Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

kapta a sziveket s beszéd tárgya lett. Később a kivi­hetőség felett beszélgetve, azon meggyőződés alakult ki, liogy a nevezett parochiális bizottság nehézkés mozgása miatt a gondolat ily úton kivihetetlen ; jobb lenne egy más bizottságra bízni, mely bizottságot mintegy meg is alkot­tunk azonnal, B. Pap István, dr. Kováts István és Veress Jenő személyében, általuk magukhoz veendő tagokkal. Még később megint beszélve e tárgyról, azt láttam, hogy így is abbamarad, főleg az anyagi koczkázat miatt. És nekem ez a dolog nem hagy békét. Szégyenletesnek is tartom, hogy ez az egész felséges ünnepség, evés-ivá­sokkal és a mi szemeinket s füleinket gyönyörködtető érzéki tüneményekkel, a tünő mult ködébe vész. Holott élő erővé kellene és lehetne változtatni! Lám, a magyar gazdák harmadévi németországi kirándulásukról minő értékes emlékkönyvet adtak ki! Lám, a Magyarországból Londonba kiutazott 5 (öt) szál anabaptista az ő világ­kongresszusokról képes volt alkalmi illustrált füzetben beszámolni, s e füzetet ingyen is osztogatták alkalom szerint! . . . Mi pedig csak pipaszó mellett mesélgessük egy ideig? .. . aztán vége 1 ? . . . Ezt tartom igazán szégyen­letesnek. Lelkem nyugtalanságában Önökhöz fordulok. A Kálvin-Szövetség czége alatt történt úgyis ez az utazás. Vegyék kezökbe e fontos ügyet. Önök jártasak a könyv­kiadás mesterségében, s van is már némi alapjuk, a mire támaszkodhatnak. Talán joggal remélhetjük, hogy egyházaink lelkészei, a parochiális könytár számára is, tehát egyházi pénzen, meg fogják venni e szép munkát. Dr. Kováts István és Tóth Sándor lelkésztársaink, kik még kint maradtak s a kik a rendezés központján vol­tak Genfben is, megígérték, hogy a tartott beszédeket, vonatkozó leírásokat tartalmazó lapokat, füzeteket össze­szedik, a kívánatos illusztrácziók kliséinek átengedésére vonatkozólag is lépéseket tesznek, szóval a lehetőség út­ját egyengetik. Az én lelkem biztat, hogy csak fogjunk hozzá ! . . . Nagyobb jót alig tehetne a Kálvin-Szövetség, mintha a Kálvin nevével összekötött, reformáczió négy­százados emlékünnepét írásban és képben megöi ökí­tené s ezzel a maga „Kálvin" nevét is ható erővé vál­toztatná ! Szívesen kérem, kegyeskedjék engem arról tudósítani: lehet-e általában remélni e dolog valósulását ily úton? Mert ha nem, legközelebb tartandó egyház­megyei gyűlésünkre adok be indítványt s ily egyházható­sági úton próbálkozom ; mert a lelkem nem hagy nyu­godni. Legjobbnak gondolom azonban a Kálvin-Szövetség útján. Képtenségnek tartom, hogy ily vállalat anyagi akadályokba ütközzék ! . .. Kiváló tisztelettel vagyok és maradok kész szolgája: Andrássy Kálmán, református lelkész." * * * Örömmel hozom nyilvánosságra ez indítványt, a mely az egész magyar református társadalmat melegen fogja érdekelni. A Kálvin-Szövetség szervezte a genfi zarándoklást s ott dicsőséget szerzett nemcsak a magyar kálvinizmusnak, hanem a magyarságnak is. A szervező bizottság agilis rendezői: Bilkei Pap István, dr. .Pru­zsinszky Pál ós dr. Kováts J. István, nemcsak a külső­séges dolgokkal foglalkoztak, hanem erős szellemi mun­kát is végeztek, a melynek gyümölcse volt ott kint Genfben a magyar istentisztelet és a franczia nyelvű magyar estély. Elmondhatjuk, hogy a magyar zarándokok nagyszerű és lelkes ünneplése jövő kihatásaiban is nagy jelentőségű esemény. A legkülönfélébb nemzetiségű, elő­kelő egyházi és világi férfiak készülnek ősszel hazánkba, hogy azt közelebbről megismerjék. Szóval ezer és egy indok szól a mellett, hogy Andrássy lelkész úr indítványa a Kálvin-Szövetség által valóra váljon s a genti ünnepek lefolyása egész terje­delmében ismeretes legyen itthonniaradt hitsorsosaink előtt s emlékül szolgáljon azoknak, a kik a magasztos ünnepek részesei lehettek, hogy mindnyájan erőt, és lel­kesedést merítsünk a jövő nagy munkáihoz! Én azt hiszem, hogy ebben a vállalkozásban, bárki venné is kezébe ez emlékkönyv kiadását, az egész kál­vinista magyarság pártfogására számíthatunk; éppen azért örömmel fogom az indítványt az ősszel összehí­vandó első választmányi ülésen előterjeszteni. Kálvin mondta: ..Kívánjuk, a mint kívánnunk is kell, hogy a mi szolgálatunk e világra hasznos legyen, de ezen eredmény Istentől s nem tőlünk függ!" pálóczi Horváth Zoltán dr., a Kálvin-Szövetség titkára. KÜLFÖLD. A genfi psychologiai kongresszus a vallásról. Augusztus hó 3—7-ig nemzetközi psychologiai kongresszus volt Genfben, melyre a világ minden részéből érkeztek tudósok és érdeklődők is nagyszámban. Az első psychologiai kongresszust húsz évvel ezelőtt, 1889-ben tartották Párisbun. Szükségét érezték, hogy a különböző oiszágoknak ily irányban kutató tudósai necsak könyveikből és czikkeikből ismerjék egymást. Szükségét érezték, hogy szerves és személyes kapcso­latot teremtsenek közöttük. A személyes érintkezés az ellentéteket, a súrlódásokat is könnyebben kiegyenlíti. Az ilyen ellentétek pedig egy fiatal és még ma is fej­lődő félben lévő tudománynál nagyon is napirenden vannak. A kongresszus igen érdekes kérdéseket tárgyalt. Minket a vallási jelenségek psychologiájmiak kérdése fölött folytatott viták érdekelnek a legközelebbről; azért csak ezekről kívánunk számot adni. Az idők jelének tartjuk, hogy a tárgysorozat első pontjául a vallási jelenségek psychologiáját tűzték ki. Bizonyára nagy része van ebben a genfi egyetem kiváló psychologusának, a kongresszus elnökének: Flournoy tanárnak, kiben igen szépen egyesül a tudós a keresz­tyén lélekkel. Azt is az idők jelének tartjuk, hogy a programmon kívül még három külön ülést is szerveztek a kérdés fölött megindított nagyobb arányú vita folyta-

Next

/
Thumbnails
Contents