Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-22 / 34. szám
kapta a sziveket s beszéd tárgya lett. Később a kivihetőség felett beszélgetve, azon meggyőződés alakult ki, liogy a nevezett parochiális bizottság nehézkés mozgása miatt a gondolat ily úton kivihetetlen ; jobb lenne egy más bizottságra bízni, mely bizottságot mintegy meg is alkottunk azonnal, B. Pap István, dr. Kováts István és Veress Jenő személyében, általuk magukhoz veendő tagokkal. Még később megint beszélve e tárgyról, azt láttam, hogy így is abbamarad, főleg az anyagi koczkázat miatt. És nekem ez a dolog nem hagy békét. Szégyenletesnek is tartom, hogy ez az egész felséges ünnepség, evés-ivásokkal és a mi szemeinket s füleinket gyönyörködtető érzéki tüneményekkel, a tünő mult ködébe vész. Holott élő erővé kellene és lehetne változtatni! Lám, a magyar gazdák harmadévi németországi kirándulásukról minő értékes emlékkönyvet adtak ki! Lám, a Magyarországból Londonba kiutazott 5 (öt) szál anabaptista az ő világkongresszusokról képes volt alkalmi illustrált füzetben beszámolni, s e füzetet ingyen is osztogatták alkalom szerint! . . . Mi pedig csak pipaszó mellett mesélgessük egy ideig? .. . aztán vége 1 ? . . . Ezt tartom igazán szégyenletesnek. Lelkem nyugtalanságában Önökhöz fordulok. A Kálvin-Szövetség czége alatt történt úgyis ez az utazás. Vegyék kezökbe e fontos ügyet. Önök jártasak a könyvkiadás mesterségében, s van is már némi alapjuk, a mire támaszkodhatnak. Talán joggal remélhetjük, hogy egyházaink lelkészei, a parochiális könytár számára is, tehát egyházi pénzen, meg fogják venni e szép munkát. Dr. Kováts István és Tóth Sándor lelkésztársaink, kik még kint maradtak s a kik a rendezés központján voltak Genfben is, megígérték, hogy a tartott beszédeket, vonatkozó leírásokat tartalmazó lapokat, füzeteket összeszedik, a kívánatos illusztrácziók kliséinek átengedésére vonatkozólag is lépéseket tesznek, szóval a lehetőség útját egyengetik. Az én lelkem biztat, hogy csak fogjunk hozzá ! . . . Nagyobb jót alig tehetne a Kálvin-Szövetség, mintha a Kálvin nevével összekötött, reformáczió négyszázados emlékünnepét írásban és képben megöi ökítené s ezzel a maga „Kálvin" nevét is ható erővé változtatná ! Szívesen kérem, kegyeskedjék engem arról tudósítani: lehet-e általában remélni e dolog valósulását ily úton? Mert ha nem, legközelebb tartandó egyházmegyei gyűlésünkre adok be indítványt s ily egyházhatósági úton próbálkozom ; mert a lelkem nem hagy nyugodni. Legjobbnak gondolom azonban a Kálvin-Szövetség útján. Képtenségnek tartom, hogy ily vállalat anyagi akadályokba ütközzék ! . .. Kiváló tisztelettel vagyok és maradok kész szolgája: Andrássy Kálmán, református lelkész." * * * Örömmel hozom nyilvánosságra ez indítványt, a mely az egész magyar református társadalmat melegen fogja érdekelni. A Kálvin-Szövetség szervezte a genfi zarándoklást s ott dicsőséget szerzett nemcsak a magyar kálvinizmusnak, hanem a magyarságnak is. A szervező bizottság agilis rendezői: Bilkei Pap István, dr. .Pruzsinszky Pál ós dr. Kováts J. István, nemcsak a külsőséges dolgokkal foglalkoztak, hanem erős szellemi munkát is végeztek, a melynek gyümölcse volt ott kint Genfben a magyar istentisztelet és a franczia nyelvű magyar estély. Elmondhatjuk, hogy a magyar zarándokok nagyszerű és lelkes ünneplése jövő kihatásaiban is nagy jelentőségű esemény. A legkülönfélébb nemzetiségű, előkelő egyházi és világi férfiak készülnek ősszel hazánkba, hogy azt közelebbről megismerjék. Szóval ezer és egy indok szól a mellett, hogy Andrássy lelkész úr indítványa a Kálvin-Szövetség által valóra váljon s a genti ünnepek lefolyása egész terjedelmében ismeretes legyen itthonniaradt hitsorsosaink előtt s emlékül szolgáljon azoknak, a kik a magasztos ünnepek részesei lehettek, hogy mindnyájan erőt, és lelkesedést merítsünk a jövő nagy munkáihoz! Én azt hiszem, hogy ebben a vállalkozásban, bárki venné is kezébe ez emlékkönyv kiadását, az egész kálvinista magyarság pártfogására számíthatunk; éppen azért örömmel fogom az indítványt az ősszel összehívandó első választmányi ülésen előterjeszteni. Kálvin mondta: ..Kívánjuk, a mint kívánnunk is kell, hogy a mi szolgálatunk e világra hasznos legyen, de ezen eredmény Istentől s nem tőlünk függ!" pálóczi Horváth Zoltán dr., a Kálvin-Szövetség titkára. KÜLFÖLD. A genfi psychologiai kongresszus a vallásról. Augusztus hó 3—7-ig nemzetközi psychologiai kongresszus volt Genfben, melyre a világ minden részéből érkeztek tudósok és érdeklődők is nagyszámban. Az első psychologiai kongresszust húsz évvel ezelőtt, 1889-ben tartották Párisbun. Szükségét érezték, hogy a különböző oiszágoknak ily irányban kutató tudósai necsak könyveikből és czikkeikből ismerjék egymást. Szükségét érezték, hogy szerves és személyes kapcsolatot teremtsenek közöttük. A személyes érintkezés az ellentéteket, a súrlódásokat is könnyebben kiegyenlíti. Az ilyen ellentétek pedig egy fiatal és még ma is fejlődő félben lévő tudománynál nagyon is napirenden vannak. A kongresszus igen érdekes kérdéseket tárgyalt. Minket a vallási jelenségek psychologiájmiak kérdése fölött folytatott viták érdekelnek a legközelebbről; azért csak ezekről kívánunk számot adni. Az idők jelének tartjuk, hogy a tárgysorozat első pontjául a vallási jelenségek psychologiáját tűzték ki. Bizonyára nagy része van ebben a genfi egyetem kiváló psychologusának, a kongresszus elnökének: Flournoy tanárnak, kiben igen szépen egyesül a tudós a keresztyén lélekkel. Azt is az idők jelének tartjuk, hogy a programmon kívül még három külön ülést is szerveztek a kérdés fölött megindított nagyobb arányú vita folyta-