adott első, nagyobb könyvén is, mely halotti imádságokat foglal magában. Örömest ragadja meg az élet hatásos jeleneteit, hogy kifesthesse azokat. A természet válto­zásai, a tavasz bája és az ősz méla búbánata is felhan­golják a lelkészek húrjait. Ezeket a változásokat nagyon fel tudja használni a gyászesetek alkalmával. Régi, régi motívum ez, de mindig jó és hatásos, ha valaki érző szívvel, csinos formában jeleníti. Babay, a mint a kötetből látszik, kedvelt temető­lelkész, de bizonyára nagyszorgalmú író is. Nemcsak az élet előforduló eseményei, hanem belső ösztöne, lelke is sarkalják az írásra, Így gyűjtött össze rövid időn annyi anyagot, melyből két kötetre terjedő gyászimakönyv lesz kiadható. Mert azt írja könyve utószavában, hogy ez év tavaszán a munka II. kötete is meg fog jelenni. Segítse az Isten. Erre persze, a hogy mondja is, irányadó lesz á munka kelendősége, Ezt a kelendőséget pedig elősegíti a könyv használható volta. Mert hogy használható, az kétségtelen. A szerző különösen arra törekedett, hogy a mű teljes legyen s hogy minden elképzelhető helyzetben talál­hassanak benne a lelkészek megfelelő imádságot. Ezt a czélját leginkább a gyermekek felett mondandó imádsá*' goknál érte el. Ezekből van a kötetben vagv 21, a töb­biek együttvéve is messze elmaradnak ettől a számtól. Síri imádság is van elegendő, 26 darab. Egyik-másik nem is imádság, hanem elmélkedés. Ezek az elmélkedé­sek általában véve jobbak az imádságoknál, sőt a leg­többször megragadok, mélyen járók. Olvasva ezeket, az ötlik az ember eszébe, hogy a leghelyesebb volna temetéseink alkalmával ilyen tanító és eszméitető elmélkedéseket tartani, oly módon, hogy azokat egy rövid előfohász vezetné be, a végén pedig egy szintén rövid megáldó imádság követné. De az elmél­kedéseknek rövideknek kellene lenni, mint a hogy e kötetben látjuk, csakhogy itt az imádságokba olvasz­totta be azokat a szerző, a hová nem valók. Ennek az eljárásnak meg lenne az az előnye, hogy a gyászfeleket a temető-pap nem kínozná agyon a halott egyéniségének minél erősebb festésével, más oldalról több tanulságot nyújtana, mint jelenlegi, ríkató temetéseink. Szerző könyvét gróf Tisza Istvánnak, a dunántúli egyházkerület főgondnokának ajánlotta. Kapható a mű Hegedűs és Sándor könyvkereskedésében, Debreczenben. Liturgus. MISSZIÓ ÜG Y. Nagy és nevezetes fordulat a diakonissza­ügy terén. I. A diakonisszák munkájának áldásai. Mi a diakonissza? A modern egyház egyik leg­szükségesebb, nélkülözhetetlen munkása. Korunk a tár­sadalmi mozgalmak jegyében él. Az egyházaknak ez alól magokat kivonniok nem lehet, nem szabad. Az az : egyház lehet csak diadalmas, a mely a társadalmi bajoktól és betegségektől .gyötört embereknek segítségére :tud' és '" akar sietni. A külföldi protestáns egyházak már meg- ' becsülik a diakonissza-munkát és áldoznak érte. Német­országban ezrével működnek a diakonisszák. De nálunk is megmutatták már, hogy igazán áldásos munkát tud­nak kifejteni. Széllyel jártak a szegények közt s ápolták betegeiket. Megfőzték a beteg anya helyett az ebédet, megmosdatták s megfésülték, felöltöztették és gondozták

Next

/
Thumbnails
Contents